Kitekintő kategória bejegyzései

Sárosi Brúnó lett az OXXO Hungary Truck Racing Team csapatfőnöke

Új csapatfőnökkel vág neki a 2018-as EB szezonnak az OXXO Hungary Truck Racing Team. Tökölyi László elnök Sárosi Brúnót bízta meg a kétszeres Európa- és kétszeres angol bajnok kamionversenyző csapat vezetésével.


Sárosi Brúnó 2010-óta dolgozik a csapatnál. Korábban sajtófőnöki feladatokat látott el, később tevékenységi köre kiszélesítésével hozzá tartoztak a versenyhétvégékkel, rendezvényekkel és partnerekkel kapcsolatos szervezési feladatok is. Új, csapatfőnöki pozíciója betöltésével mostantól ő felel az OXXO Hungary Truck Racing Team teljes körű irányításáért.
– Brúnó csaknem a kezdetektől részese a csapat életének. Előbb sajtófőnökként, majd operatív vezetőként gyakorlatilag a csapat működésének összes területén komoly tapasztalatot szerzett. Személyében egy kiváló szakember veszi át az OXXO Hungary Truck Racing Team közvetlen irányítását – indokolta a kinevezést Tököly László elnök.
Az OXXO Hungary Truck Racing Team Magyarország egyetlen kamionversenyző csapataként 2017-ben megvédte angol bajnoki címét. Az immár kétszeres Európa- és kétszeres angol bajnok csapat két év kihagyás után 2018-ban újra teljes szezont fog futni a Kamion Európa Bajnokságban.
– Nagy reményekkel és lendülettel vágunk neki az idénynek, a felkészülés már javában zajlik. Ahogy tettük azt 2008 óta minden szezonban, mi idén is a győzelemért szállunk harcba, amiért keményen meg fogunk dolgozni a pályán és azon kívül is. Csapatfőnökként célom továbbá, hogy intenzív és baráti kapcsolatot ápoljak a magyar sajtóval, valamint, hogy a nemzetközi médiában minél több helyen mutassuk be a magyar csapat sikertörténetét. Reményeink szerint hamarosan olyan bejelentéssel állhatunk közönségünk elé, mely új fejezetet nyithat a magyar kamionsport történelmében – mondta Sárosi Brúnó csapatfőnök.

Mi lenne, ha fizetnének a szemétért?

A környék erdőit, az  útszéleket, a város külterületeit elborító szemét egy elcsépelt szójátékkal élve, mindenkinek szúrja a szemét. Még akkor is, ha mostanában jótékony lepellel befedte azt a későn jött havazás. De attól még az illegális szeméthegy ott van, és ha nem teszünk valamit a jelenség ellen, akkor szégyenünkre és szomorúságunkra ott is marad. Esetleg újratermelődik ugyanott vagy néhány méterrel arrébb.

