Kultúra kategória bejegyzései

Könyvbemutatóval indult a tapolcai Múzeumok Éjszakája

Ungváry Rudolf budapesti gépészmérnök, író, újságíró Balatoni nyaraló című könyvének bemutatójával indult az idei Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat Tapolcán. A Wass Albert Könyvtár és Múzeum a Szent Iván éjet megelőző szombaton, az esti órákban színes programokkal, előadásokkal várta az érdeklődőket, a központi téma ezúttal az “utazás” volt. 

Hangodi László, Ungváry Rudolf és Dr. Décsey Sándor

Immár ötödik éve a tapolcai városi múzeum is része az országos Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatnak, ezúttal egy helytörténeti vonatkozású könyvbemutató is színesítette a programokat.

Ungváry Rudolf Balatoni nyaraló című dokumentumregényét maga a szerző, illetve Hangodi László főmuzeológus ajánlotta a leendő olvasók figyelmébe. Dr. Décsey Sándor könyvtárigazgató köszöntőjét követően, Hangodi László a kiadvány történész konzulense mutatta be Ungváry Rudolf művének legfőbb szereplőit, a térség több évszázados szőlészeti és borászati múltjához és a helyi polgárosodáshoz egyaránt szorosan kötődő Lessner családot.

Ungváry Rudolf: ” kiváncsi voltam rá, hogy ez a svájci stílusú badacsonyi ház a szőlők között vajon kié volt és mit élhettek át a benne élők”

A regény témáját adó badacsonyi nyaraló ma is létezik.

Fotó: Tóth-Baranyi Antal

– Ezt az épületet  először 1994 és 96 között pillantottam meg, amikor feleségem egyik Franciaországban élő rokona megvette. Akkortól mindig ott nyaraltunk és én kiváncsi voltam rá, hogy ez a svájci stílusú badacsonyi ház a szőlők között vajon kié volt és mit élhettek át a benne élők- válaszolt Ungváry a könyv megírásának motivációjára irányuló kérdésre, majd beavatta a jelenlévőket a regény megszületésének részleteibe is. A szerző elmondta, nem csak azoknak kívánt emléket állítani művével, akik nem tudták, nem bírták túlélni a történelem nehéz pillanatait, hanem azoknak is, akik túlélték azokat. A regényben számtalan valóságos egyéniség bukkan fel és tűnik el, a 18. század végén kezdődő és egészen napjainkig tartó história a ma élő leszármazottak visszaemlékezései, újsághírek és fényképek nyomán bontakozik ki…
A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat később a városi múzeumban folytatódott, ahol számos érdekes, elsősorban felnőtteknek szóló előadás mellett, színes gyermekprogramokkal is várták az érdeklődőket. Az idei központi téma az “utazás” volt, ennek apropóján például közlekedési eszközöket készítettek a gyerekek újrahasznosított anyagokból. A témakörben kézműves foglalkozást és vetélkedőt is szerveztek a munkatársak, a kérdésekre a múzeumot végigjárva, a gyűjteményt megtekintve adhattak válaszokat a résztvevők. A győztesek, a helyes megfejtők értékes díjazásban részesültek. Este nyolc órától  Hangodi László a tapolcai zsidóság tengerentúli kapcsolatairól tartott előadást, Szilaj Rezső múzeumpedagógus izlandi útibeszámolóval ajándékozta meg a közönséget, Csepin Péter várpalotai hagyományőrző, utazó pedig híres lovastúráiról mesélt./tl/

Falfestményekkel a szürkeség ellen

A város szorgalmazta és megközelítőleg hatszázezer forint értékben anyagilag is támogatta, a Szín-Vonal művészeti iskola, a helyi gimnázium és általános iskolák diákjai,  ügyeskezű művészei pedig részben már meg is valósították. Pénteken ünnepélyesen átadják a városi posta hátsó betonkerítésének jelenleg is készülő  külső falfestését.

Többek között a Tarányi pince és a Lengyel kápolna impozáns épületei, a Szent György-hegy és egy szögre akasztott túracipő is megjelenik mint motívum az egyik kerítésblokkon. Fotóinkon a Szent Erzsébet óvoda apróságai gyönyörködnek az alkotásban

– A “sümegi ABC” és a postakerítés közötti zöldterület rendbetétetelét, a területrész gyalogútjának térkövezését már korábban vállalkozói adományból és nem kevés társadalmi munka ráfordítással esztétikusan és jó minőségben megoldotta a város. A postakerítés aljának kavicsozásához, a felület alapozó festéséhez akkoriban a Magyar Posta területileg illetékes beruházási igazgatója hozzájárult, gyakorlatilag szabad kezet kaptunk annak esztétikai megújítására is- mondta el lapunknak Dobó Zoltán polgármester, aki elárulta, hogy a fiatal alkotók minden szükséges segítséget megkaptak a várostól munkájukhoz. A megfestett motívumok egyébként Tapolca nevezetességeire és a várost körülölelő természeti és épített értékekre hívják fel az arra járó helyiek és turisták figyelmét. A különleges köztéri festést – a tervek szerint- pénteken délután fél négykor, ünnepélyes keretek között adják át a helyszínen- tudtuk meg. /tl/

