Kitekintő kategória bejegyzései

Művészi gravírmunkáival debütált a Tapolca Expon

A Tapolca Expon mutatta be először közönség előtt művészi igényességgel kivitelezett ajándéktárgyait, a családjával immár négy éve a közeli Hegymagason élő Burucsné Walla Barbara. Egyedi tervezésű, gravírozott munkáiban az őstehetség, a türelem és vidékünk szeretete tükröződik vissza. A színek nélküli, lényegretörő ábrázolások különleges hangulatot hordoznak a szépen megmunkált  használati tárgyakon.

A siófoki születésű, iskolai végzettségét tekintve etika-magyar szakos pedagógus már fitalabb éveiben is a Badacsonyt, az itteni hegyeket nézte a túlpartról és arról álmodozott, hogy egyszer itt fog élni. Az álom néhány éve valósággá vált, s vele a régóta hobbiként gyakorolt kétkezi alkotómunka lelki késztetése is tágabb teret követelt magának a háromgyermekes anyuka életében.

Négy éve már hegymagasi otthonukban alkot Burucsné Walla Barbara. Férje, Burucs Tamás  mindenben támogatja.

A művészi gravírozás nem volt ismeretlen terület számára, hiszen tizenhat éves korától autodidakta módon sajátította el és gyakorolta a technikát. Az üveghez való vonzódása pedig egész biztosan genetikus, hiszen Barbara – mint azt lapunknek elárulta- a híres üvegfestő és mozaikművész Róth Miksának és az első magyar cementgyár tulajdonosának, Walla Józsefnek is  egyenesági leszármazottja.

A Szent György-hegy gyönyörű kápolnái borospoharakon

A Tapolca Expo-ra alkotásainak egy kisebb szeletét, a Szent György-hegy kápolnáit bemutató borospohár készletét, esküvői üvegmotívumait, a vadászkultúra szellemiségében fogant gravírozott állatportréit, növény és  kisállat ábrázolásait hozta el, remélve, hogy egyedi hangulatot sugárzó, izléses munkái elnyerik a közönség tetszését is. Tervekben sincs hiány, hiszen a fiatal, családanya azt tervezi, hogy a nyár folyamán a környék legendáit, meséit gravírozza fel tükrökre, ezekből az ábrázolásokból egy sorozatot készít, amelyet kiállításon is bemutat majd. A művészi igényesség és a hatékony, de túlzottan monoton munkavégzést megkövetelő sorozatgyártás, mint két dudás, gyakran nem fér meg egy csárdában. Az alkotó elárulta, ha a megrendelő egy bizonyos termékből több egyformát szeretne, annak kivitelezése bizony nehézségekbe ütközik, egy bizonyos darabszám fölött nem is vállalja a munkát. – Hiába van már meg az előre megrajzolt sablon, a valóságban nem tudom megállni, hogy valamit hozzá ne tegyek az eredeti ötlethez, valami pluszt, ami a személyiségemből fakad- mondja mosolyogva Barbara, de azt is kihangsúlyozza, hogy ő elsősorban édesanya, aki szabadidejében alkot, hiszen számára a legfontosabb a család, a gyermekei, az ő egészséges fejlődésük a legfontosabb  jelenleg a Burucs családban. /tl/

Nőnapot ünnepelt a térségi nyugdíjas egyesület

A Tamási Áron Művelődési Központban ünnepelte meg a nemzetközi nőnapot a Tapolca és Környéke Kistérségi Nyugdíjasok Érdekvédelmi, Érdekképviseleti Egyesülete tagsága csütörtökön.

