Zalahaláp kategória bejegyzései

Megbecsült helyi véradók

Szép ünnepi műsorokkal, vacsorával, elismerések átadásával köszönte meg a helyben vért adó emberek önzetlen együttműködését a Magyar Vöröskereszt Zalahalápi Alapszervezetének vezetősége a település közösségi házában szombaton. Az eseményen az ünnepséget megelőző napon, a falu határában súlyos közlekedési balesetet szenvedett ajkai véradós munkatársak esete, a szakmai elhivatottság is szóba került. 

 Szabóné Fülöp Katalin a vöröskereszt alapszervezet titkára beszédében azt hangsúlyozta, hogy a most megrendezett esemény az önzetlenség, az együttérzés, az emberség és a felebaráti szeretet ünnepe. – A véradás önkéntes, önzetlen segítségnyújtás, amelyet nem lehet elégszer megköszönni. Vannak, akik köszönetet sem várnak, hívás nélkül is nyújtják karjukat, átérzik, hogy szükség van rájuk. A Magyar Vöröskereszt e napon őszinte köszönetét és tiszteletét fejezi ki irányukba- beszélt a rendezvény céljáról és szellemiségéről a titkár.

Kardosné Szűts Piroska,  a véradós ünnepségre árnyékot vető pénteki szomorú balesetről beszélt. Elmondta, aznap elmaradt a véradás Szigligeten, mert az ajkai transzfúziós csapat Ódörögdnél közlekedési balesetet szenvedett. A csapat kisbusza fejtetőre állt az úton. – Megláttam, hogy azokkal az emberekkel történt a baleset, akikkel ha más irányból is, de a szigligeti véradásra siettünk, akikkel együtt az önkéntes véradók vérét szerettük volna levenni.  Döbbenetes, leírhatatlan érzés volt! A sors akkor úgy akarta, hogy újonnan belépő vöröskeresztesként én is segítsek, éppen véradó ünnepségünk előtt egy nappal, épp Zalahaláp határában, úgy, hogy soha nem kerültem még hasonló helyzetbe. Egyikőjük, miközben a fejsérülését láttuk el, a maga bajában is azon aggódott, hogy mi lett, mi lesz a sok vérrel, ami a kocsiban van… – elevenítette fel a szomorú eseményeket a helyi vöröskeresztes aktivista, aki elmesélte a zalahalápi önkéntes tűzoltókkal közösen megmentett 30 egységnyi vér történetét is, a baleset példáján méltatva a helyi közösség erejét és önzetlen összetartását.

A beszédeket követően került sor a helyi véradók nyilvános elismerésére, jutalmazására. A kitüntetetteket, a halápi emberek összetartását, segítőkészségét Bedő Lajos polgármester is méltatta.

Később a közös vacsora adott alkalmat a kötetlen, oldottabb együttlétre, beszélgetésekre. A véradók tiszteletére szervezett ünnepség fényét Bali Mónika szép énekes produkciói, Kardos Marcell zongora- és citera játéka, továbbá a település vöröskereszteseinek szavalatai emelték. /Töreky László/

 

Kivágták a 41 méteres mamutfenyőt

A napokban kivágták Zalahaláp legidősebb és legmagasabb fáját. Az óriás fenyő negyvenegy méter magas volt, kétszáz évesnél is többnek hitték és a település címerében is szerepel. Ép, minőségi törzsrészeiből köztéri faragott  szobrok készülhetnek majd- mondta el Bedő Lajos polgármester, aki a kivágott mamutfenyő valódi korát is elárulta lapunknak. 

 

Motorfűrésszel ágazzák  a szakemberek a kivágásra ítélt mamutfenyőt Zalahalápon. 

Szakértői vélemények szerint, a fát betegség támadta meg, amelynek megfékezése nem volt lehetséges. –  Az óriás fenyő az utóbbi időben már nem növekedett, ágai egyre szárazabbak voltak, kérge sok helyen lehámlott, fennállt a veszélye, hogy viharos időben nagyobb ágak szakadnak le róla,  (erre volt már példa, egy közeli ház ablakát korábban beverte egy  termetes ág) vagy akár ki is dőljön- mondta el lapunknak a település polgármestere.  A park több fája is veszélyeztetett egyébként, a fapusztulás országos jelenség, amelyet  a klímaváltozással is magyaráznak egyes szakemberek.   Mindenesetre a gombabetegséget több év elteltével sem sikerült megfékezni, ezért az igazságügyi- , erdészeti szakértő és a helyi katasztrófavédelem hatósági döntéssel, december 15-i hatállyal kötelezte a falu önkormányzatát a beteg fenyő kivágására.