Számos alkalommal írtunk már ezekről a problémákról, ám a leírt szó csupán a valóságra világít rá. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy olvasóink miként oldanák meg az illegális szemét problémáját. Bolla Albert Raposka polgármestere kérdésünkre elmondta, hogy a település frekventált részein nemrégiben kiépített kamerarendszer visszatartó erővel bír e téren is, ám nyilván csak a kamerák látókörén belül. A polgármester szerint, egy mezőőri hálózat kiépítése, a nemzeti park szakembereinek erőforrásai, felszereltsége, nagyobb odafigyelése, jelzései, de legfőképpen a hulladékszolgáltató fogadókészségének javulása hozhatna eredményt.  Sokak – internetes fórumokon megjelenő- véleménye, hogy a lehető legrosszabb megoldást választotta a szemét begyűjtéséért, válogatásáért és feldolgozásáért felelős állami vállalat azzal, hogy pénzt kér a háztartások kukáiba nem beleférő,  pluszban keletkezett szemét hulladéktelepre történő lerakásáért. Ez a tény önmagában is a leginkább érintetteket tartja vissza attól, hogy törvényes úton szabaduljanak meg hulladékuktól. Egy nagyvonalúbb fogadókészség – akár az önkormányzatok felé is-  a nemzeti hulladékszolgáltató részéről, lecsökkenthetné a természetbe kerülő szemét mennyiségét- véli Bolla Albert.  Akármennyire is furcsán hangzik, talán az is megtérülne, ha nem kérnének pénzt a háztartásokban, kisebb vállalkozásoknál keletkező plusz hulladék lerakásáért cserébe, hanem pénzt adna az állam a bevitt szemétért, részben hozzájárulva így a beszállítás költségeihez. Ha az állam engedélyez olyan tevékenységeket, amely borítékolható következményekkel jár (pld.  lomis, használtcikk áru kereskedelem), akkor miért ne vállalhatná fel részben az árnyoldal költségeit is. Ha az állampolgár veszi a fáradtságot, benzint, költséget nem kímélve kiviszi a halápi hulladéklerakóba a kisebb, néhány zsáknyi mennyiségű vegyes, vagy építési hulladékát, inkább értékelni kellene, nem pedig szolgáltatási díjjal terhelni. Vagy erkölcsösebb-e diákokkal, civil önkéntesekkel időnként összeszedetni mások hulladékát, vagy éppen ráterhelni a szemét elszállításának költségeit, fáradtságát egy szerencsétlen ingatlan tulajdonosra. A költségek így is, úgy is az egyént, a társadalmat, az állami, önkormányzati gazdálkodó szervezeteket terhelik a végén.  Felesleges körök, bejelentés, feljelentés, felszólítás, reménytelen, hatástalan rendőrségi nyomozás…  Képzeletben forintosítva a felsoroltak költségeit vajon nem mennénk többre egy nagyvonalúbb, motiválóbb hozzáállással?  /Töreky László/

Gazdára leltek a kerékpárutak

Egy közelmúltban kelt rendelet alapján,  a Magyar Közút Zrt. üzemeletetésébe kerülnek a hazai külterületi kerékpárutak. A cég az új feladathoz hárommilliárd forintot kapott a költségvetésből, amelyet részben a szükséges géppark megvásárlására fordít. A remények szerint, így talán megoldódhat egy évtizedes probléma, amely a balatoni kerékpárút hálózat „gazdátlansága” okozott és az északi parti kerékpáros szakasz jól látható leromlásához vezetett.

Nyárfagyökerek által felnyomott kerékpáros útszakasz Balatonedericsnél. 

Jelenleg hivatalosan 3076 kilométernyi a magyar kerékpárút-hálózat, a közútkezelőhöz ennek körülbelül a harmada, mintegy 1100 kilométer került át. A döntés logikusnak tűnik, hiszen a külterületi kerékpárutak jelentős részben az országos közutak mellett futnak. A környékbeli önkormányzatokat is, köztük  Balatonedericset és Szigligetet érintő probléma a falvakhoz tartozó  kerékpárutak, hidak javítgatása, amelyhez az érinett falvak pénzügyi forrást nem kaptak a megelőző években, azt saját költségvetésből kellett kigazdálkodniuk. Ennek lett az  eredménye a jelenlegi áldatlan helyzet.  A hazai sajtóban megjelent hírek szerint, márciusra zárulhat le az átadás-átvétel az önkormányzatokkal, utána kezdődhet meg első lépésként a balesetveszélyesebb hibák elhárítása. A teljes Balatoni Bringakörút (42 települést érint és 204 kilométer) felújítása a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásban valósulhat meg az elkövetkező években, jelenleg a tervezés és engedélyezések folyamata zajlik- mondta el egy lapinterjúban Pécsi Norbert, a Magyar Közút Zrt. kommunikációs igazgatója. Balassa Balázs Szigliget község polgármestere lapunknak megerősítette a hírt.  – Március környékén adjuk át üzemeltetésre a Magyar Közút Zrt.-nek a faluhoz tartozó kerékpáros útszakaszt. A megelőző években, évente átlagban mindegy három millió forintot költöttünk saját költségvetésből a kerékpárútra.  Vállalkozóval nyírattuk az útszéli gyomot, betonoztuk a fák gyökerei által felnyomott, sérült részeket, javítottuk a hidakat- mondta el lapunknak. /Töreky László/