Dobó Zoltán: “Meg kell köszönni a nőknek azt a sok jóságot, amit adnak nekünk”

A térség nyugdíjasait tömörítő szervezetnél sok éves hagyomány, hogy ünnepi beszédekkel, kulturális műsorokkal, egy-egy csokor virággal felköszöntik a férfiak az egyesület nőtagjait. Ezúttal, Bertalan Csaba szavalatát követően, Dobó Zoltán polgármester szólt az ünnepeltekhez. – Higgyék el,  életünk csak önökkel lehet teljes. A nemzetnek a legfontosabb egysége a család, a család egységét pedig a nők teremtik meg. Az anyák, a nagymamák gondoskodása, szeretete, tanácsai talán a legfontosabbak az életben, odafigyelve rá, általuk vagyunk képesek előbbre jutni az életben- fogalmazott a polgármester, aki szerint meg kell köszönni a nőknek azt a sok-sok jóságot, amit adnak nekünk életünk folyamán.

Nyakas László elnök nőnapi köszöntőjében,  a tavasz legkedvesebb ünnepének nevezte a nemzetközi nőnapot

Nyakas László egyesületi elnök a tavasz első, de nagyon kedves ünnepének nevezte a nemzetközi nőnapot. – A tavaszhoz hasonlóan a nők a napsütést, a jókedvet, akedvességet, a szerelmet hozzák el életünkbe. Általuk, tőlük leszünk jobbak, ők adják az életet, ők vigyáznak ránk egész életünkben- hangzott el sok egyéb szép méltatás mellett az elnök ünnepi köszöntőjében. Rig Lajos országgyűlési képviselő is a hölgyeket, a nő nemet méltatta. – Minden sikeres férfi, minden sikeres család mögött egy nő áll. Önök azok, akik minket apákat a világ legszebb ajándékával, a gyermekkel ajándékoznak meg. Gyermekeink szemében pedig megláthatjuk a boldogságot, amelyet akkor láthatunk leggyakrabban, ha a kicsi az anyjára, vagy a nagymamájára néz- fogalmazott Rig Lajos.

A Batsányi kórus produkcióját megelőzően,  Csaba Dezső néhány kedves gondolattal ajándékozta meg a jelenlévő hölgyeket

A szónoklatokat követően egymást váltották a színpadon a fellépők, a Batsányi Kórus, a Monostorapáti Vegyeskar, a Batsányi Táncegyüttes tagjai is szép műsorral készültek az alkalomra. /tl/

Húshagyat Balatonedericsen

A farsangi szezon utolsó napján összegyűltek a balatonedericsiek, hogy a böjti időszakot megelőzően még egy utolsót mulassanak a falu Tájházában.

A Pipitér Gyermek Néptánccsoportból először a nagyobbak mutatták be, mit tanultak az elmúlt időszakban Juhász Márta néptáncoktató segítségével.

A megjelenteket Töreky Lászlóné polgármester asszony üdvözölte, és köszönetet mondott mindazoknak, akik azon dolgoztak, hogy a rendezvény megvalósuljon: a NABE, a nyugdíjas klub, a pedagógusok, a konyha dolgozói, továbbá kiemelte még Töreky Éva művelődésszervező szerepét. A szót Szijártó Ferencné, a tradíció felelevenítője vette át, akitől a húshagyókeddi hagyományokról hallhattak az érdeklődők. Ez a nap az első böjti napot, hamvazószerdát előzi meg, régen ekkor fogyasztottak utoljára húst az emberek húsvét előtt. Beszélt egy bakonyi, Balaton-felvidéki szokásról, az asszonyfarsangról, amely az asszonyok pincebeli mulatozását, és az ehhez kapcsolt termékenységvarázsló rítusokat jelentette. Szó volt még a farsangi ételekről, köztük a fánkról, de az alkohollal készült ízletes főfogásokról is. A beszédet követően a nyugdíjasok és a lelkes falubeliek kedves, vicces műsora következett, ami minden korosztálynak elnyerte a tetszését. A Pipitér Gyermek Néptánccsoportból először a nagyobbak, majd a picik mutatták be, mit tanultak az elmúlt időszakban Juhász Márta néptáncoktató segítségével.

