Kitekintő kategória bejegyzései

KITEKINTŐ/Esőben is kitartottak a szüreti fesztiválozók Nemesvitán

Szombaton kora délután még csak csepergett, estére már komolyabban esőre fordult az időjárás a XXIII. Lesencéktől,  a Szent György-hegyről a Balatonig  Szüreti Fesztivál nemesvitai eseményei alatt.  A felvonulók,  a közönség  azonban kitartó volt, ahogy este a Republic együttes sem hagyta cserben  az ünneplőket. 

Fódi Ákos plébános áldotta meg a szőlőharangot /fotó:tl/

A hét környékbeli falut, Nemesvitát, Balatonedericset, Hegymagast, Raposkát, Lesencefalut, Lesenceistvándot és Lesencetomajt érintő szüreti felvonulás résztvevői délután négy óra környékére értek a nemesvitai sportpályára, a központi rendezvény hivatalos megnyitójának, illetve kulturális programjainak helyszínére.  Újdonság volt, hogy a színpad LED-falán, a résztvevő települések életét, fejlődését bemutató image filmet vetítettek a programot megelőzően.

Csali János polgármester a szervezők nevében jutalmazza a szüreti fesztivál versenyzőit.

A korábbi évek hagyományai szerint vonultak fel a színpadra a községek elöljárói és hitveseik. Bevezetőként Budai András kisbíró tréfás rímekbe foglalva méltatta Nemesvitát, a helyi borokat és a szüreti rendezvényt. Ünnepi köszöntőt Csali János polgármester mondott, aki beszédében köszönetét fejezte ki azoknak az állami és magán szervezeteknek, vállalkozásoknak,amelyek anyagilag támogatták az esemény megrendezését, majd átadta a szót Fenyvesi Zoltánnak. A megyei közgyűlés alelnöke szerint, a kormány az elmúlt időszakban rengeteget tett azért, hogy a hazai borászat és borkultúra fejlődjön. – Büszkék vagyunk arra, hogy ma már nem csak a nagyobb borászatok, de a kisebb családi pincék, pincészetek is minőséget termelnek, komoly díjakkal büszkélkedhetnek- fogalmazott és egyben gratulált az eredményes helyi,  Szent György-hegyi és lesencei termelőknek. A beszédeket követően a szőlőharangot  Fódi Ákos plébános áldotta meg, majd a rendezvény több éves hagyományainak megfelelően, a szüreti betyár és Répa Rozi verseny eredményhirdetésére került sor.

Betyár és Répa Rozi verseny,  munkában a fesztivál zsűrije a pénteki nyitónapon. /Fotók:Töreky László/

(Korábban írtuk:  Nemesvita község a központi helyszíne idén a “XXIII. Lesencéktől és a Szent György-hegyről a Balatonig” szüreti felvonulásnak. A szombati nagyszabású, hét falut érintő felvonulás előtti pénteki nyitónapon, Raposka, Hegymagas, Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Nemesvita és Lesencetomaj betyárjai és asszonytársaik küzdöttek meg az idei győztes betyár és Répa Rozi elismerésért. Eredményeket, győzteseket a szombati központi rendezvényen hirdetnek majd. Az eseményen Polgárdy Imre a megyei közgyűlés elnöke, majd Csali János Nemesvita polgármestere köszöntötte az ünneplőket és a megjelent környékbeli polgármestereket. A hagyományőrző versengés ezt követően kezdődött. Gumicsizma hajítás, szőlő- és borkultúrát érintő kvíz, krumplipucoló verseny, harisnyában tojásgörgetés is volt a számos rendkívül vidám versenyszám között, amelyeket négytagú zsűri pontozott. A helyi gyerekeknek Tibi bohóc műsorával kedveskedtek a szervezők.)

Végül a balatonedericsi páros, Csali Ildikó és John Szilárd vehette át a győztes betyárnak és Répa Rozinak járó elismerést és a hozzá járó ajándékcsomagokat Csali János polgármestertől.

A települések kulturális csoportjainak fellépését, műsorait követően adott koncertet a Republic.