Végső búcsú az Afrika Múzeum vezetőjétől

Február 10-én,  déli 12 órakor a balatonedericsi temetőben, egyházi szertartás mellett vettek végső búcsút a hozzátartozók, barátok, tisztelők, a hazai vadásztársadalom képviselői és az általa vezetett Afrika Múzeum dolgozói a napokban elhunyt Dr. Nagy Endréné Beretz Katalintól. 

 Berecz Katalin sok szálon kötődött ahhoz a vidékhez ahol gyermekéveiben és  élete utolsó három évtizedében élt. Gyermekkorának nagy részét Balatonedericsen töltötte, elemi iskolai tanulmányait is itt kezdte el, majd Tapolcán folytatta. Az edericsi birtok államosítása után a családdal együtt Badacsonylábdiba, a Mojzer családi villába költözött. Édesanyja 1949-ben férjhez ment Rékai András operaházi főrendezőhöz. Ezután Budapestre költöztek, középiskolai tanulmányait már ott végezte. Később a Szerzői Jogvédő Hivatalban kapott állást, ahol 1988-ig, az Afrika Múzeum megnyitásáig dolgozott. Férje, Dr. Nagy Endre halála után ő vette át a múzeum vezetését. /Töreky László/

 

(Dr. Nagy Endréné Beretz Katalin nagy gonddal őrizgette az elődeitől rámaradt emlékeket, amelyeket a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeumnak ajándékozott. Ebből az anyagból kiállítás is készült. Az anyag nem csak a család, hanem Tapolca és Balatonederics, valamint a környék történetének fontos dokumentumait, tárgyi emlékeit is tartalmazza. A gyűjteményből 2017-ben Tapolcán kiállítás nyílt, amelyet az idén Nemesvitán, Balatonedericsen és Balatongyörökön is bemutatnak.)

Dr. Nagy Endre lánya viszi tovább a páratlan örökséget

81 éves korában elhunyt a balatonedericsi Afrika Múzeum tulajdonosa, a kiállítóhely alapító Afrika vadász özvegye,  Dr. Nagy Endréné  Beretz Katalin. Helyét Dr. Nagy Endre lánya,  Maria Diana Cardoso tölti be, aki arra törekszik, hogy az örökséget megőrizze, azt a múzeum legjobb hagyományai mentén, az elődök szándéka és tervei alapján működtesse.  

Dr. Nagy Endre egzotikus vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben hozta haza Magyarországra. Ez a nem mindennapi gyűjtemény 1988 óta, különleges vadasparki élővilággal körülvéve, mint múzeumi látványosság létezik Balatonedericsen.
Halála óta második felesége, Beretz Katalin működtette és bővítette férje terveinek megfelelően az Afrika Múzeumot, ahol minden látogató megismerhet egy csepp Afrikát, megtekintheti az alapító híres magyar vadász trófeáit és relikviáit, az állatkert egzotikus állatvilágát. A 81 éves múzeumvezető hölgyet alig néhány hónappal súlyos betegsége felismerését követően érte halál a tapolcai Deák Jenő Kórházban.  Beretz Katalin 1937. augusztus hatodikán született, a híres Afrika vadász második felesége volt. Férje halála után, 1994-ben  vette át a népszerű balatonedericsi kiállítóhely vezetését, amelynek jellegzetes mai arculatához, fejlődéséhez nagyban hozzájárult.