Az utóbbi három évben nem növekedett, lombozata közel állt a teljes leszáradáshoz, harkályok kopácsoltak rajta.  Jelenléte kifejezetten balesetveszélyes volt a polgármester szerint 

A fát az elmúlt hét közepén, módszeresen, nagy hozzáértéssel, motoros fűrészekkel, biztosítóköteles biztosítással ágazták le, majd vágták ki egy Zala megyei, famentéssel, illetve beteg fák ágainak eltávolításával, kivágásával foglalkozó cég szakemberei. A kivágott fa látványa és vizsgálata egy tévhitet is eloszlatott, hiszen az évgyűrűk számából ítélve a mamutfenyő maximum 130 éves volt, semmiképpen nem 200 éves, mint az a településről megjelent írásokban sok helyen olvasható. A 41 méteres fa  sok, szabadon hasznosítható nyersanyagot is jelent  a település számára. A  falu minden lakosa kapott ágaiból emlékül egy-egy zalahalápi címer- díszítéssel ellátott  szeletet, a törzs minőségi részeiből pedig köztéri szobrok készülhetnek a jövőben. Megtudtuk, elsőként egy szép faragott, nagy méretű szabadtéri Betlehem elkészítésének ötlete merült fel hasznosításként.  /Töreky László/

Halápi fiatalok rajzait díjazták

Kiállították és díjazták Zalahalápon az óvodások, kisiskolások és felsős nevezők legszebb rajzait. Idén közel nyolcvan pályamunka érkezett az adventi rajzpályázatra, amelynek témája a karácsonyvárás volt.

Az elmúlt hetekben elkészült szép gyermekrajzokat a kultúrház nagytermében állították ki, ahol nagy érdeklődés mellett rendezték meg  a hét közepén a díjátadó ünnepséget. A megjelent helyi családokat, fiatalokat Bedő Lajos polgármester köszöntötte, aki örömének adott hangot, hogy Zalahalápon immár három éves hagyománya van az Igaz pedagógus házaspár által létrehívott és évről, évre egyre népszerűbb adventi rajzpályázatnak.

Idén Hangodi László, a Wass Albert Könyvtár muzeológusa, képzett rajztanári minőségében értékelte és javasolta díjazásra a halápi gyerekek, zömében a Szín-Vonal iskola alapfokú művészeti képzésében résztvevő helyi fiatalok alkotásait. – A rajzokból kiderült, hogy a halápi tanulóifjúság két dolgot nagyon vár, az egyik a karácsony, a másik a téli szünet várható élményei. A beérkezett pályamunkák azt az örömöt is hirdetik, amit a rajzolás, az alkotás folyamata jelent a helyi gyermekeknek-fogalmazott.  Hangodi László ara biztatta a fiatalokat, hogy minél többet rajzoljanak, alkossanak, hiszen az iskolai éveket követően, erre az önfeledt tevékenységre már egyre kevesebb lehetőségük lesz. Később Igaz Csilla tanárnővel közösen, korosztályonként átadták a legjobb, legszebb alkotásoknak járó díjakat és a részvételért járó elismeréseket. /tl/

/fotók: Töreky László/

Versenyben a papírhulladékért

Három tanintézmény példás összefogásával, közel tíz tonna papír gyűjtöttek össze szülői segítséggel a gyerekek a napokba Zalahalápon.

A papírgyűjtő versenyben győztes  halápi hetedikesek /fotó: Csontváry iskola/

A Csontváry Általános Iskola környezetvédő kezdeményezéséhez a halápi Kacagó Napköziotthonos Óvoda és a tapolcai Szász Márton Általános Iskola is csatlakozott. Mivel mindhárom intézmény kislétszámú, jól jött az összefogás, hiszen az ingyenes szállításhoz hét tonnányi papírt kellett összegyűjteniük a gyerekeknek- mondta el lapunknak Igaz Sándor a zalahalápi iskola igazgatója. Megtudtuk, a Szász iskola 1373, az ovisok 1459, míg a halápi diákok 6732 kg papírhulladéktól szabadították meg környezetüket, ugyanakkor a gyűjtésből a szülők is derekasan kivették részüket. A halápi iskola belső versenyét idén a hetedik osztály nyerte a tavalyi győztes negyedik osztály előtt, akik így holtversenyben ezüstérmesek lettek a második osztállyal./Töreky László/

Értékelték és jutalmazták a közösségért végzett munkát a zalahalápi falunapon

A lángossütő fesztiválként is ismert zalahalápi falunap, az elmúlt hét szombaton jó alkalom volt arra, hogy a település elismerje azok munkáját, akik évről-évre sokat tesznek a faluért, a helyi lakosságért, illetve Zalahaláp civil közösségi életének életben tartásáért, fejlődéséért.