Esernyős közönség előtt játszik a Republic együttes szombaton este a nemsvitai sportpályán felállított nagyszínpadon

A neves hazai együttes színpadra lépése idején már alaposan eleredt az eső, azonban a közönség nagyobb része az “égből jött nedves  áldás”, a felázott talaj és az esernyőrengeteg ellenére is kitartott. A Republic zenekar ráadás számokkal köszönte meg a közönség kitartását. A fesztivál hagyományosan szüreti bállal zárult.  /Töreky László/       (Fotógalériánk a “Tapolcai Újság”  facebook oldalán megtekinthető)

900 év után, először volt módjuk a napba nézni

Amikor egy antik mitológiai,  kígyótestű, delfinszárnyú, lófejű tengeri szörnyeteg plasztikus képe előtűnt szerszámaik alatt, már sejtették, hogy az almádi monostort a  XII. században megalapító család tagjainak földi maradványait találták meg. A kilenc évszázada a mélyben nyugvó alapítók családi sírjának feltárása, annak  semmihez sem hasonlítható élménye, hangulata mélyen megérintette a jelenlévő szakembereket és a helyszínen dolgozó lelkes önkénteseket egyaránt- tudtuk meg a Monostorapáti település szomszédságában zajló  ásatásokon a kezdetektől dolgozó Hangodi László történész, muzeológustól.

Hangodi László: “Több fontos, mostanáig megválaszolatlan kérdésre kaptunk választ az elmúlt napokban”  /fotó: Töreky László/

Hat év telt el azóta, hogy civil kezdeményezésként létrejött és  -akkor még erdei dzsungelkörülmények között-  munkához látott az “Almád monostori önkéntesek csapata”. Az ötletgazdák, a régészeti feltárás szorgalmazói,  Illés Sándor monostorapáti plébános, Gulyás Erzsébet és Hangodi László voltak. Kezdeményezésükkel, hogy feltárják a hajdani Almád település kegytemplomának romjait, nem maradtak magukra. Munkájukat lelkes, érdeklődő, segítőkész, történelemkedvelő helyi és környékbeli önkéntesek, szimpatizánsok, diákok csapata segítette az elmúlt években, ahogy az idei nyáron is.

A szükséges engedélyek megszerzését követően, a régészeti feltárást, Buzás Gergely a Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának régésze (ma már igazgatója) irányította. Eredményeikről a körtemplom 2014-es feltárása óta csak keveset hallottunk. A munka azonban nem állt meg.   2017 nyara, tehát az elmúlt napok igazi áttörést, országos régészeti szenzációt hozott a csapatnak. Hangodi László így beszélt erről. – Két önkéntes hölgy szólt nekem először,  izgatottságuk sokat sejtetett.  „Jujj Laci, itt van valami!”. Az a valami egy antik mitológiai tengeri sárkánynak volt a plasztikai megjelenése egy római sírkő alján. Már az első pillanattól látszott, tudtuk, hogy egy másodlagosan felhasznált, római sírkőről van szó.  Akkoriban szokás volt és  egyfajta rangot jelentett, ha  római előkelőségek, harcosok gazdagon díszített sírjainak maradványait használhatták fel a temetkezésekhez.  Ezen a síron,   többek között megtaláltuk az elhunyt nevét is,  Claudiusnak hívták. Ő a sírkőlap ábrázolásai, feliratai alapján egy 22 évet élt római lovas katona volt.  A fiatalon elhunyt harcos, vélhetően a mai hegyesdi tó feneke alatt rejtőző villa lakója lehetett, sok száz évvel a magyar monostoralapító nemzetség megjelenése előtt. Győrffy Villám Zsombor régész tanhallgatóval megfeszített munkával dolgoztunk a gazdagon díszített sírkő alatt nyugvók, köztük”Gyönyörű úrnő” maradványainak aprólékos kibontásán, kiecsetelésén. Felemelő, különleges pillanatok voltak ezek, amelyek mélyen megmaradnak minden jelenlévő emlékezetében. Ahogy annak az  antik kőoroszlánnak a felszínre kerülése is élmény volt, aki széles mosollyal került elő ezekben a napokban föld alól.

