Tapolca társadalma, gazdasága, műveltségi és egészségügyi viszonyai 1848/49-ben

Folytatódott az 1848/49 emlékére elnevezést viselő előadássorozat, Hangodi László kedd este tartott előadást a városi könyvtár első emeleti nagytermében.

Folytatódott az 1848/49 emlékére elnevezést viselő előadássorozat, Hangodi László kedd este tartott előadást a városi könyvtár első emeleti nagytermében.

A történész-főmuzeológus először átismételte, mi mindenről volt szó a januári alkalom során, majd összegezve elmondta, a reformkor egy demográfiai, gazdasági fejlődést hozott a város életébe is. Az előadás első résztémája a társadalmon belül a nemesi családok voltak, amellyel párhuzamosan Hangodi László kihangsúlyozta, 1848-at megelőzően a születési előjog volt a legfontosabb. Már 16. századi adatok jelzik a helyi nemesség jelenlétét, korszakunkból az 1845-ös évből maradt ránk népesség-összeírás, amely segítségével megismerhetjük a reformkori Tapolca kiváltságokkal rendelkező családjait. Az előadó felkészültségét bizonyítja, hogy nem kizárólag felsorolta ezeket a famíliákat (Bencze, Bertalan, Bódai, Kovács, Piriti, Szita, Töreky – csak néhány példát említve), ismertette a város életében betöltött szerepüket, némely esetben azt is megtudhatta a hallgatóság, a városon belül hol volt az otthonuk. Majd felsorolásra kerültek a nem nemesi családok is, akik a szabadságharcot megelőzően, és azalatt városunk lakói voltak. Rátérvén a gazdaságra, először a gabonatermesztésről esett szó, viszont a környékbeli szántók soványsága miatt nem azon volt a fő hangsúly. Sikeresebb és eredményesebb volt a szőlőtermesztés, amit az is bizonyít, hogy szinte minden család rendelkezett szőlőbirtokkal, elsősorban a Szent György-hegy északi részén és a Véndek-hegyen. Állattartással ugyan foglalkoztak, de nem volt számottevő. Szó esett a magyar iparfejlesztést segítő Védegylet mozgalomról, amelynek Tapolcán is volt fiókszervezete. A kézműiparban dolgozók száma 1848-ban 98 főt tett ki, ami nem mondható csekélynek. Az előadó kutatásának alaposságát igazolva némelyeket név szerint felsorolta, mi több, az is elhangzott, hogy az iparosok közt nemesi származásúak is voltak, akik büszkeségüket félretéve, a megélhetés érdekében kétkezi munkához fogtak. A kereskedelmet is érintve szó volt a város négy boltjáról, és zsidó kereskedőiről. A műveltség terén az érdeklődők hallhattak a világi és egyházi vezetőkről, tisztségviselőkről, majd a város két iskolájáról. Az egészségügy érdekessége, hogy kórház ebben az időszakban még nem volt, viszont volt egy utazó orvos, gyógyszertáros és egy bábaasszony, valamint fontos szerepet kaptak a népi praktikák. A következő, várhatóan hasonlóan sok érdekességet tartogató előadás márciusban lesz majd.

A következő, várhatóan hasonlóan sok érdekességet tartogató előadás márciusban lesz majd.