A Pipitér Gyermek Néptánccsoport apró tagjai.

A szervezők úgy vélték, megvalósult a program célja, a hagyományok ápolása és átadása. A rendezvény zárásaként máglyán elégették a kiszebabát, ami a télűzés, a tavasz eljövetele ünnepéhez kapcsolódó népszokás kelléke. A Tájházban fánk, forró tea és forralt bor várta a finomságot harapni, vagy éppen melegedni vágyókat.

A rendezvény zárásaként máglyán elégették a kiszebabát, ami a télűzés, a tavasz eljövetele ünnepéhez kapcsolódó népszokás kelléke.

Sok százezres megtakarítás napelemekkel

Az érintett települések polgármesterei és a sajtó jelenlétében ünnepélyesen átadták a mai napon a tapolcai orvosi ügyelet és a  kistérségi irodaház 14 millió 700 ezer forint bekerülési költséggel elkészült napelemes rendszerét.

Tóth Csaba, a Tapolca és Környéke Önkormányzati Társulás  elnöke a mikrofonnál, mellette a térség polgármesterei és országgyűlési képviselője.  A beruházás megtakarítást jelent Tapolcának és a környező falvaknak is.

A napelemek telepítéséről még 2016-ban döntött a Tapolca és Környéke Önkormányzati Társulás tanácsa, amelyre TOP-os pályázatot is benyújtottak. A sikeresen elnyert pályázat eredményeként, a százszázalékos állami támogatású projekt a közelmúltban megvalósulhatott. Az Ady Endre utcai orvosi ügyelet tetőhéjalására 22 darab, összességében 6 KW/h teljesítményű, a Nyárfa utcai kistérségi iradaházra pedig 72 darab, mintegy 20 KW/h villamosenergiát szolgáltató napelem panel került fel. Amint azt Tóth Csaba a társulás elnöke hangsúlyozta, a beruházás gazdasági jelentősége, hogy a két épület teljes villamos energia igényét alternatív forrásból biztosíthatják, tehát áramszámlára nem kell majd költeni a jövőben, ami éves szinten 800 ezer forintnyi megtakarítást jelent. –  Ez a megtakarítás a tagtelepülések működési hozzájárulását csökkenti- mutatott rá az elnök.

Összesen 22 darab, 20 kilowatt/h  áram előállításra alkalmas az orvosi ügyelet új napelemes rendszere. A berendezés a teljes évi villamosenergia igényt biztosítja a jövőben. /tl fotó/

Dobó Zoltán polgármester szerint, a beruházás nem feltétlenül jó üzlet az államnak, de az önkormányzatoknak, illetve a társulásnak mindenféleképpen segítség. – Bízom benne, hogy még sok hasonló, a lakosság és a környzetvédelem ügyét egyaránt szolgáló beruházás valósul meg a Tapolcán és a térségben. Dicséret illet mindenkit, aki részt vett a megvalósításban- mondta a város polgármestere. Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő kimelte, hogy a program elsődleges célja a települések megtartó erejének erősítése volt, illetve az, hogy növekedjen a helyben élők komfortérzete. – A közelmúltban számos TOP program keretében megvalósult beruházást adhattunk át a térségben, a jövőben a Magyar Falu program kínál hasonló lehetőségeket a kisebb településeknek. Nagyon örülök annak, hogy Tapolcán is megvalósult egy jó projekt. Gratulálok a társulás polgármestereinek! -zárta gondolatait az országgyűlési képviselő./tl/

Az ország egyik legjobbjával “dúdolhattak” a helyiek

Bakonyi és Balaton-felvidéki népdalokat énekeltek, tanultak  közösen sáskai, diszeli, zalahalápi, tapolcai és kapolcsi dalárdák tagjai Navratil Andrea többszörösen kitüntetett népdalénekes Dúdoló Estjén a zalahalápi művelődési házban csütörtökön. Az énekesnő másfél éve tapolcai lakos lett, azt szeretné,  ha munkáinak jelentős része a jövőben már inkább  környékünkhöz és Tapolcához kapcsolódna.