Szép magyar népdalok csendültek fel Diszelben

Sáska, Őskü, Halászi és Monostorapáti gyönyörű népviseletbe öltözött dalárdáit látta vendégül az idei Pünkösdi Dalostalálkozóján a tapolcai Csobánc Népdalkör a diszeli közösségi házban, vasárnap délután.

A dalos csoportok tagjait, vendégeiket, többek között Horváthné Bakos Ilonát ( jobbra áll), a Vass Lajos Népzenei Szövetség elnökhelyettesét, Bakos György köszöntötte.

A jó hangulatú beszélgetéshez, poharazgatáshoz, étkezéshez és közös énekhez szépen  berendezett kultúrházra ki lehett volna tenni a megtelt táblát, olyan sokan jöttek el. A korábbi évek hagyományait követve, a vendéglátó Kocs Ida vezette tapolcai Csobánc Népdalkör lépett elsőként színpadra, majd a vendég együttesek következtek, ki-ki saját kedves repertoárjával  örvendeztette meg a jelenlévőket.

Színpadon a vendéglátó Csobánc Népdalkör

A produkciókat megelőzően, a dalos csoportok tagjait, vendégeiket, többek között Horváthné Bakos Ilonát, a Vass Lajos Népzenei Szövetség elnökhelyettesét, Bakos György köszöntötte.

Bakos György: “A cél ma is az, hogy minél több emberhez eljussanak a hazai népdalok”

A városrész önkormányzati képviselője a hazai népdalkincs jelentőségéről beszélt, azok megőrzésének kiemelt fontosságát hangsúlyozta. – Sokan teszik fel a kérdést, hogy mi a népdal és miért fontos számunkra? A népdal a nép ajkain rendszeresen felcsendülő ének, melyet nemzedékeken keresztül különböző népcsoportok örökítenek tovább. A cél ma is az, hogy minél több emberhez eljussanak a magyar népdalok és nóták, melyeknek tanítását, megszerettetését már kiskorban el kell kezdeni. Ebben áll a mi nagy felelőségünk- hangsúlyozta Bakos György.

Dobó Zoltán: “Magyar az, amit elénekelnek Önök, amit eltáncolnak a néptáncosok,  és addig lesz magyarság, amíg lesz aki ezen értékeket tobábbadja”

Dobó Zoltán polgármester a magyar népi kultúrában, a népművészet számos ágában megjelenő motívumrendszert és tudást méltatta, amely jelentősen megkülönbözteti a magyar népi értékeket, például a környező szláv kultúráktól. – Népdalaink szoros, elválaszthatatlan egységet mutatnak népünk múltjával, történelmével, szenvedéstörténetével. Az évszázadok változásai, az elszenvedett, átélt fontos pillanatok, történések visszaköszönnek bennük. Egy folyton változó világban óriási szükségünk van valamiféle állandóságra, amely nem lehet más, mint a származás, a hovatartozás biztos tudata. Magyar az, amit elénekelnek Önök, amit eltáncolnak a néptáncosok. Addig lesz magyarság, amíg lesz aki ezen értékeket továbbadja, és lesz aki megérti őket- fogalmazott a város polgármestere. /tl/

Dorong és fokos

Az első szabad népképviseleti országgyűlési választás tapolcai, és környékbeli vonatkozásairól tartott előadást Hangodi László a városi könyvtár első emeleti nagytermében, június 11-én.

Az első szabad népképviseleti országgyűlési választás tapolcai, és környékbeli vonatkozásairól tartott előadást Hangodi László a városi könyvtár első emeleti nagytermében, június 11-én.

