Tíz éves a társulat

Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Tamási Áron Művelődési Központ Amatőr Színjátszó Köre N. Horváth Erzsébet rendező ötlete, illetve szervezőmunkája következtében. Azóta számos szép előadással ajándékozták meg a közönséget, sőt tavaly filmre vitték az egyik darabot, annak színpadi bemutatója után.

tarsulat Immár tíz éves a tapolcai társulat                           Fotó: Szijártó János

Molnár Ferenc Liliom című drámájáról van szó, amely mindkét megjelenési formájában osztatlan sikert aratott. A külvárosi balladát a Tamási Áron Művelődési Központban láthatta először a tapolcai közönség tavalyelőtt ősszel. Ebből készült film, amelyet mintegy öt hónapos forgatás után mutattak be. A több mint két órás film megtekintése a tapolcai közönségnek különleges élményt adott, hiszen helyi embereket, ismerősöket, barátokat láthattak a filmvásznon, illetve azt a csodálatos környezetet, amelyben élnek.
N. Horváth Erzsébet és lelkes társulata pillanatnyilag az Ida regénye című színdarab bemutatására készül. Gárdonyi színpadra átdolgozott művét március 20-án láthatja első ízben a közönség. A rendezővel az egyik próba előtt váltottunk szót a felkészülésről, a tíz esztendős színjátszó kör megalakításáról, annak előzményeiről, a jelenről és a további tervekről. Mint megtudtuk, némi családi indíttatás is volt a háttérben, ugyanis a rendező asszony a mostani darabbal szüleinek szeretett volna emléket állítani. Ugyanis ezt a művet egykor bemutatták már a katolikus legényegyletben, ahol Erzsébet szülei is szerepeltek, sőt nagybátyja is.
– Ez a tény motivációként már régóta lebegett előttem, de úgy tűnik, kellett hozzá a társulattal együtt végig dolgozott tíz év. Azt hiszem most érett meg a darab, vagy én értem meg rá, illetve a szereplők vonatkozásában mostanra jött össze az a csapat, amely szükséges a színvonalas előadáshoz. Azt hiszem nem csak nekem érdekesség, hanem minden tapolcaiak az, hogy ez a regény 90 évvel ezelőtt jelent meg több részben Budapesten, színpadi változatát játszották már Tapolcán, illetve most némileg aktualizálva mutatjuk be ismét, miután a regényből színdarabot írtam. Megjegyzem, már a kezdetektől szándékomban állt a magyar szerzők népszerűsítése, nevük visszahozása a köztudatba. Bródy Sándor „A tanítónő” című művével kezdtük, aztán Molnár Ferenc alkotásai – köztük a Liliom – következtek, de Csiky Gergely A nagymama című darabja is szép sikert hozott számunkra. Most Ida regénye folytatja a sort – fejtette ki N. Horváth Erzsébet.
Hangsúlyozta, hogy törekszenek a korhű jelmez, díszlet biztosítására, amelyben sok segítséget kaptak a Gyulakesziben lévő Stílus galéria – Csigó malom tulajdonosától, Bartunek Katalintól. Ugyanakkor nem feledkezett meg a rendező asszony Oberfrank Pálról sem, aki a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójaként rengeteg segítséget adott a tapolcai színjátszó körnek. A támogatáson túl megtekintette a Liliom című darabot, amelyről azt írta, „…nagy lehetőség arra, hogy az ember igazán mélyen valljon a szerelemről, szegénységről, ártatlanságról és kiszolgáltatottságról, szenvedélyről és a bűnről magáról. Mindezek varázslatosan szólalnak meg N. Horváth Erzsébet finom rendezésében, aki mély hittel, eltökéltséggel tartja egyben, vezeti ezt a tehetséges csapatot.”
Ebből a tehetséges csapatból vannak olyanok, akik a kezdettől a társulat tagjai, de jöttek újak is időközben. Lényeges – húzta alá büszkén a rendező asszony -, hogy többen indultak ezekről a tapolcai deszkákról, olyanok, akik ma sikeres előadók, ismert, elismert emberek.
Ezúttal Ida regénye elevenedik meg a színpadon, amelyben egy édes-bús szerelmi történettel találkozhat a néző március 20-án pénteken 19 órától a Tamási Áron Művelődési Központban. Ó Péter a bohém, dúsgazdag borkereskedő apróhirdetés útján adja férjhez a zárdában nevelkedett leányát, a félárva Idát. Az apa által kiválasztott férj Balogh Csaba, az elszegényedett földbirtokos, újságíró, festőművész, akinek élet-halál kérdése a megszerzett hozomány. Ida az apja zsarnoksága elől menekül a kényszerházasságba. A sokszereplős darabban a közönség találkozhat Sándor Józseffel, Némethné Varga Katalinnal, Torma Tamással, Németh Józseffel, Pék Tímeával, Szabóné Korponai Kittivel, Lászlóné Németh Gabriellával, Kocs Idával, Füstös Máriával, Tarsoly Péterrel, Nyul Alexandrával, Sárközi Saroltával, Vitus Katával, Bakos Nándorral, Hazafi Józseffel, Fehér Györggyel, Szabó Józseffel, Havasi Gáborral, Barbalics Edinával, Havasi Marcellel, Miltényi Attilával, Kurucné Gergely Judittal és Fábián Mátéval. A díszletet és jelmezt Horváth Magdolna, Gergely Józsefné és Pásztor Miklós biztosította, míg rendezőasszisztensként Pásztor Miklósné segítette a rendező, N. Horváth Erzsébet munkáját.