 Karcsi, a szélesen mosolygó almádi kőoroszlán /helyszíni felvételek/

A szakmában szokás, hogy arról a személyről nevezzünk el egy-egy feltárt szobrot, ábrázolt figurát, aki azt először felfedezte.  A mi kőoroszlánunk, egyik Károly nevű önkéntesünk után,  Karcsi az almádi kőoroszlán nevet kapta a keresztségben. 2017 nyara, tudományos, régészeti szempontból  sok, korábban homályos részletre derített fényt. Ma már tudjuk, hogy az elpusztult  Almád településen felépült  monostor egy Jáki templomhoz hasonló nagyságrendű, harminc méter hosszú, 15 méter széles, három hajós, nyugati karzattal és kettős toronypárral rendelkező építmény volt, amely 400 évig állt fenn, majd a XVI. század első felében elpusztult, maga a birtokos család tervszerűen „leborotválta a föld színéről”. Az épület helyére, annak köveiből a kezdődő török-magyar végvári harcokat megelőzően egy szabályos négyszög alakú várkastélyt építettek. Tudjuk azt is, hogy a hajdani körtemplom, az  egyik ágyúkilövő nyílásokkal ellátott  saroktornya lett a felépült várkastélynak. A katonai célokra készült kastély rendkívül rövid ideig, valamikor 1548 és 1552 között állt fenn. Egy 1548-as írásos forrás szerint, „az almádi templom már egy ideje gazdátlan rom”. 1552-ben sincs írásos nyoma a romokon felépült várkastélynak. Létét, funkcióját, régészeti feltárásunk igazolta.

Gazdagon díszített római kori sírkövek

A hazai régészeti színtéren páratlan az a tény, hogy egy XII. századi alapítású, magánkegyúri monostorban előkerültek az alapítók érintetlen sírjai.

Hangodi László szerint, korábban csak feldúlt, kirabolt, hiányos sírokkal találkoztak a szakemberek, többek között ezért is jelentős a mostani felfedezés. – Itt most a kolostor alapító mostoha anyjának, Gyönyörű úrnőnek és egy másik rokon  nemzetségfőnek hiánytalan maradványai  kerültek napfényre kilencszáz év után. Személyükről biztosat a későbbi elemzések, vizsgálatok mondhatnak majd. Képzeljük el, ahogy a beiszapolódott, finom szemcséjű földréteg alól előkerült az egyik sírban nyugvó homlokcsontja, és lassan az ecsetelés nyomán feltárultak a szemüregek és arccsontok is. Önkéntelenül szóltam el magam.-  No, neki kilencszáz év után, először van módja a napba nézi- mesélte el első reakcióját a történész, muzeológus.  /Töreky László/ Az ásatások egyéb részleteiről, utóéletéről nyomtatott lapszámunkban olvashatnak majd.

 

 

 

Értékelték és jutalmazták a közösségért végzett munkát a zalahalápi falunapon

A lángossütő fesztiválként is ismert zalahalápi falunap, az elmúlt hét szombaton jó alkalom volt arra, hogy a település elismerje azok munkáját, akik évről-évre sokat tesznek a faluért, a helyi lakosságért, illetve Zalahaláp civil közösségi életének életben tartásáért, fejlődéséért.

A szombaton kora délután kezdődő és késő estébe hajló falunapi rendezvényen sokan vettek részt. A helyieken kívül a közeli Sáskáról, illetve más környékbeli településekről is érkeztek szépszámmal látogatók Zalahalápra. Tucatnyi főzőcsapat szabadtűzi főztje, a térség legjobb lángossütő asszonyainak lángosa, szórakoztató és kulturális programok kavalkádja és nem utolsó sorban a barátokkal, ismerősökkel történő kellemes találkozás lehetősége várta őket.

