Tapolca zsidósága és a szabadságharc

A helyi zsidók, az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban betöltött szerepéről tartott előadást Hangodi László a Lapidáriumi esték programsorozat keretein belül, kedd délután, a városi könyvtár első emeleti nagytermében.

A helyi zsidóság kérdésköre nem lehet ismeretlen azok számára, akik rendszeresen látogatják a történész-főmuzeológus előadásait, ugyanis több ízben szó esett már róluk, arról, hogy nagy mértékben nőtt számuk a reformkor éveiben, vagy, hogy milyen funkciót töltöttek be a város kulturális életében, valamint a kereskedelemben. Az előadás kezdetén iskolájukról, zsinagógájukról, zsidó családok borászatainak fejlődéséről hallhattak a megjelentek, amelyek alapján elmondhatjuk, jelentős hatással voltak a város arculatának alakulására. A forradalom küszöbén meglehetősen megosztó volt a zsidósághoz való attitűd. Egyes országrészekben a keresztény lakossággal együtt örültek a reformoknak, azonban nem mindenhol zajlott ilyen békésen, esetenként erőszakos cselekményekre került sor, Pozsonyban például tízen estek áldozatul az irigységnek, butaságnak, antiszemitizmusnak- tudtuk meg Hangodi Lászlótól. A „mi megyénkben”, az akkori Zala megyében rend, béke és nyugalom volt, együtt ünnepelték a polgári átalakulást. ’48 nyarán elrendelték a vármegye teljes zsidóságának összeírását, Tapolcán 101 fő tartozott a zsidó hitközségbe, akiket név szerint, foglalkozásukkal együtt ismerünk. Amikor a Honvédség létrehozásáról döntöttek, egészségügyi és fizikai feltételei voltak a belépésnek, a vallási hovatartozás nem számított, így ezt lelkesedés kísérte. Az előadás hátralévő részében a toborzásról, menetelésről, harcokról, a hetedik zászlóalj sorsáról tájékoztatta a közönséget a felkészült előadó, korabeli naplóbejegyzések felolvasásával fűszerezve. Zárásként a Magyar Zsidó Lexikon néhány gondolata került megosztásra, amely során híres történelmi személyiségek nyilatkoztak a zsidók, szabadságharcban betöltött szerepéről. Jókai Mór azt hangsúlyozta ki, hogy ugyan nem volt polgárjoguk, mégis életüket áldozták a hazáért. A programsorozat következő alkalma során, május 14-én a város nemzetőreiről lesz majd szó.

A helyi zsidóság kérdésköre nem lehet ismeretlen azok számára, akik rendszeresen látogatják a történész-főmuzeológus előadásait.