A szombaton kora délután kezdődő és késő estébe hajló falunapi rendezvényen sokan vettek részt. A helyieken kívül a közeli Sáskáról, illetve más környékbeli településekről is érkeztek szépszámmal látogatók Zalahalápra. Tucatnyi főzőcsapat szabadtűzi főztje, a térség legjobb lángossütő asszonyainak lángosa, szórakoztató és kulturális programok kavalkádja és nem utolsó sorban a barátokkal, ismerősökkel történő kellemes találkozás lehetősége várta őket.

A halápi falunap a gondtalan szórakozáson túl kiváló alkalom arra is, hogy kitüntetésekkel ismerje el a község önkormányzata azok munkáját, akik közösségeikért, a faluért, a helyi emberekért a legtöbbet tették az elmúlt időszakban.

A falunapi színpadra, elismeréseik átvételére elsőként Szokoli Istvánt és Varga Pétert szólították, akik a halápi polgárőr egyesület oszlopos tagjaiként immár 10 éve szolgálják a falu közbiztonságát. Idén hárman vehették át kimagasló közösségi munkájukért Bedő Lajos polgármestertől a Zalahaláp Településért kitüntetést.

 

Jani Józsefné Tóth Irénnek a helyi vöröskereszt alapszervezetnél végzett négy évtizednyi áldozatos munkáját és egyéb helyi közösségeket, csoportokat segítő aktív közéleti szerepét ismerte el a település önkormányzata. Szabóné Fülöp Katalin vöröskereszt titkár, polgárőrtag, a halápi Hobbi Kézimunkakör alapítója, eredményes, példamutató munkájáért vehette át az elismerést. Szabolcsa István aktív nyugdíjas klubtag esetében a halápi labdarúgó szakosztálynál végzett főrendezői múltat, a borutak, hegyjáró rendezvények örök vidám kisbírói szerepvállalását, kimagasló, példamutató munkáját ismerte el a falu önkormányzata.

Idén Dittrich Antalné vehetett át elismerő oklevelet, de virággal búcsúztatták a nyugdíjba vonulókat, Vasáros Lászlónét és Fülöp Lajosnét is. A zalahalápi közintézmények, egyesületek, klubok irányába is szép gesztust gyakorolt a faluvezetés, hiszen egész éves színvonalas munkájukat  mindenegyes  szervezetnek megköszönték a falunapon.  /Töreky László/

 

Hegy, napfény, borok, dalok, kézimunkák

Színes kulturális összeállítás, többek között kórusmuzsika és a helyi kézimunkakör kiállítása előzte meg a legutóbbi boros, hegyjáró programot, amelyet szombaton délután rendeztek meg Zalahalápon.

A sorrendben kilencedik  Haláp-hegyi Borút résztvevői ezúttal nem panaszkodhattak az időjárásra, hiszen a kellemes napsütés és az éppen ideális hőmérséklet remek körülményeket biztosított a hegyjáráshoz, illetve a hozzátartozó borkínálat kóstolásához. Ennek megfelelően kellően nagy számban érkeztek a település kultúrházába a borkedvelők, ahol aztán megválthatták gravírozott poharaikat. A számozott talpas pohár nyolc pincénél jogosított kóstolásra, programzáró közös étkezésre és végül a tombolán való részvételre. Mielőtt azonban elindult volna a csoport, a település hagyományainak megfelelően egy tartalmas műsort, illetve kiállítást is szerveztek a vendégeknek a helyiek.

A közösségi ház színpadáról a település kultúrosa, művelődésszervezője, Somogyi Kinga köszöntötte a szép számú megjelentet, majd felkonferálta a közelmúltban megalakult és azóta aktívan és egyre magasabb színvonalon teljesítő  Zalahalápi Kamarakórust. A művészeti csoport az elmaradhatatlan népdalokon,  vidám bordalokon kívül , ezúttal az Oscar-díjat nyert, Mindenki című hazai kisfilm betétdalát,  A tavasz felhőket is előadta, melyért nagy tapsot kapott.

