Keresztény emlékeink, értékeink történész szemmel

dr varga tibor 2Tapolcának és környékének  búcsúi hagyományairól Hangodi László történész, muzeológus, illetve Nagyboldogasszony ünnep eredetéről, a magyarországi hagyományban betöltött szerepéről  dr. Varga Tibor jogtörténész tartott előadást a városi múzeum udvarán a városa kulturális kabinetjének szervezésében.

Az eseményre augusztus 15-én, Szűz Mária mennybemenetelének napján, a keresztény Magyarország egyik legfontosabb ünnepe, Magyarország védőszentjének napja alkalmából került sor. Hangodi László a környék régészeti kutatásaiból, továbbá a zömében 13. századtól fennmaradt írásos emlékekből építkező előadásában mutatta be azt a letűnt világot, amelyet a kereszténység hazai megjelenése, elterjedése és a hajdani politikai, gazdasági viszonyok formáltak a nyugati kereszténységen belül is egyedivé, különlegessé. A közönség megtudhatta a tapolcai muzeológustól azt is, hogy miképpen keletkezik, mit jelent, és miképpen vált környékünkön is az eredetileg mély keresztényi értéket, a jelentésében “bűnbocsánatot, felmentést” hordozó búcsúi hagyomány végül a búcsúcédulák árusításán keresztül, a köznép körében ringlises-, céllövöldés-, sokszor báli verekedésbe torkolló népünnepéllyé. Dr. Varga Tibor előadását megkezdve sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon ma nincs helyén értékelve a Nagyboldogasszony ünnep, amely hazai egyházi eredetű hagyományaink közül a legfontosabb. A jogtörténész hangsúlyozta, Szent István halála pillanatában, 1038 augusztus 15-én felajánlotta Magyarországot Máriának. – Magyarország addig nem lehet szabad ország, amíg Nagyboldogasszony napja, azaz augusztus 15-e nem lesz hivatalos munkaszüneti nap, állami ünnep- üzente a politikusoknak a Nagyboldogasszonyhoz kötődő magyarországi vallási hagyományt sok oldalról megközelítő előadását bevezetve a nemzeti körökben jól ismert és megbecsült történész.