Dorong és fokos

Az első szabad népképviseleti országgyűlési választás tapolcai, és környékbeli vonatkozásairól tartott előadást Hangodi László a városi könyvtár első emeleti nagytermében, június 11-én.

Az első szabad népképviseleti országgyűlési választás tapolcai, és környékbeli vonatkozásairól tartott előadást Hangodi László a városi könyvtár első emeleti nagytermében, június 11-én.

Ma már természetes, hogy a felnőtt lakosság valamennyi tagját megilleti a választójog, ezért nehéz elképzelnünk, hogy régen ez közel sem volt így. Hazánkban az áprilisi törvények hoztak változást, akkortól kezdve már nem csupán egy kiváltságos réteg privilégiuma a politikai jogok gyakorlása. Az V. törvénycikk határozta meg a választásra jogosultak és a választhatók körét. A választói névjegyzékből kiderült, miket is vettek figyelembe. Például számított a birtokkal, iparüzlettel való rendelkezés, a jövedelem, az, hogy valaki az értelmiségiek közé tartozik-e (például lelkész), vagy éppen nemesi származású. A lakosság nagy része a korábbi szokáshoz hasonló választásra számított, erre utal az előadás címében szereplő dorong és fokos. Városunkban június 23-ra tűzték ki a képviselőválasztást, akkor mérkőztek meg a jelöltek, és táboraik. A megmérkőzést ez esetben szó szerint kell érteni, ugyanis korabeli feljegyzésekből tudjuk, voltak olyan települések, ahol a választás verekedésbe torkolt, nagy számban fordultak elő súlyos sebesültek, Nagykanizsa esetében négy fő életét is vesztette. Tapolcán ugyan idáig nem fajult a helyzet, de amikor a három jelölt megérkezett a városba, már a településhatáron összecsapások voltak. Végül két jelölt visszalépett, a választókerületet így báró Puteáni József képviselte, az ő megbízását azonban a későbbiekben visszavonták, az azt követő időszakban a történelem alakulásából kifolyólag és annak köszönhetően fel sem merült a parlamentáris demokrácia lehetősége. A keddi előadást kéthónapos nyári szünet követi, a következő alkalom, amely szeptemberben lesz, a Nemzetőrök fegyverbe! címet fogja viselni.