 

A műsor után a zalahalápi Hobby Kézimunkakör kiállítása bizonyította be, hogy a településen a jó hangú, zeneileg képzett asszonyok mellett, sok tehetséges, kreatív, művészi érzékkel, ügyes kézzel megáldott hölgy is él, aki számos technikával, műfajban képesek gyönyörű alkotásokat létrehozni.  A tárlatot Bedő Lajos polgármester nyitotta meg, aki a megbecsülés hangján méltatta az alkotókat, a helyi kulturális, művészeti élet aktív szereplőit, a tárlat alkotásait.

A szombati,  nyolc pincét útba ejtő, több, mint húsz különböző nedűt bemutató, több órás halápi borút, hagyományosan az alkalomra borköpővé alakított oroszlánfejes kútból folyó fehérbor kóstolásával, illetve finom hagymás-zsíros kenyér kínálásával indult a közösségi háztól, majd oda is tért vissza.   /Töreky László/

 

A hulladék, nem egyenlő a szeméttel

„Kukakultúra” elnevezéssel nyílt napot tartottak szerdán az NHSZ zalahalápi telephelyén, hogy a fiatalok megértsék,  a hulladék nem feltétlenül egyenlő a szeméttel. 

Balról, Ficsor Elza ügyvezető az üzemben zajló munka lényegét teszi érthetővé a diákok számára a nyílt nap keretében /fotók:Töreky/

A Tapolcáról és a környező településekről érkező iskolás csoportok mindegyikét Ficsor Elza, a hulladékgazdálkodással foglalkozó cég ügyvezetője fogadta. A  szakember bemutatta a fiataloknak a háztartások által kibocsátott hulladék útját, amelyet a korszerű hulladékgazdálkodás elvei és gyakorlata alapján, beszállítanak a telephelyre, majd egy összetett munkafolyamat során kinyerik belőle a gazdaság számára még hasznosítható anyagokat. A gyerekek és kísérőik nem csak a szavak és az üzem által kínált nem mindennapi látvány szintjén ismerkedhettek meg a hulladék szelektálás szerepével és  módjával, hanem maguk is részt vehettek játékos formában a kézi válogatásban.

A cél, egyfajta szemléletformálás volt, hogy a jövő generációknak már ne is legyen kérdés, hogy miért fontos korán, már a  háztartásokban megkezdeni a  szelektív szemétgyűjtést, amely ma a hulladék gazdaságos nagyüzemi begyűjtésének és újrafeldolgozásának egyik alapja.

Ficsor Elza lapunk kérdésére elmondta, büszkék rá, hogy a nyílt nap és a környező iskolákban tartott felvilágosító munkájuk révén több száz tanulót érhettek el és nyújthattak betekintést számukra a hulladékgazdálkodás világába.  /Töreky László/

Alkotásaival szépséget, jóságot közvetít

Sulyokné Furján Andrea saját kezűleg festett, díszített  hímes tojásainak kiállítására sokan voltak kíváncsiak a zalahalápi közösségi házban csütörtök délután. A magyar népi és vallási hagyományokhoz, továbbá egyes tájegységekhez szorosan kötődő páratlan szépségű motívumkincs tyúk és kacsatojásokra felvitt ábrázolása az alkotó nagy szenvedélye gyermekkora óta. A tárlat április 19-ig tekinthető meg a helyszínen.

A helyi  Kacagó óvoda nagycsoportosai mondókáikkal csaltak mosolyt a megjelentek arcára 

A Zalahalápon élő tojásfestőt Bedő Lajos polgármester méltatta, majd megnyitotta a kiállítást. fotók: tl

Sulyokné Furján Andreát a Kacagó óvoda apróságainak műsorát követően, Somogyi Kinga a tárlatnak helyet adó intézmény művelődésszervezője mutatta be a jelenlévőknek. Elhangzott, Andrea szülei somogyi és vasi eredetű hagyományait igyekszik megőrizni és továbbadni. Hímes tojásokat már gyermekkora óta készít „írókával”, de karcolt, metszett technikával is díszíti a húsvét és a termékenység hagyományos népi szimbólumait.

Andrea a magyar népi hagyományok átadásában élenjáró Barackvirág óvoda pedagógusaként és munkáján túl is szívesen tart foglalkozásokat a tojásfestés témakörében, de maga is nagy kedvvel vesz részt más tájegységekről érkező alkotók hasonló programjain. Alkotói elhivatottságát bizonyítja az, hogy 2014-től a Zala megyei Népművészeti Egyesület, majd egy évvel később a Tojásírók Egyesülete is soraiba fogadta.

