Állatok kategória bejegyzései

Környékünk állatvilága

Környékünk gazdag állatvilágát szemléltető fotókkal ajándékozta meg olvasóinkat Pálinkás Gábor természetfotós. Az első, a balatonedericsi nádasban készült június 27-én, a második és a harmadik a Kis-Balatonnál, illetve a közeli Lesence pataknál az elmúlt napokban.

(A minőségi nagyításhoz kattintás a képekre) 

A balatonedericsi nádas 2016. június. 27

madárélet az edericsi nádasban jun 27

kisbalaton jun 22

Kis-Balaton 2016. június. 22

Lesence patak 2016. június. 11

kócsag nyakatekert tollászkodás lesence pataknál

Csak a nőstény távolodik el víztől

Június 10-én, a kora esti órákban sikerült lefotózni ezt a megtermett, 20-25 centiméteres  mocsári teknőst a balatonedericsi strand parkolójában.

(KATTINTÁS A KÉPRE A NAGYÍTÁSHOZ)

teknős koma jó

Nyáron csak a tojásrakó nőstények távolodnak el a víztől, különben legfeljebb a part szélén pihennek, vagy valamilyen vízből kiemelkedő tárgyra merészkednek ki. A mi mocsári teknősünk is nőstény, ha megfogjuk és felfordítjuk, elárulja  egyenes haspáncélja és szemének sárga szivárványhártyája. A hímeké ugyanis narancssárga, vagy barnás és azoknak a haspáncélja is homorú.  Táplálékuk természetesen vízi eredetű: különféle ízeltlábúak, kétéltűek, puhatestűek és férgek kifejlett és lárvaállapotú egyedeit, illetve dögöket fogyasztanak. A halak közül a beteg példányokat képes csak elfogni. Védett faj, eszmei értéke 50000 forint.

Madárka a löszben, akit kitömött bagolycsalival riogatnak a méhészek.

A hazánkban élő szárnyasok között, talán az egyik legpompázatosabb madár a gyurgyalag. A fotókat két napja készítette környékünkön Pálinkás Gábor.

(Nagyításhoz kattintás a képekre)

gyurgyalag 3

A természetfotóstól megtudtuk, a gyurgyalag nem csak szép, de szakértő is a rovarevésben, szitakötőkkel, lepkékkel, sáskákkal és nem utolsósorban darazsakkal és méhekkel is táplálkozik. Ez utóbbiaknak a fullánkjukat és a méregmirigyüket is kitépik mielőtt elfogyasztanák.

gyurgyalag 2

 

A gyurgyalagot emiatt ellenségnek tekintik a méhészek, de távolról sem fogyasztanak annyi méhet, mint azt a méhész szakma gyakorlói gondolnák. A méhestől azonban csak elriasztani szabad, mivel védett. Erre a célra ragadozó madarakat használnak, amiket például egy kitömött bagollyal csalogatnak a környékre.Társaságkedvelő madarak, szívesen ülnek akár csoportosan is a kiálló ágakon. ” 

gyurgyalag 4

A Gyurgyalag 2013-ban az év madara volt, fokozottan védett, eszmei értéke százezer forint.

 

Közel a természethez. Mitől lesz jó egy állatfotó?

Mitől lesz jó egy fotó? Erre a kérdésre létezik egy klasszikus válasz. Így szól; ha elég közel mentél a témához, van rá esélyed.

(Nagyításhoz kattintás a képekre)

üstökös gém 2

“Ha képeid nem elég jók, nem vagy elég közel”- állapította meg anno a híres háborús fotós, Robert Capa. Ha a dokumentarista fotózásra ez a mondat érvényes, akkor a természetfotózásra talán még inkább. Pálinkás Gábortól az utóbbi időben több fényképet is kapott a Tapolcai Újság, baráti alapon, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Ezeket a képeket leginkább az köti össze, hogy mindahány környékünk ritkán látható, rejtett életmódot folytató állatairól készült friss képi anyag. Nekünk csak annyi dolgunk van velük, hogy néhány mondat, információ kíséretében megmutassuk, bizony nem akármilyen természeti kincsek vesznek körül bennünket itt, szűkebb hazánkban a Tapolcai- medencében, vagy néhány kilométeres közelségben, a Balatonnál. Hogy miért is osztjuk meg olvasóinkkal P.G.  fotóit? Ezek az állatok itt és most élnek, „kortársaink”, nem archív fotókon őrzött emlékek. Akár ebben a pillanatban találkozhatnánk is velük, ha elmennénk közeli élőhelyeikhez, ha vállalnánk a küzdelmet a szúnyogokkal, láppal, mocsárral, türelmetlenséggel. Merthogy nem elég egy helyet felfedezni és rendszeresen felkeresni, bizony sokszor órákat ott is kell maradni, azzal a sokszor halvány reménnyel, hogy majdcsak történik valami. És néha valóban történik valami….