A halápi falunap a gondtalan szórakozáson túl kiváló alkalom arra is, hogy kitüntetésekkel ismerje el a község önkormányzata azok munkáját, akik közösségeikért, a faluért, a helyi emberekért a legtöbbet tették az elmúlt időszakban.

A falunapi színpadra, elismeréseik átvételére elsőként Szokoli Istvánt és Varga Pétert szólították, akik a halápi polgárőr egyesület oszlopos tagjaiként immár 10 éve szolgálják a falu közbiztonságát. Idén hárman vehették át kimagasló közösségi munkájukért Bedő Lajos polgármestertől a Zalahaláp Településért kitüntetést.

 

Jani Józsefné Tóth Irénnek a helyi vöröskereszt alapszervezetnél végzett négy évtizednyi áldozatos munkáját és egyéb helyi közösségeket, csoportokat segítő aktív közéleti szerepét ismerte el a település önkormányzata. Szabóné Fülöp Katalin vöröskereszt titkár, polgárőrtag, a halápi Hobbi Kézimunkakör alapítója, eredményes, példamutató munkájáért vehette át az elismerést. Szabolcsa István aktív nyugdíjas klubtag esetében a halápi labdarúgó szakosztálynál végzett főrendezői múltat, a borutak, hegyjáró rendezvények örök vidám kisbírói szerepvállalását, kimagasló, példamutató munkáját ismerte el a falu önkormányzata.

Idén Dittrich Antalné vehetett át elismerő oklevelet, de virággal búcsúztatták a nyugdíjba vonulókat, Vasáros Lászlónét és Fülöp Lajosnét is. A zalahalápi közintézmények, egyesületek, klubok irányába is szép gesztust gyakorolt a faluvezetés, hiszen egész éves színvonalas munkájukat  mindenegyes  szervezetnek megköszönték a falunapon.  /Töreky László/

 

Raposka 700 éves

Éppen hétszáz éves az első írásos emlék, amely Raposkát, mint települést említi. Bár jóval korábban is éltek már itt emberek, a jubileumi ünnepséget a kézzelfogható, hét évszázaddal ezelőtt keletkezett írás alapján a mostani hétvégén rendezték meg.

Az ünnepi eseménysor pénteken kezdődött a kultúrházban, ahol a megnyitón Bolla Albert polgármester üdvözlő szavai után Fenyvesi Zoltán mondott köszöntőt. A Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke röviden szólt a település múltjáról, a “sárkányos legendáról”, az itt élők összetartásáról.

Az est további részében kitüntetésekkel, oklevelekkel, ajándékokkal köszönte meg a polgármester többeknek a faluért, a közösségért végzett munkát, majd Hangodi László történész ajánlotta a szép számú érdeklődő figyelmébe, A 700 éves Raposka című könyvét. Pohárköszöntőt Rig Lajos országgyűlési képviselő mondott, illetve szép helytörténeti kiállítást nyitottak a kultúrház kistermében.
Szombaton délelőtt fogadták az elszármazottakat, majd jelentős érdeklődés mellett felavatták Vecsei János munkáját, a bazalt posztamensre helyezett Szent István-szobrot. Az alkotást Cséry Gergő plébános áldotta meg, utána múltidéző filmvetítésre beszélgetésre hívták, várták az elszármazottakat a kultúrházban.

Az 1972-ben készült filmben Lovász Gáborné (született Illés Margit) beszélt a raposkai mindennapokról, családjáról. A faluebéd után kulturális műsor kezdődött.

Képgaléria ITT

 

Csillagtúrán a régi járművek rajongói

Az Artemisz panzió és környéke adott otthont az idei veterán motoros találkozónak a hétvégén. Idén a vártnál is többen, mintegy kétszáz motoros jött el Diszelbe a Rozsdamarók egyesület meghívására.

/fotók:Töreky László/

Mostanában van a veterán motorozás fő szezonja szerte az országban- mondta el lapunknak Mohos Csaba szervező, aki örömének adott hangot, hogy a gazdag kínálat ellenére, továbbra is népszerű a több, mint másfél évtizede elindult rendezvényük. Szombaton a megszokott programok mellett, újítások is várták a régi motorok szerelmeseit.