Az állatkert legidősebb afrikai származású lakója, a 49 éves Tejuhu /fotók: Töreky L. /

Vezetése idején valósult meg a szórakozási lehetőségeket gazdagító mini dzsungel, új istállók, kifutók, gyermekjátékok épültek, létesült egy kilátó és számos, az állatkert életében új állatfajjal is gazdagodott a látványosságok sora.  Érdekesség, hogy az Afrika Múzeum épülete, Beretz Katalin gyermekkori otthona, nagyszülei háza volt. Ugyanakkor az özvegynek szoros volt tapolcai kötődése is. Dr. Nagy Endréné Beretz Katalin, mint a hajdani tapolcai Mojzer család leszármazottja, 2016. márciusában, egy faládában 290 tárgyból, köztük várostörténeti szempontból értékes családi iratokból, korabeli fotókból álló gyűjteményt adományozott Tapolca város könyvtárának, illetve múzeumának.

Dr. Nagy Endréné Beretz Katalin örökül kapott családi ládájának tartalmából igényes család- és várostörténeti kiállítást is rendeztek a Wass Albert Könyvtárban. 

Az elhunyt után maradt űrt a jövőben Dr. Nagy Endre első házasságából született lánya, Maria Diana Cardoso tölti be a 2013-tól, hivatalosan állatkertként is működő múzeum életében. Mint megtudtuk, jelentős tartalmi és külsőségekben megmutatkozó változás nem várható, hiszen az örökös az elmúlt évtizedek hagyományai mentén kívánja működtetni az intézményt, amelyben jelenleg közel száz európai és afrikai állatfaj tekinthető meg igényes és szép környezetben Beretz Katalin életművének köszönhetően. Az elhunyttól a balatonedericsi temetőben vesznek végső búcsút február 10-én, szombaton 12 órakor./Töreky László/

Megbecsült helyi véradók

Szép ünnepi műsorokkal, vacsorával, elismerések átadásával köszönte meg a helyben vért adó emberek önzetlen együttműködését a Magyar Vöröskereszt Zalahalápi Alapszervezetének vezetősége a település közösségi házában szombaton. Az eseményen az ünnepséget megelőző napon, a falu határában súlyos közlekedési balesetet szenvedett ajkai véradós munkatársak esete, a szakmai elhivatottság is szóba került. 

 Szabóné Fülöp Katalin a vöröskereszt alapszervezet titkára beszédében azt hangsúlyozta, hogy a most megrendezett esemény az önzetlenség, az együttérzés, az emberség és a felebaráti szeretet ünnepe. – A véradás önkéntes, önzetlen segítségnyújtás, amelyet nem lehet elégszer megköszönni. Vannak, akik köszönetet sem várnak, hívás nélkül is nyújtják karjukat, átérzik, hogy szükség van rájuk. A Magyar Vöröskereszt e napon őszinte köszönetét és tiszteletét fejezi ki irányukba- beszélt a rendezvény céljáról és szellemiségéről a titkár.

Kardosné Szűts Piroska,  a véradós ünnepségre árnyékot vető pénteki szomorú balesetről beszélt. Elmondta, aznap elmaradt a véradás Szigligeten, mert az ajkai transzfúziós csapat Ódörögdnél közlekedési balesetet szenvedett. A csapat kisbusza fejtetőre állt az úton. – Megláttam, hogy azokkal az emberekkel történt a baleset, akikkel ha más irányból is, de a szigligeti véradásra siettünk, akikkel együtt az önkéntes véradók vérét szerettük volna levenni.  Döbbenetes, leírhatatlan érzés volt! A sors akkor úgy akarta, hogy újonnan belépő vöröskeresztesként én is segítsek, éppen véradó ünnepségünk előtt egy nappal, épp Zalahaláp határában, úgy, hogy soha nem kerültem még hasonló helyzetbe. Egyikőjük, miközben a fejsérülését láttuk el, a maga bajában is azon aggódott, hogy mi lett, mi lesz a sok vérrel, ami a kocsiban van… – elevenítette fel a szomorú eseményeket a helyi vöröskeresztes aktivista, aki elmesélte a zalahalápi önkéntes tűzoltókkal közösen megmentett 30 egységnyi vér történetét is, a baleset példáján méltatva a helyi közösség erejét és önzetlen összetartását.

