Zenélő filmkockák

Két és fél órás gálaműsorral ajándékozta meg a Tapolcai Musical Színpad a szórakozni és kikapcsolódni kívánó közönséget a Tamási Áron Művelődési Központban, június 22-én, este.

Táncok, dalok egyaránt helyet kaptak a vidám hangulatú gálaműsorban.

Az előadás kezdetén Halápiné Kálmán Katalin együttesvezető köszöntötte a megjelenteket, majd biztatta őket, bátran nyilvánítsák ki tetszésüket a szereplők felé. Megtudtuk, a társulat létszáma megközelíti a negyven főt, akik közül sokan igazoltan voltak távol, viszont akadtak olyanok is, akik a gálaműsorra egy másik fellépésről érkeztek. Ahogy az előadás címe is mutatja (Zenélő filmkockák), a dalok nagy része valamilyen filmhez, meséhez kötődő zene volt, ám azért voltak kivételek. Ide tartozott Halápi Katinka, a Színpad művészeti vezetője által előadott saját szerzeménye, melyet a balesetéről, illetve az abból levont tanulságról, következtetésekről írt, amely ugyan sokak szemébe könnyeket csalt, valójában erőt szeretett volna adni másoknak, az élethez való hozzáállása példaértékű lehet számunkra. Akadt olyan produkció is, amelyben énekesek nem, csupán táncosok szerepeltek. A műsort a sokszínűség, változatosság jellemezte. Hallhattunk régebbi filmekhez kötődő slágereket, és voltak napjainkból származó dalok is. Aztán voltak ugyan nem maiak, de jelenleg is nagy népszerűségnek örvendő Queen, vagy éppen a gálát lezáró ABBA dalok, tehát minden korosztály, és a különféle zenei stílust kedvelők is megtalálhatták a nekik tetsző muzsikát. A műsorban szerepelt alapító tag, olyan is, aki már hosszú évek óta tagja a társulatnak, de helyet kaptak újoncok is, akiket az első sorból biztatott tapssal és mosollyal az együttesvezető. Az előadás végeztével lapunknak elárulta, úgy véli, még a kezdők is magas szintű produkciót nyújtottak.

Az előadás során helyet kaptak újoncok is, akiket az első sorból biztatott tapssal és mosollyal az együttesvezető.

A közönség úgy érezhette, mindegy, hogy valaki régóta tagja a Színpadnak, profibb, rutinosabb, vagy még fiatal korából, tapasztalatlanságából adódóan félénkebb, mindannyikat áthatott a zene szeretete, ahogy arról a produkció vége felé, a Thank you for the music című dalban is hallhattuk.