Évtizedek a kultúrában

Szijártó János – Talán nincs olyan ember Tapolcán, aki ne ismerné a két évvel ezelőtt nyugállományba vonult Bognár Ferencet, aki népművelőként, pedagógusként, művelődési intézmény vezetőjeként sokat tett le a város asztalára az elmúlt négy évtizedben. Vele beszélgettem a közelmúltban.

bognarferi_08

A tapolcai Batsányi művelődési központból (VOKE) 1973-ban ment nyugdíjba Cs.Varga János és helyette Zentai Gábor vette át az igazgatói pozíciót. Ő keresett maga mellé munkatársakat, így került ebben az évben a tapolcai intézményhez népművelőként Bognár Ferenc.
– Húsz évet dolgoztam itt népművelőként, majd igazgató-helyettesként, s bár voltak nehézségek, mégis jó érzéssel gondolok vissza ezekre az időkre. Fontos megjegyezni, hogy a művelődési központ a MÁV fenntartásában működött, mégis a város kulturális központjaként tekintett rá mindenki. Gyakorlatilag minden jelentős kulturális esemény itt kapott helyet. Aztán jött egy létszámleépítés 1993-ban, ami engem is érintett, s mivel nekem tanári diplomám is van, ettől az évtől az akkori Templomdombi iskolába kerültem. Innen a Szász Márton Általános Iskola következett, ahol 2000-ben megpályáztam és elnyertem az intézmény igazgatói állását. A Tapolca-diszeli iskolát a helyi kultúrházzal egy irányítás alá vonták, így rengeteg programot tudtunk szervezni, indítani – mondta Bognár Ferenc.
További változás hozott számára, hogy a város 2004-ben megvásárolta a Bauxitbánya vállalattól az akkori munkás-továbbképző központot, a későbbi Tamási Áron Művelődési Központot. Ugyanis ennek irányítása is Bognár Ferenchez került, a Szász Márton Általános Művelődési Központ adta kereteken belül. A szervezeti felállás aztán annyiban módosult, hogy az iskolát megyei fenntartásba vonták.
– Nagyon sok évet töltöttem a kultúrában, oktatásban, nehéz bármit is külön kiemelni. De ha mégis kellene, talán elsőként a batsányis éveket említeném, amikor szinte pezsgett az élet Tapolcán. A könnyűzenei vonalon is rendkívül népszerűek voltunk, szinte felsorolni sem lehet, hogy mennyi nagy zenekar járt nálunk. Zenélt itt akkoriban a Fonográf, az Omega, a P.Mobil, az Edda, de a kórusmuzsikára, a táncra és az ismeretterjesztő előadásokra is hatalmas érdeklődés mutatkozott. Innen indult hódító útjára a Németh László által irányított Batsányi Táncegyüttes, s örülök, hogy ennek, a nekik otthon adó bázis oldaláról én is részese lehettem. Később a vasút támogatása csökkent, ami szerényebb lehetőségeket biztosított a ház számára. Amikor 2004-ben átvettem a Tamási Áron Művelődési Központ irányítását, számos területen újjá kellett építeni a korábbi kapcsolatokat, illetőleg a kulturális kínálatot. Kiemelném a színházi előadásokat, a komolyzenei előadásokat, illetve több csoport elindítása is ide sorolható. Az amatőr színjátszó kör éppen tíz éve kezdte meg tevékenységét a Tamásiban, miután a könyvtár akkori igazgatójával, Nagy Eörsnével együtt kértük fel N. Horváth Erzsébetet, hogy próbálja megszervezni, s beindítani az amatőr színjátszást Tapolcán. Azóta nagyot fejlődtek, szinte minden évben sikerrel mutatnak be új darabot. Diszelről sem feledkeztem meg természetesen, ott egyebek között a falunap, és a gyepűtiprás elindítása említhető, de a Kocs Ida vezette Csobánc Népdalkör beindítására is büszke vagyok.
Kérdésünkre Bognár Ferenc úgy vélekedett, hogy a város kultúrája, de általában véve is a kultúra, mindig nagyban függ a gazdasági környezettől, az anyagi lehetőségektől. – Öt, hat éve már érezhető volt, hogy egyre kevesebb a keret, amit egy ideig a saját bevételek növelésével próbáltunk ellensúlyozni. A programok szervezése terén is figyelembe kellett venni a lehetőségeket, de azt gondolom, a lakosság igényeit maximálisan figyelembe vettük. Stratégiám elsősorban a változásra, a megújuló és megújítandó területekre irányult ami, meghatározza a prioritásokat és azonosítja a kitörési pontokat.
Mindig is szem előtt tartottam:a kultúra közösségteremtő szerepének erősítését, a nemzet tárgyi és szellemi kulturális örökségének gondozását, a kulturális alkotás korszerű intézményi feltételeinek kialakítását, az esélyegyenlőség biztosítását a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Ha napjainkat nézem, talán kissé másként közelíteném meg a kiállításokat, néhány nevesebb, országos hírű művészt is meghívnék néha. Illetve sajnálom, hogy a diszeli Csobánc rocktalálkozó sem folytatódott az első két év után 2013-ban, pedig azt hiszem több zenekarral, hatékonyabb reklámmal, lehetett volna ebben még fantázia.
Bognár Ferenc nem egy „otthonülő” típus, is érdeklődésünk nyomán azt is elmondta, hogy jelenleg két társadalmi megbízatással is rendelkezik, egyrészt a Veszprém megyei gyermekifjúsági közalapítvány vezetője, másrészt a megyei ÉFOÉSZ alelnöke.