Navratil Andreától a halápi kultúrházban tanulhatták a népdalok éneklésének legszebb hagyományait a résztvevők

Navratil Andrea neve jól cseng a hazai népdalos körökben. A Fölszállott a Páva tehetségkutató felkészítő mestere, a Népművészet Ifjú Mestere, számos szakmai díj, elismerés, kitüntetés birtokosa évekkel ezelőtt indította útjára a “Dúdolókat”. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Csoóri Sándor Alapjának támogatásával létrejött program célja, hogy közösségformáló jelleggel, közös, jó hangulatú daltanulásra összehozza az énekelni szerető embereket. Navratil Andrea Budapesten már hét éve, Gödön hat, Keszthelyen három éve tart esteket.

Az énekesnő és férje másfél éve Tapolcára költözött, Dúdoló Estjei környékünkön is folytatódtak, Badacsonytördemicen és Kapolcson is sikert aratott már a különlegesen jó hangulatú eseménysorozat egy-egy epizódja. Minden esemény a közös vonásokon túl más és más, hiszen Navratil Andrea a tájegység dalai mellett, az adott településre jellemző népdalokat, szövegváltozatokat, helyi ősnótákat is elővesz a kalapból. Munkájához, elhivatott segítőre is akadt Szabó Csaba néptáncokatató, a Tördemic Néptáncegyüttes vezetőjének személyében.

Zalahalápon Szedlák Józsi bácsi hajdani nótáit is zengték a Dúdoló Est aktív résztvevői a környék pásztorénekei, illetve a Savanyú Jóskáról és Sobri Jóskáról szóló betyár nóták mellett. Legközelebb Tapolca-Diszelben terveznek hasonló estet a szervezők. Megtudtuk, Navratil Andrea távlati tervei között szerepel, hogy Tapolcán bekapcsolódik a város és a környéke néptáncmozgalmába. Jelenleg még Budapesthez köti  munkáinak egy jelentős szelete, de szeretné, ha az arány egyre inkább áttevődne vidékünkre. /tl/

Köszönet, elismerés járt a halápi véradóknak

Zalahaláp önkéntes véradóit és legidősebb vöröskeresztes aktivistáit köszöntötték ünnepélyes keretek között a település kultúrházában szombaton.


– A véradó önmagából ad egy olyan embernek, akivel talán soha nem találkozik. Az egyszeres véradó ritka mint a fehér holló, hiszen aki egyszer rászánta magát e nemes cselekedetre az, ha egészsége engedi, rendszeres véradóvá válik. Ezért fontos a példamutatás és az új tagok toborzása is- mutatott rá köszöntőjében Szabóné Fülöp Katalin a helyi vöröskeresztes alapszervezet titkára, aki szerint a véradók ugyan nem érzik maguknak hősöknek, de minden tiszteletet megérdemelnek elkötelezettségükért. Zalahaláp polgármestere szintén meleg szavakkal méltatta a helyi véradókat. – Higgyük el, bármikor, bárkinek szüksége lehet vérre. Azt nem tudhatjuk, hogy ki fog rajtunk segíteni, de ha mi nem adunk vért, akkor elképzelhető, hogy eljön a pillanat, hogy rajtunk sem tud segíteni senki. Nem hiszem, hogy ez lenne a jövőnk, sokkal inkább az, amit önök képviselnek, az, hogy önzetlenül adják vérüket, hogy mások meggyógyulhassanak-fogalmazott Bedő Lajos.