– Szinte családi programmá vált a veteránosok körében a diszeli találkozó, hiszen mindenki ismer mindenkit, a viszontlátás öröme, a résztvevők egymással ápolt régi kapcsolatai és a veterán motorok iránti közös érdeklődés teszi nagyon barátságossá ezt a programot. Idén egy kicsit változtattunk is, ezúttal csillagtúrát szerveztünk a fő napon. A csillagtúrán pedig megoldandó játékos, ismeretterjesztő különleges feladatok várták a motorosokat. Sáskán például egy rádióamatőr állomáson kellett kapcsolatba lépni egy ellenállomással, Köveskálon helyismereti feladatsor kitöltése várt a motorosokra, ahol például ki kellett nyomozni az ábrahámhegyi tűzoltók öreg járművének évjáratát is. Balatonedericsen a jó ebéd mellett, az íjjal lövésben igyekeztek eredményeket elérni résztvevők. A legjobbakat díjaztuk is – tudtuk meg Mohos Csabától a szervező Rozsdamarók egyesület elnökétől. /Töreky László/

 

Pétanque torna gyerekeknek

Szigliget – Tizennégy csapat 42 versenyzője vett részt azon a Szigligeti Csalogató Vándorkupa néven meghirdetett pétanque tornán, amelyet első ízben, hagyomány-teremtő szándékkal rendeztek meg a településen hétfőn.

A szervező, egyben házigazda BSE Szigliget Pétanque szakosztálya nevében – Balassa Balázs polgármester üdvözlő szavai után – Havasi Rita köszöntötte a résztvevőket, s ismertette a játék főbb szabályait, a lebonyolítás rendjét. Kiemelte, hogy fontos cél a gyerekek körében népszerűsíteni a pétanque sportágat, ami remek szabadidős tevékenység. A megnyitón azt is kihirdette a főszervező, hogy idén csak vendég iskola nyerheti el a vándorserleget, miután a szigligetiek már képzettebbek ebben a sportban. A mostani verseny nyertesei például tavaly és az idén is bajnoki címet szereztek az Országos Pétanque Diákolimpia 3. korcsoportjában. A vándorserlegért viszont most nem játszhattak, ezért a zalahalápi és lesencetomaji iskolások küzdöttek meg. A vándorkupát végül a zalahalápi Csontváry Általános Iskola vitte el.

A versenyt a Monteiro Giovana, Széplábi Zsófia, Varga Attila összeállítású szigligeti csapat nyerte meg. A második helyet szintén otthon tartották a szigligeti gyerekek Hadnagy Adrián, Ángyán Szabolcs és Bodó Marcell játékának köszönhetően. A harmadik helyezett zalahalápi együttes (Tóth Kinga Zsófia, Konkoly Emese, Mórocz Noémi) nyerte el egy évre vándorkupát. A település sportcentrumában rendezett megmérettetésen a szigligetiek, zalahalápiak, lesenceiek mellett részt vett még a Tatay Általános Iskola is Badacsonytomajról.

Körmenet a haza katolikus megújulásáért

Keresztjáró  Könyörgő Körmeneten vettek részt a hívek, az egyház képviselői és  több katolikus elkötelezettségű  közösség tagjai Balatonedericsen hétfőn. A vallási esemény egyik célja, hogy a papság és a hívek együtt tegyenek  a nemzet, a haza katolikus megújulásáért.  

fotók: Töreky László

Már az Ószövetség, sőt a letűnt pogány világ is ismerte a körmeneteket. Nagy események, nagy örömök vagy nagy csapások idején az emberek nem elégedtek meg a templomi istentisztelettel, szent énekek zengése és imádságok közepette kimentek az utcára és a szabad ég alatt fohászkodtak a Mindenhatóhoz. Az első keresztény hívek az üldözés miatt csaknem kizárólag temetési körmeneteket tarthattak, de már a IV. században több említést találhatunk másféle körmenetekről is. A Balatonedericsi Egyházközség és a magyar Katolikus Egyház tanításain nyugvó közösségek, mint a NÉRI SZENT FÜLÖP KÖZÖSSÉG és a Pro Hungaria Sacra Közösség tagjai, hívei hétfőn késő délután a balatonedericsi templomnál gyülekeztek, ahonnan a papokal az élen, elindult a település több kőkeresztjét felkereső, Keresztjáró Könyörgő Körmenet.