A beszédeket követően került sor a helyi véradók nyilvános elismerésére, jutalmazására. A kitüntetetteket, a halápi emberek összetartását, segítőkészségét Bedő Lajos polgármester is méltatta.

Később a közös vacsora adott alkalmat a kötetlen, oldottabb együttlétre, beszélgetésekre. A véradók tiszteletére szervezett ünnepség fényét Bali Mónika szép énekes produkciói, Kardos Marcell zongora- és citera játéka, továbbá a település vöröskereszteseinek szavalatai emelték. /Töreky László/

 

Elhunyt Dr. Nagy Endréné Beretz Katalin

Pénteken reggel elhunyt a Balatonedericsi Afrika Múzeum vezetője,  tulajdonosa, a híres Afrika- vadász özvegye dr. Nagy Endréné sz. Beretz Katalin.

Az ismert múzeumvezetőt alig néhány hónappal súlyos betegsége felismerését követően érte halál a tapolcai Deák Jenő Kórházban. Dr. Nagy Endréné 1937. augusztus hatodikán született, a híres Afrika vadász második felesége volt. Férje halála után vette át a népszerű balatonedericsi kiállítóhely vezetését, amelynek mai arculatához, fejlődéséhez nagyban hozzájárult. Az özvegynek szoros volt tapolcai kötődése is, szerette a várost.

Mint a hajdani nagy múltú tapolcai Mojzer család leszármazottja, 2016. márciusában egy faládában 290 tárgyból, köztük várostörténeti szempontból is fontos családi iratokból, korabeli fotókból álló gyűjteményt adományozott Tapolca város könyvtárának, illetve múzeumának.  /Töreky László/

Hatalmas Boeing a fejünk felett

Akik látták megdöbbentek, hogy milyen „alacsonyan” repül.  Volt,  aki arról számolt be, hogy szinte meg tudta volna érinteni a gép hasát. Környékünkön is fel, felbukkan mostanában egy sokak számára ismeretlen eredetű légi jármű.

A képen látható repülőgép nagy morajjal érkezett a Lesencék irányából, a  fotós felett szállt, leírt egy nagy kört a levegőben, billegette a szárnyát, és Szigliget, Badacsony irányába repült tovább.

A repülőgépet az elmúlt héten sokan észlelték, van akit metszés közben ért a szerencse, hogy láthatja, mások megrémültek amikor feltűnt, arra gondoltak, hogy le fog zuhanni. A gépről készült fotót többen komentelték az egyik népszerű közösségi oldalon. A légi közlekedésben műveltebb hozzászólók pedig azonosították is a kép alapján a repülőt.  Eszerint, a gép a Pápán állomásozó három darab Boeing C17 Globemaster III-as egyike. 2009 tavaszától szolgál Magyarországon, rendeltetése katonai légi szállítás, ejtőernyős bevetés, teherszállítás. Van aki azt állította, hogy  amikor „alacsonyan” repül, a légelhárítás kikerülésének egyik lehetséges módját, vagy éppen a rakomány pontos célba juttatását gyakorolja. A gép méreteiről tudni kell, hogy a géptest és a szárny fesztáv is rendkívül nagy. A megszokott polgári utasszállító gépekhez képest is hatalmas méret keltheti azt a képzetet, hogy szinte meg tudnánk érinteni a repülő alját. Mindenesetre nehéz megítélni, hogy éppen milyen magasságban repül, a szokatlan méret miatt csalóka lehet a saccolás, könnyen alulbecsülhetjük azt.  Csak viszonyításképpen, „ a Boeing 737-700-as gépeinek 31,2 méteres a törzshossza, 12,6 méter a magassága, a szárnyak fesztávja pedig 34,3 méter. Ehhez képest a pápai légibázison állomásozó C-17 Globemaster III teherszállítógép törzshossza 53 méter, a szárnyak fesztávolsága 51,75 méter. A vízszintes vezérsík legmagasabb pontja 16,79 méterrel emelkedik a talajszint fölé  (wikipédia) ” .  /Töreky László/

Porig égett a balatonedericsi barlangászbázis

Szilveszter éjjelén leégett a balatonedericsi Csodabogyós barlang bázisépülete. 

