A szarvasbőgés,  a gímszarvas  párzási időszaka,  az ősz első hónapjára jellemző.  A szeptember éppen ennek a jelenségnek köszönhetően a vadászok  kedvenc időszaka. Az erdőjáróknak, túrázóknak azonban a korábbi évekhez hasonlóan, korlátozásokkal kell számolniuk a hónap végéig.

Egy erős szarvasbika, aki Várvölgyön éppen világgá kürtöli vágyait és képességeit. Fotó: pg.

A nyirádi, sümegi, tapolcai, zalahalápi, lesenceistvándi, lesencetomaji és uzsai erdők vadászatra jogosult szervezete, a Budapesti Erdőgazdasági Zrt. például szeptember elsejétől, szeptember 30-ig, délután négy óra és reggel kilenc óra között tiltja törvény adta jogánál fogva a szabadidős erdőjárást. Nem véletlenül, hiszen ebben az időszakban fokozott vadászati tevékenység folyik, könnyen bajba kerülhet a szürkületi órák rossz látási viszonyai között túrázgató, gombászó ember.  – A sokféleképpen megszólaló jellegzetes bőgő hanggal vágyainak ad hangot a bika, amikor megérzi az erdő levegőjében a “folyató” tehén illatát. Különféle hangon megszólaló bőgései elsősorban a szarvastehén utáni vágyakozásról szólnak, de  a vetélytársak számára is rengeteg információt rejtenek- tudom meg a fotó készítőjétől Pálinkás Gábortól, aki  Várvölgy térségében készítette cikkünk illusztrációját. A fotós elmondta, hogy a szarvasbőgés a szarvasok párzását megelőző jelenség. Ilyenkor a bika bőg, mert bőgnie kell, ez a  a természet parancsa számára.  Közben a tehenek nem különösebben izgatják magukat, békésen legelésznek, figyelnek a veszélyre, élik mindennapi életüket. Kivéve persze az izgatott “folyatók”, a  szagokat kibocsátó tehenek, amelyeknek mindössze egy nap áll rendelkezésükre, hogy megtermékenyítse őket a legrátermettebb bika. /Töreky László/