A szertartás,  a hagyományos római rítus szerint zajló Ünnepélyes Szentmisével zárult a Balatonedericsi Szent János Plébániatemplomban. A híveket később szerény agapéra (szeretet vendégségre) várták a település tájházába. /Töreky László/

(„…A mai szertartás szerint a székesegyházban vagy a helység főtemplomában gyülekezik a papság és a nép és miután rövid ideig térdenállva alázatos lélekkel imádkoztak, a papok violaszínű öltözékeket vesznek magukra és az énekkar a 68. zsoltárból merített bevezetést énekel, melynek végeztével a celebráns a következő V. századból való Oratiot mondja: „Kíméld meg, Uram, kíméld meg a te népedet, hogy a megérdemelt csapások által megtisztulva, a te irgalmasságodban mindig újjáéledjen”. Ezután térdenállva megkezdik a litániát, melynek „Sancta Maria: ora pro nobis” könyörgésére megindul a körmenet. Ha az út nagyon hosszúra nyúlnék, akkor vagy ismétlik a litániát, vagy a bűnbánati és gradualis zsoltárok némelyikét éneklik. A körmenet célját képező kisebb templomba érkezvén, mindjárt kezdetét veszi a Szentmise, melyben a bűnbánati szomorúság miatt sem Gloria sem Credo nincs. Az introitusban az egyház megemlékezik az Úr eddigi jótéteményeiről, hogy ebből bizalmat merítsen a jövőre. De mivel nem lehet „meghallgatás” szeretet nélkül, azért következik a zsoltár vers: „Szeretlek téged, Uram …” A meghallgatáshoz vallomás is kell, azért kezdődik a Lectio „Valljátok meg bűneiteket …” A már itt megkezdett gondolatot az imádság hatalmas voltáról folytatja a szent evangélium, mely az édes Üdvözítő ígéretét tartalmazza, hogy t. i. az állhatatos kérés biztosan meghallgatásra talál Istennél. Ugyanezt fejezi ki az Offertorium 108. zsoltára és a Communio…” /forrás: Katolikus Válasz 2017.máj.22/ )

 

NAV – közlemény

1 perc figyelem

 Betegek gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják a legtöbben adójuk 1 százalékát. A támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, miközben az adózóktól csak néhány perc figyelmet igényel a felajánlás.

 A NAV mindjárt az új szja-bevallási felület kezdőoldalán feltünteti a rendelkezés lehetőségét az adó 1+1 százalékáról azért, hogy minél többen a lehető legegyszerűbben támogathassanak számukra szimpatikus civil szervezetet, egyházat vagy a Nemzeti Tehetség Programot.

Ettől az évtől az szja-bevallás elkészítésével már nem kell foglalkozni, hiszen mintegy négymillió embernek készít bevallási tervezetet a NAV. Ezzel is egyszerűsödik az adózók dolga, így a felajánlásra több figyelem juthat.

A civil szervezetek egyébként már hirdetik a társadalom számára fontos és hasznos célokat, amelyeket bárki támogathat, aki Magyarországon jövedelemadózik.

Az e-szja rendszerében az 1+1% felajánlásáról idén is csak úgy, mint az elmúlt években, május 22-éig lehet rendelkezni, szja-bevallási formától függetlenül. Még azok is rendelkezhetnek, akik már véglegesítették bevallási tervezetüket vagy bevallásukat munkáltatójuk közreműködésével nyújtják be.