Molnár István kilencvenhétszeres véradót dr. Jerkovics Gergely köszönti

Az ünnepség alkalmat adott arra,  hogy személyhez szólóan is megköszönjék a véradást a település lakóinak.  Vincze Judit, Dancs Barbara, Öveges Melinda, Öveges Beáta, Fekete Viktória, Bedő Lajos, Tóth Richárd, Bányai Róbert, Csizmadia Zoltán, továbbá Szabóné Tóth Csilla tizenhatszoros, Szabó Tiborné harmincnyolcszoros, Szabó Zsuzsa tízszeres, Mejdli Lászlót harmincszoros, Szabó Norbert harminckétszeres, Sárközi Attila harminchatszoros, Karsai János ötvenszeres, Farkas József ötvenháromszoros, Károlyi Istvánt ötvenhétszeres, Horváth Tibor hatvanötszörös és Molnár István kilencvenhétszeres véradó részesült elismerésben.

Külön szólt a köszöntő a helyi alapszervezet két aktív dolgozójának, Jani Józsefnének és a legidősebb vöröskeresztes tagnak, Dittrich Antalnénak, továbbá a helyi alapszervezet nevében mindazoknak, akik az év során szakmai, erkölcsi, vagy más segítséget nyújtottak a szervezetnek. A rendezvény kulturális részében szavalattal közreműködött Fülöp Lili, Szabó Norbert és Molnár Martin, énekprodukcióval Bali Mónika lépett a közönség elé. /tl/

 

 

Az első világháború lezárására emlékeztek Nemesgulácson

Megemlékezést és rendhagyó történelemórát tartottak a faluban november 10-én.

A program a Templomkertben vette kezdetét, ahol katonadalok hangzottak el, egy, a háborút megjárt katona leveléből olvastak fel részletet, az emléktáblán helyeztek el koszorút, mécsest gyújtottak a hősökért, és felhangzott a II Silenzió. Hat órakor a művelődési házban rendhagyó történelemórán vehettek részt az érdeklődők, amit dr. Ravasz István, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alezredese tartott az első világháborút lezáró békerendszerről. Valójában nem csupán számokat, adatokat hallhattunk, amelyeket iskolai keretek között is megtanulhatunk, hanem számos érdekességet is. A felvezetőben bemutatásra kerültek a háború során szembenálló felek, a részt vevő országok, valamint az is, mely nemzetnek, pontosabban azok vezetőinek milyen elképzelései voltak a majdani területrendezésekről. És bár mindannyian tudjuk, Magyarország vesztesként, megcsonkítva lépett ki a háborúból, de történhetett volna még ennél rosszabbul is. És ha már az érdekességeket említettem, szó volt arról, hogy Clemenceau francia miniszterelnöknek magyar menye volt egy ideig, – rossz nyelvek szerint azért nem kedvelte a magyarokat, mert a házasság hamar válással végződött-, hogy a Tanácsköztársaság alatt szesztilalmat vezettek be, és, hogy miként maradhatott Sopron magyar város. Az előadást olykor-olykor megszakítva a korabeli hangulatot felidéző verseket hallhattunk, többek közt József Attila, Tóth Árpád, Gyóni Géza költeményét is.

Mindenkinek, aki szeret olvasni

A hegyesdi lakosok kezdeményezésére könyveket helyeztek el a falu buszmegállójában, amelyeket bárki, bármikor elveheti, elolvashatja.

Az okostelefonok világában nehéz elképzelni olyan szituációt, amikor várakoznunk kell, s unatkozunk, gondolnánk, mobilunk mindig kéznél van. Igen ám, de előfordul, hogy lemerül, vagy elfogy a mobilnet, nincs WIFI. Biztos mindenki került már ilyen helyzetbe. Ahogy sokak számára az sem lehet ismeretlen, amikor késik a busz, vagy mi gyalogolunk ki hamarabb a megállóba, ezért marad jó pár szabad percünk, a közlekedési eszközön való utazásról nem is beszélve. Országszerte néhány településen találkozni lehet olyan ötlettel, hogy a buszmegállóban könyveket helyeznek el, amelyeket bárki levehet, olvashat. Hegyesden is ezt ültették a gyakorlatba néhány évvel ezelőtt, és úgy tűnik, sikeres a kezdeményezés. A fedett várakozóhelyen rend, tisztaság van, az elvitt könyvek is idővel visszakerülnek, mi több, számuk gyarapodik. Az ötletgazda Lakatos Veronika volt, aki örül, hogy feleslegessé vált könyveivel, CD-ivel azokat elajándékozva másokon segíthet, örömöt szerezhet nekik.