Ma már természetes, hogy a felnőtt lakosság valamennyi tagját megilleti a választójog, ezért nehéz elképzelnünk, hogy régen ez közel sem volt így. Hazánkban az áprilisi törvények hoztak változást, akkortól kezdve már nem csupán egy kiváltságos réteg privilégiuma a politikai jogok gyakorlása. Az V. törvénycikk határozta meg a választásra jogosultak és a választhatók körét. A választói névjegyzékből kiderült, miket is vettek figyelembe. Például számított a birtokkal, iparüzlettel való rendelkezés, a jövedelem, az, hogy valaki az értelmiségiek közé tartozik-e (például lelkész), vagy éppen nemesi származású. A lakosság nagy része a korábbi szokáshoz hasonló választásra számított, erre utal az előadás címében szereplő dorong és fokos. Városunkban június 23-ra tűzték ki a képviselőválasztást, akkor mérkőztek meg a jelöltek, és táboraik. A megmérkőzést ez esetben szó szerint kell érteni, ugyanis korabeli feljegyzésekből tudjuk, voltak olyan települések, ahol a választás verekedésbe torkolt, nagy számban fordultak elő súlyos sebesültek, Nagykanizsa esetében négy fő életét is vesztette. Tapolcán ugyan idáig nem fajult a helyzet, de amikor a három jelölt megérkezett a városba, már a településhatáron összecsapások voltak. Végül két jelölt visszalépett, a választókerületet így báró Puteáni József képviselte, az ő megbízását azonban a későbbiekben visszavonták, az azt követő időszakban a történelem alakulásából kifolyólag és annak köszönhetően fel sem merült a parlamentáris demokrácia lehetősége. A keddi előadást kéthónapos nyári szünet követi, a következő alkalom, amely szeptemberben lesz, a Nemzetőrök fegyverbe! címet fogja viselni.

Varázslatos táncgála

Már a bemutató előtti napokban elfogyott az összes jegy a Basic Táncstúdió hagyományos évzáró gálaműsorára, így még egy délutáni előadást is hirdettek az érdeklődők nagy örömére.

A valóságban és a Roxfortban játszódott a Basic Táncstúdió előadása. /Fotó: Májer Edit/

Május végén a Tamási Áron Művelődési Központ adott otthont a táncosok műsorának, mely a P. Henrik és a titkok kamrája címet viselte. Minden évben különleges, saját koreográfiát és történetet bemutató produkcióval örvendezteti meg a táncstúdió a nagyérdeműt. Idén, a kilencedik gálaműsoron a közismert varázslóvilágból merítettek ihletet.

A varázslók világából merítettek ihletet, amikor megálmodták az előadást. /Fotó: Májer Edit/

A zenés darabban álom és valóság fonódott össze, melyben a szereplők a varázslóvilágba, a Roxfortba “repítették” a közönséget. Ez az előadás a megkoronázása volt az évnek, hiszen mindenki lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa mit tanult az elmúlt esztendő alatt.

Mindenki lehetőséget kapott, hogy megmutassa (akár több produkcióban is) mit tud. Az alsó képen Tóth Gergő, aki az egyik főszereplőt, P. Henriket alakította. /Fotók: Májer Edit/

A két felvonásos zenés – táncos színházi produkció élményét a különleges fény és videotechnikai látványelemek fokozták. Az előadás keretét adó történet főszereplői Rannegger Gyöngyi, Szalai Róbert és Tóth Gergő voltak, akik énekhangjukkal is megörvendeztették a nagyérdeműt. A Basic Táncstúdió oktatói Fehér Barbara, Folmeg Barbara és Szabó Bence, munkájukat Böhm Nóra akrobatika vendégtanár segíti. Bencétől megtudtuk, jövőre, a jubileumi tizedik gálaműsorra igazán különleges, méltó produkcióval készülnek majd. /Májer Edit/

A darab másik főszereplője Rannegger Gyöngyi (középen) a Basic Táncstúdió oktatóival a színpadon, (balról) Fehér Barbarával, Szabó Bencével és Folmeg Barbarával. /Fotó: Májer Edit/

KÉPGALÉRIA

Pünkösdi vonóskoncert a templomban

Megtelt délután a templom a Tapolcai Járdányi Pál Zenei Alapfokú Művészeti Iskola vonószenekarának hagyományos pünkösdi hangversenyén.

Szép koncerttel örvendeztette meg idén is a zeneiskola vonószenekara a közönséget pünkösdkor. /Fotó: Májer Edit/

A Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplom adott otthont ismét a vonósok koncertjének. Őri Jenő, a zeneiskola igazgatóhelyettese köszöntötte a szép számú érdeklődőt. Beszédében kitért arra, hogy idén tizenötödik alkalommal hirdették meg a koncertet. Ez az alkalom mindig kiemelten fontos a zenekarnak, hiszen az elmúlt egy év felkészülésének, próbáinak eredményét hallgathatja meg a nagyérdemű. A Román Iván vezette zenekar – melyben a zeneiskola diákjai, tanárai és volt növendékei is játszanak – idén is változatos, szívet melengető dallamokkal örvendeztette meg a közönséget. Blahunka Adrienn J. S. Bach Adagio művével kezdte meg a hangversenyt, majd felhangzott a legkisebbek, azaz a Tücsök Hegedűkórus előadásában, Takácsné Németh Magdolna zongora kíséretével, James A. Bland Arany Papucsok műve.