A NAV honlapján és az új szja-bevallási felületen is valamennyi kedvezményezett, támogatható civil szervezet illetve egyház vagy kiemelt költségvetési előirányzat megtalálható. Felajánlásokat kizárólag a listákon szereplő kedvezményezettek kaphatnak, vagyis azok a civil szervezetek, amelyek szeptemberig regisztráltak a NAV-nál és megfelelnek a támogatás feltételeinek, valamint a technikai számmal rendelkező egyházak és kiemelt költségvetési előirányzat.

A felajánlók dönthetnek a rendelkező nyilatkozaton arról is, hogy ha a civil kedvezményezett kéri, a NAV közölheti-e nevüket, címüket és elektronikus levelezési címüket. A kedvezményezett ezeket az adatokat (5 évig) kizárólag közhasznú célú kapcsolatfelvételre, tájékoztatásra használhatja.

Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóság

NAV – közlemény

Ügyfélfogadás rendjének változása

 A NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága Veszprém, Brusznyai Árpád utca 22-26. szám alatti központi ügyfélszolgálatának nyitvatartása 2017. április 15-től az alábbiak szerint változik:

hétfő 8.30 – 18.00
kedd 8.30 – 12.00
szerda 8.30 – 18.00
csütörtök 8.30 – 12.00
péntek 8.30 – 11.30


Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóság

Konferencia négy napon át

PANNON EGYETEM – Sajtóközlemény

A beszerzési szakma legnevesebb oktatói, kutatói, tanácsadói találkoztak Magyarországon

IPSERA konferencia 2017. április 9-12.

 Négy napon keresztül Budapesten és Balatonfüreden zajlott az IPSERA (International Purchasing and Supply Education and Research Association) 2017-es éves kongresszusa. Az esemény magyar szervezői a veszprémi Pannon Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság. A nemzetközi szervezet beszerzéssel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakembereket tömörít, célja a szakterülettel kapcsolatos ismeretek fejlesztése és megosztása. A 4 nap alatt 200 szakember ismertette meg egymással és a részvevőkkel a témában folyó legfrissebb kutatások, felmérések eredményeit. Az eseményen neves, a gyakorlati élethez is szorosan kötődő előadókat kértek fel, hogy tartsanak előadást mind a hazai, mind a nemzetközi beszerzési lánc szakemberei számára.

A gyorsan változó világ egyre több kihívás elé állítja a beszerzéssel foglalkozó szakembereket. Mára a változások már-már drámai mértéket öltöttek és ezt a vállalatok stratégiai döntéseiben is figyelembe kell venni. Bár sok területen kínálati piac alakult ki, a beszerzés továbbra is a vállalatok egyik legfontosabb tevékenysége. A beszerzési források sokfélesége éppúgy megnehezíti a döntést, mint amikor kevés forrás áll rendelkezésre. Az információ bősége vagy hiánya egyaránt gondot okozhat. A fenntarthatóság, a társadalmi felelősség érvényesítése a beszerzésben is fontos kérdés, csakúgy, mint az információs technológiák alkalmazása. Ezek a kérdések adtak témát a világ legnagyobb beszerzéssel foglalkozó szervezetének ez évi rendes konferenciáján, melynek egyik társszervezője a Pannon Egyetem volt, s melynek helyszínéül az ország egyik legszebb turisztikai helyszínét, Balatonfüredet választotta az IPSERA közgyűlése.

A programot a Corvinus Egyetemen kezdték a kutatók, párhuzamosan három szekcióban doktori szemináriumokat tartottak. A balatonfüredi Anna Grand Hotel adott helyet a konferencia további eseményeinek: két napon át 6 különböző szekcióban folyamatosan tartottak előadásokat, workshopokat a fenntarthatóság, innováció, módszertan, együttműködés, finanszírozás és számos más beszerzési és ellátási láncot érintő kérdésről. A kutatók leendő munkáját egyéni fejlődési szemináriumok segítették. A résztvevők értékelései alapján a konferencia programja lehetőséget adott a beszerzési szakma számára, hogy közösen próbálják továbbgondolni azokat a lehetőségeket, melyek a gazdasági változások miatt kialakult helyzetben innovatív és fenntartható megoldásokat jelenthetnek.

Vajda Tünde, kommunikációs vezető