Kemencét avattak Hegymagason

Új, fedett közösségi kemencét avattak fel a hétvégén Hegymagas településen.

A ( badacsonytördemici faluház kemencéjét is kivitelező) Tóth István vállalkozó által épített kemence már augusztusban állt, a fölé épített féltető a közelmúltban készült el, megközelítőleg egymillió forintból- tudtuk meg.

A hegymagasi önkormányzati testület nevében Tóth János Zoltán polgármester köszöntötte a falu jelenlévő lakóit és a kemenceavatásra meghívott vendégeket, köztük a kistérség több polgármesterét.  – Valamikor a kemence nem számított különleges dolognak, hiszen szinte minden háznál megtalálható volt, ám napjainkban jó esetben  egy teljes falu birtokol belőle egy példányt.

Szerencsére ezt már mi is elmondhatjuk magunkról. Mától a településünkről bárki, aki igényt tart rá, használhatja. Községünkben a múltban több olyan épület, intézmény volt, amelyre joggal lehetett büszke a falu népe. Ilyen volt többek között a templom, az iskola és a kocsma is. Ma már sem iskola, sem kocsma nincs Hegymagason, de mostantól van egy kemencénk és büszkék vagyunk rá- fogalmazott a falu polgármestere.

A köszöntőt követően Cséry Gergő atya felszentelte, megáldotta a falukemencét és a benne sült első kenyeret. Az ünnepség hivatalos részét követően a jelenlévők a kenyéren kívül megkóstolhatták a langallót és a  sütőtököt is,  amelyek Kozma Bognár László önkormányzati képviselő szakszerű irányításával készültek el az új falukemencében. A rendezvény finom, hagyományos ételeihez természetesen minőségi helyi borokat kínáltak a Szent György-hegyi gazdák. /tl/

15 éves a Gyulaffy László Hagyományőrző Bandérium

Lezajlott az első olyan idei, őszi hétvége Gyulavezér lovasbirodalmában, amikor a szervezők ingyenes, hagyományőrző programokkal várják az érdeklődőket.

Pénteken délután négy órától előadássorozat vette kezdetét, amely keretében elsőként Győrffy-Villám András a solymászatról, mint hungarikumról, utána Hangodi László történész beszélt a Tapolca környéki várakról, bajviadalokról, várostromokról. Akik később érkeztek, ők Tóth Róbert muzeológust hallhatták, aki az éghajlattörténetet, és a balatoni végvári harcok korát választotta témául, majd a nap utolsó előadója Szilaj Rezső volt, aki a régi délvidéki végvárakról tartott érdekes beszámolót. A pénteki programokat a Gyulaffy Bandérium toborzója, és egy filmvetítés zárta. Szombaton délelőtt tíz órától közel harminc kilométeres bringatúra indult a kékkúti Levendula porta és a Csobánci Bormanufaktúra érintésével, finomságainak megkóstolásával. Napközben vitézi öt-és hétpróba, íjászverseny, szablyavívás, bemutatók, kutyakiképzés bemutató, kézműves foglalkozások, lovagoltatás, pizzasütés várta a kicsiket, nagyokat egyaránt.

A mostani hétvége sem marad programok nélkül, ismét lesznek bemutatók, az érdeklődők vitézi történeteket tekinthetnek meg. Tapolcán koszorúzás, Gyulakesziben toborzó, majd több mint tíz csapat részvételével műsor veszi majd kezdetét.