A szerencsétlenség okáról szinte semmit sem lehet tudni. Mivel az épületben nem tároltak gyúlékony anyagokat, maga az építmény sem volt kifejezetten tűzveszélyes, erősen valószínűsíthető, hogy felelőtlen, esetleg  szándékos gyújtogatás történt.

John Szilárd, a helyi barlangász csoport vezetője, aki az éjféli rendőrségi helyszínelésen is részt vett, szintén nem tudott érdemi információt adni az épület leégésének körülményeiről. Ugyanakkor elkeseredésének adott hangot és szimpatizánsok, támogatók segítségét kéri.  – Húsz évnyi munkánk, múltunk egy komoly szelete vált a tűz martalékává. Regisztrált túráink vannak, amelyek megvalósítása veszélybe került. Leginkább most egy gyorsan telepíthető konténerre van szükségünk, amely egy kisebb időre ellátná a bázisépület funkcióját- mondta el lapunknak az edericsi barlangász, túravezető. /Töreky László/

Kivágták a 41 méteres mamutfenyőt

A napokban kivágták Zalahaláp legidősebb és legmagasabb fáját. Az óriás fenyő negyvenegy méter magas volt, kétszáz évesnél is többnek hitték és a település címerében is szerepel. Ép, minőségi törzsrészeiből köztéri faragott  szobrok készülhetnek majd- mondta el Bedő Lajos polgármester, aki a kivágott mamutfenyő valódi korát is elárulta lapunknak. 

 

Motorfűrésszel ágazzák  a szakemberek a kivágásra ítélt mamutfenyőt Zalahalápon. 

Szakértői vélemények szerint, a fát betegség támadta meg, amelynek megfékezése nem volt lehetséges. –  Az óriás fenyő az utóbbi időben már nem növekedett, ágai egyre szárazabbak voltak, kérge sok helyen lehámlott, fennállt a veszélye, hogy viharos időben nagyobb ágak szakadnak le róla,  (erre volt már példa, egy közeli ház ablakát korábban beverte egy  termetes ág) vagy akár ki is dőljön- mondta el lapunknak a település polgármestere.  A park több fája is veszélyeztetett egyébként, a fapusztulás országos jelenség, amelyet  a klímaváltozással is magyaráznak egyes szakemberek.   Mindenesetre a gombabetegséget több év elteltével sem sikerült megfékezni, ezért az igazságügyi- , erdészeti szakértő és a helyi katasztrófavédelem hatósági döntéssel, december 15-i hatállyal kötelezte a falu önkormányzatát a beteg fenyő kivágására.

Az utóbbi három évben nem növekedett, lombozata közel állt a teljes leszáradáshoz, harkályok kopácsoltak rajta.  Jelenléte kifejezetten balesetveszélyes volt a polgármester szerint 

A fát az elmúlt hét közepén, módszeresen, nagy hozzáértéssel, motoros fűrészekkel, biztosítóköteles biztosítással ágazták le, majd vágták ki egy Zala megyei, famentéssel, illetve beteg fák ágainak eltávolításával, kivágásával foglalkozó cég szakemberei. A kivágott fa látványa és vizsgálata egy tévhitet is eloszlatott, hiszen az évgyűrűk számából ítélve a mamutfenyő maximum 130 éves volt, semmiképpen nem 200 éves, mint az a településről megjelent írásokban sok helyen olvasható. A 41 méteres fa  sok, szabadon hasznosítható nyersanyagot is jelent  a település számára. A  falu minden lakosa kapott ágaiból emlékül egy-egy zalahalápi címer- díszítéssel ellátott  szeletet, a törzs minőségi részeiből pedig köztéri szobrok készülhetnek a jövőben. Megtudtuk, elsőként egy szép faragott, nagy méretű szabadtéri Betlehem elkészítésének ötlete merült fel hasznosításként.  /Töreky László/