A szépségre fogékony érdeklődők az elmúlt években számos kiállításon, rendezvényen csodálkozhattak rá az alkotó gyönyörű kézműves munkáira a környékben, de több nagyobb város kulturális-, illetve kézműves eseményén is bemutathatta munkáit.  A zalahalápi hímes tojás kiállítást Bedő Lajos polgármester nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy Andrea magánéletében és alkotásain keresztül, még élete jelenlegi nehéz időszakában is szépséget, jóságot, pozitív kisugárzást közvetít. –  Pedagógusi helytállása, családszeretete, a hagyományőrzés iránti elkötelezettsége példaképpé teszi abban a közösségben, amelyben él, munkáját végzi, alkot-hangsúlyozta méltatásában. /Töreky László/

 

 

Az ősember dobolásától az operaműfajig

A napokban Pitti Katalin operaénekes mutatta meg  ének-zenei kvalitását és pedagógiai érzékét Zalahalápon, ahol előadást tartott helyi diákoknak a település kultúrházában.

Az ország híres szopránjának szavait szinte itták a gyerekek, a művész előadó pedagógiai érzékéhez nem férhetett kétség. Pitti Katalin a gyerekeket igyekezett szellemi értelemben is megmozgatni, számos, korosztályuktól elvárható tudást igénylő kérdéssel bombázta őket, amelyekre gyakran meg is érkeztek a helyes válaszok. Egy-egy jó válasznak, egy-egy okos válaszolónak pedig nagy taps járt, a cseppet sem könnyű téma így megfelelőképpen motiváló volt a Csontváry általános iskola diákjai számára. A szóban forgó téma természetesen a zene, az éneklés, a művészet és  jelentősége volt. A gyerekeknek a vendég híresség  arról mesélt, hogy az ősembert milyen érzelmek keríthették hatalmukba, mi motiválhatta elődeinket mikor elkezdtek barlangrajzot festeni, vagy hangokat, majd érzelmeket is kifejező énekhangokat képezni, amelyből aztán a mai értelemben vett zene, illetve az éneklés évezredek alatt kifejlődött. Az előadás mindenképpen segített abban, hogy az ifjúság megértse a zenének mint művészeti ágnak a jelentőségét, azt, hogy részben általa vált az őskori ember a mai értelemben vett civilizált és kultúra fogyasztó Homo Sapiensé. Pitti Katalin 1985 óta Liszt-Ferenc-díjas Érdemes művész, idén 66 éves. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elvégzését követően, 1977 óta van a zenei pályán.  Számos hangfelvétel és lemez kiadása fűződik a nevéhez, első szerepét, Csajkovszkij: Anyeginjében kapta. /Töreky László/

Digitális fejlesztés adományból

Egy új interaktív táblával gazdagodott a napokban a zalahalápi Csontváry Általános Iskola. A félmillió forintot érő korszerű iskolai eszköz megvásárlásához szükséges pénz nagy részét egy tapolcai és egy helybéli vállalkozó biztosította.

interaktív tábla 4

interaktív tábla 2

A táblát az egyik emeleti teremben felszerelték és beüzemelték, napok óta használják már a pedagógusok és a diákok a tanórákon. Horváth Tamásné Andrea tanítónő, fejlesztő pedagógus szerint, a gyerekek rendkívül kedvelik az interaktív tábla nyújtotta érdekesebb, szemléletesebb, és részükről is aktív közreműködést igénylő tanórákat Zalahalápon is. Jelenleg több hasonló digitális eszközzel rendelkezik az iskola, mint azt megtudtuk, ma már nem is használnak hagyományos “krétás” fatáblát a pedagógiai munkában.

interaktív tábla 1

Igaz Sándor a tanintézmény vezetője lapunknak azt is elárulta, hogy az adományozókkal, Csuri Lajossal és a tapolcai Vörös Bélával évekre visszamenőleg jó gazdasági és emberi kapcsolatot ápol az iskola, magánemberként juttatott adományuk azonban szép gesztus, szinte példanélküli az iskola történetében. A múltban leginkább komolyabb anyagi megtakarítást jelentő szakmunkával, társadalmi munkával segítették külső személyek, illetve az idejáró gyerekek szülei az iskolát-tudtuk meg. /Töreky László/