(kockánként nagyítható)

Íme az üstökösgém. Fokozottan védett, eszmei értéke félmillió forint.  Áprilistól szeptemberig tartózkodik nálunk. Ősszel délnyugat felé vonul Tunéziába,  s onnan tovább a sivatagon átkelve  Nigériába. Ez összesen négyezer kilométernyi út. Nálunk  ötszáz körül van a fészkelő párok száma– tudom meg a fotóstól.

Egy cinege, aki nem is cinege. Ritkán látható madarat sikerült lefotózni

 Balatonederics közelében lencsevégre került egy fiókáinak élelmet gyűjtő barkóscinege a napokban.

(Nagyításhoz kattintás a fotóra)

barkós cinege

A következetes természetvédelemnek köszönhetően, a környező balatoni nádvilág számos olyan fajnak nyújt életlehetőséget, amelyekkel korábban csak elvétve, vagy egyáltalán nem találkozhattunk. – A barkóscinege, neve ellenére valójában nem a cinegefélék családjába tartozik, azoktól elkülönítik az ornitológusok, életmódja, viselkedése különbözik tőlük, például nem odúlakó. Besorolása ma is vitatott, csak az biztos, hogy a verébalakúak rendjébe tartozik. Ezek a madarak Közép-Ázsiától, Mandzsúriáig megtalálhatók, ritkábban Hollandiában, Németország észak-keleti részén, vagy Ausztriában, a Fertő tó nádasaiban. Régebben csak nagy szerencsével találkozhattunk velük, ma már egyre gyakrabban látni a Balaton-felvidéken is- tudom meg a nádon függeszkedő madarat ábrázoló kép gazdájától, Pálinkás Gábor természetfotóstól. „A tojóknak nincsen “barkója”, így biztosak lehetünk benne, hogy egy hím példánnyal van dolgunk. Ezek a madarak rendhagyó módon, tartós párkapcsolatban élnek, áprilistól, júliusig háromszor költenek, valószínűleg a mindig éhes fiókáknak gyűjtött élelmet most is ez a nagyjából 15 centiméteres kismadár”. – A „kis barkóst” ugyanis, csőrében egy tucatnyi árvaszúnyoggal sikerült megörökítenie a szerencsés fotósnak.

Felbukkant és láthatóan jól van a vidránk

Egyik januári lapszámunkban írtunk a környékünkön élő vidrákról, azok indokolatlan, téves elképzeléseken alapuló rossz híréről, megállapítva, hogy a vidra hasznos állat,  jelenléte valójában jó jel, ökológiai egyensúlyról, jó vízminőségről árulkodik. 

Pálinkás Gábor természetfotós jóvoltából egy jól sikerült fotót is tudtunk mellékelni cikkünkhöz, amely egy,  a szigligeti nádasban akkoriban megörökített szép példányt ábrázolt.

(nagyításhoz kattintás a képekre)

vidra tél

Térségünk, a Balaton élővilágának elhivatott fotósától a napokban újabb képet, képeket kaptunk. Köztük ott volt a mi téli vidránk is.

vidra

A fotó alig néhány méterre készült a helytől, ahol a januári, jeges képen vadászgatott “lutra koma”.  A tavaszi vidrafotó elkészülte után, talán fél óra múlva, ugyanott, egy jóval gyakoribb jelenség, a tőkés réce, vagy gyakrabban használt nevén, a vadkacsa is megjelent. Ami kedvessé tette a pillanatot, az a kis csipet-csapat, amely a büszke tojót követte- mesélte örömmel a fotós.

kacsa a kicsikkel

 

 

A cincér látogatása

Szijártó János – Besétált a konyhába vasárnap délelőtt egy bátor bogár. Mint kiderült, egy gyászcincér. Amely egyébként a rovarok osztályához a bogarak rendjéhez és a cincérfélék családjához tartozó faj. Hazánkban védett. Ezért óvatosan kitessékeltem az udvarra.

cincer Fotó: Szijártó János