Tapolca tavasza 1848-ban

Az 1848-as forradalom, városunk életére gyakorolt hatásáról, valamint a tapolcaiak, a tavaszi eseményekben betöltött szerepéről tartott előadást Hangodi László a nemzeti ünnepünket megelőző kedden, a könyvtár első emeleti nagytermében.

Napjainkban egy jelentős, országunkat érintő változásról a világháló és a modern technika segítségével szinte azonnal értesülhetünk, de joggal merül fel a kérdés, vajon százhetven évvel ezelőtt mikor tudta meg a helyi lakosság, mi zajlik Pozsonyban, Pesten? A történész-főmuzeológus ismeretei szerint nem áll ezzel kapcsolatban írott adat rendelkezésünkre, de egy biztos, március 19-ig Tapolcán is tudomást szereztek a történésekről. Ugyan minden évben koszorút helyezünk el Török János emléktáblájánál, azonban arról talán keveset tudunk, ki is volt ő, milyen szerepet játszott nemcsak Tapolca, de az ország életében is. Amellett, hogy közgazdász, publicista, a Magyar Gazda szerkesztője, honvédtiszt is volt. ’48 őszén önkéntes nemzetőri szolgálatra jelentkezett, ’49 júliusában őrnagy, a szabadságharc leverésének környékén alezredes volt, így elmondható, hogy ő érte el a tapolcaiak körében a legmagasabb rendfokozatot a szabadságharc alatt. Ugyan hadbíróság elé állították, fogsága után visszatérhetett Pestre, ahol előtte dolgozott, későbbi munkásságában fontos szerepet kapott Széchenyi István írásainak kiadása. A főszolgabíró jelentéseinek köszönhetően tudjuk, március második felében csend és béke honolt Tapolcán, általános volt a lelkesedés a szabadság, egyenlőség, testvériség eszmékért. Az áprilisi törvényeket kihirdették, és azok fontos változást hoztak, a földesúri alávetettsége megszűnt a településnek, Tapolca szabad mezőváros lett. Az előadás egy izgalmas, ugyanakkor szomorú történettel, Terplán Eleonóra tragédiájával ért véget. A következő alkalom során, április 9-én, a tapolcai zsidóság szabadságharcban betöltött szerepéről hallhatnak majd a helyi történelem iránt érdeklődők.