Blahunka Adrienn szóló előadása nyitotta meg a hangversenyt. /Fotó: Májer Edit/

A. Corelli Templomi szonátáját Balikó Laura és Fehér Zita szólaltatta meg, csembalón Takácsné N. Magdolna közreműködött. J. S. Bach Pünkösdi kantátáját, az Ó, örvendj hív lélek áriát Májer Edit énekelte, Kovács Adrienne csellón, Takácsné N. Magdolna csembalón kísérte. G. Goltermann Románc című művét a Blahunka Flóra, Deli Eszter, Kovács Adrienne és Varga Eszter cselló kvartett szólaltatta meg.

A Tücsök hegedűkórus előadásában (a képen két hegedűs a négyből), Takácsné Németh Magdolna zongora kísérete mellett,  James A. Bland művet hallhatott a közönség. /Fotó: Májer Edit/

A vonószenekar előadásában elhangzott G. F. Händel zenekari szvit a Rodrigo című operából, P. I. Csajkovszkij 13 kis darab, valamint A. Vivaldi G-dúr szimfóniája, Takácsné N. Magdolna csembalókíséretével. A magával ragadó hangversenyt pünkösdi dalok zárták, a Tücsök Hegedűkórus előadásában.

Pünkösdi dalokat adtak elő a legkisebbek. Énekeltek és hegedültek is. /Fotók: Májer Edit/

Miután elhalkult a hosszan zúgó taps, Szakács Péter plébános is megköszönte a koncertet, majd Kodály Zoltán szavait idézve búcsúzott a résztvevőktől. /Májer Edit/

Zúgott a taps a templomban. /Fotó: Májer Edit/

Szakács Péter plébános is köszöntötte a zenekart. /Fotó: Májer Edit/

Szép kiállítás, remek néptánc gálával

A Szín-Vonal Alapfokú Művészeti Iskola immár évek óta jó lehetőséget biztosít a térség diákjai számára ahhoz, hogy az esztétikai érzékenységük, manuális képességük, tervező, alkotó és problémamegoldó készségük fejlődjön.

Több más mellett erről is beszélt a Tamási Áron Művelődési Központban Baranyai Zoltánné. A művészeti iskola igazgatója, a gyerekek munkáiból készült képzőművészeti kiállítás csütörtöki megnyitóján szólt a megjelent gyerekekhez és szüleikhez, hozzátartozóikhoz. Úgy fogalmazott, hogy a 2005-ös indulás óta jelentős változás történt, hiszen ma már nemcsak képzőművészeti oktatást folytatnak, hanem néptáncot is.
– Értelmi és érzelmi intelligencia, kreativitás, rugalmasság, mérlegelési és döntési képesség, komplett probléma megoldó tevékenység és együttműködési készség. A művészet ezekre a készségeke készít fel, amelyekre a jövőben, munkájuk, tevékenységük során szükségük lehet. A művészet formálja leghatékonyabban az agyat, s a gyerekek munkáin is meglátszik, hiszen olyan tevékenységet folytathat, amelyet örömmel végeznek. S mivel örömmel végzik, sokat is gyakorolják, és ennek köszönhetően a megszerzett ismeretek valódi tudássá alakulnak át. Ha megnézzük, mit is fejleszt a művészeti nevelés, akkor a kiállított alkotások alapján mindenki láthatja, hogy alapvetően a verbális kifejezés mellett a vizuális kifejezőkészséget, illetve a néptánc kapcsán a mozgással érzékelhető kifejezőkészséget is. A művészet tehát nemcsak az értelmi képességekre hat, hanem az érzelmire is. Ha végignézünk a kiállításon, azt tapasztalhatjuk, hogy boldog gyerekek élnek körülöttünk, nem látunk olyan alkotást, amely depresszióról tanúskodna. Vidámság tükröződik a grafikákon és festményeken, de egy táncpróba után is a jó élmény érzékelhető a tanulókon, akármennyire fáradtak – mondta Baranyai Zoltánné.
Az igazgató asszony hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Tehetségprogram segítségével sokoldalú tevékenységet biztosítottak diákjaik számára. Többek között érdekes kirándulásokra nyílt lehetőség. A valóban szép alkotások sokaságát bemutató kiállítás megnyitása után a táncé volt a főszerep.

A Tamási színházteremében Szabó Csaba néptánc oktató, a Tördemic táncegyüttes (illetve még számos csoport) vezetője, irányítása, koordinálása mellett adtak számot tudásukról a gyerekek. Élményszámba menő produkcióik bizonyították azt a tudást, amely számos szép elismerést, díjat hozott számukra, s rajtuk keresztül a Szín-Vonal Alapfokú Művészeti Iskola küldetését, eredményes munkáját is igazolja.

Képgaléria ITT