Kultúra kategória bejegyzései

Forralt borok versenye, lucázás és vacogás a második vasárnapon

Advent második vasárnapján a népszerű Tapolcai Forraltbor- főző Verseny mellé számos szórakoztató, kulturális, hagyományőrző műsor, köztük igényes népzenei-, néptánc produkció is társult. 

Forrt a fahéjjal, szegfűszeggel és egyéb összetevőkkel ízesített bor a  Dobó Lakótelep Családjaiért Egyesület bográcsában is /fotók: Töreky L./ 

A kifejezetten zord, hideg, szeles idő nem riasztotta el az immár tizenegyedik alkalommal megrendezett városi Forraltbor-főző versenyre nevezett csapatokat és az érdeklődőket. Délután, a boros verseny mellé, azt kiegészítve a Fanyűvő játszóház játéklehetőségei,  a kazinczys tanulók lucázása, az „ünnepi díszbe öltözött a város”  dekorációs verseny eredményhirdetése, a Boglya népzenekar és a Tördemic Néptáncegyüttes szép műsora, továbbá az Életlehetőség szociális intézmény fiataljainak énekes produkciója vonzotta a város főutcájára az ünneplőket.

 

Kozma Henrik alpolgármester és Benács Lajos egyesületi elnök adta át az elismeréseket az igényes ünnepi dekorációkkal előrukkoló üzletek képviselőinek.

A programok közé illesztve történt a város és a Tapolcai Városszépítő Egyesület ünnepi üzletdekorációs versenyének eredményhirdetése. A versenyben tizenhét okleveles tapolcai üzletet, boltot megelőzve, a Dégi virágüzlet kirakata nyerte el a zsűri tetszését leginkább, ők lettek az elsők. A második legszebb dekorációval a Tapolcai Városgazdálkodási Kft  ügyfélszolgálati irodája büszkélkedhet. A verseny harmadik helyezettje az Adventi faházak egység csapata lett.  Idén tizenkét csapat nevezett a borfőző versenyre, amelyet végül az „Időtöltők” csapata nyert meg. A „ Zalaszántói Borbarátok Baráti Kör” csapata a második, a „Miki és az angyalok” a harmadik legjobb italt készítette a zsűri szerint. A helyezésért járó okleveleket és értékes ajándékokat Dobó Zoltán polgármester adta át a győzteseknek.

Közös fotó a forralt borok idei készítőiről

Advent második vasárnapjának délutánja igazi népzenei csemegét és hozzá néptáncműsort is tartogatott a közönség számára. A jelenleg is zajló, Repülj páva televíziós tehetségkutató verseny egyik legjobbja, a moldvai csángó származású Veres Mihaéla, a kitűnő Boglya Népzenei együttessel lépett színpadra. Közös produkciójuk népünk dalainak ritkán hallható, szép előadásával ajándékozta meg a közönséget.

A köztévé Fölszállott a páva tehetségkutatójának győztese, középdöntőse,  a moldvai csángó születésű Veres Mihaela népdalénekes a Boglya Népzenei együttessel szép műsort adott Advent alkalmából

A remek zenére, táncházi hangulatot teremtettek a Szabó Csaba művészeti vezetésével működő  Tördemic Néptáncegyüttes fiataljai és a hozzájuk csatlakozók. /Töreky László/

Vasúttörténet, NOHABOK fotókon és terepasztalon

Vasúttörténeti emlékekből nyílt kiállítás a VOKE Batsányi János Művelődési Központban pénteken. Az eseményt, a kiállítás létrejöttét a művelődési intézmény ma már nyugdíjas igazgatójának, Zentai Gábornak és a nagy múltú tapolcai vasútmodellező klubnak köszönhetik a vasútbarátok, a múltidéző tárlat látogatói.

Balról: Zentai Gábor, Havasi Gábor, Kocsor Ferenc, Németh Ferenc

A kiállításnyitó közönségét, a vasúttörténeti tárgyak, fotók alkotóját, gyűjtőjét és a több, mint húsz méternyi terepasztallal jelenlévő modellezőket Havasi Gábor a művelődési intézmény igazgatója köszöntötte.

A tárlatot Kocsor Ferenc, a tapolcai vasútállomás nyugalmazott állomásfőnöke nyitotta meg. A vasúti szakember egy képzeletbeli időutazásra invitálta a jelenlévőket, mégpedig a 19. század közepének kezdetleges közlekedési lehetőségeinek világába, hogy érzékeltesse azt a szinte felfoghatatlan technikai, infrastrukturális és gazdasági fejlődést, amely alig száz év elteltével az áru- és személyszállítási módok modernizációjához, a korábbihoz képest hihetetlen mértékű felgyorsulásához, illetve azok következményeihez vezettek.

Kocsor Ferenc külön fejezetet szentelt a tapolcai NOHAB mozdonyok történetének, különösen a balesetet szenvedett M61-04-nek, amelyek története a helyi vasúti közlekedés, a tapolcai vasútállomás egy feledhetetlen korszakát idézi fel.

A Batsányi János Művelődési Központ néptáncosai a nyolcvanas években. Ekkor már a mai napig létező és működő  vasútmodellező klub is tevékenykedett az intézményben. 

A nyugdíjas vasúti tiszt méltatta a vasúttörténeti kiállítás gazdáját, Zentai Gábor nyugalmazott művelődési intézmény igazgató tevékenységét is. – A Gábort aktív vasutas éveimben mindig fényképezőgéppel láttam, minden fontos eseményt, mozzanatot, ami bármilyen szempontból fontosnak ítélt, azt megörökítette.  Neki köszönhetjük, hogy fél évszázadnyi idő tapolcai vasúti emlékei fennmaradtak az utókor számára- hangsúlyozta a nyugdíjas állomásfőnök, aki Németh Ferenc klubvezetőnek, illetve a helyi vasútmodellező klub többi tagjának  is gratulált.

– Sokat gondolkoztam, hogy miképpen érzékeltessem annak a munkának a nagyságát, amelyet a vasútmodellezők végeztek el az elmúlt évtizedekben. Arra gondoltam, hogy egy munkaórát egy kilométernek veszek.  Akkor az a munka legalább negyvenezer kilométer lenne, tehát körbeérné a földet.

Zentai Gábor a vasúttörténeti, leginkább a Nohabok korszakával fogalalkozó kiállítás gazdája,  a Batsányi művelődési központ hajdani igazgatója a tapolcai vasútmodellezés kialakulásáról, hőskoráról fogalmazott meg gondolatokat. Hangsúlyozta, Németh Ferenc vezetésével országos hírűvé vált a klub, a MÁV legfelsőbb vezetésének kiemelt támogatását, megbecsülését is kiérdemelte. /Töreky László/

Sikeres koncertet szakított félbe a Mikulás

Zajos sikert aratott a város óvodásai körében a Zajongó együttes pénteken. A VOKE Batsányi János Művelődési Központban tartott két gyermekkoncerten több száz apróság énekelte együtt a dalokat a zenekarral, aztán a Mikulás is megérkezett…

A tapolcai gyermekek imádták a Zajongó együttes vidám zenéjét, az ismert gyermekdalok, mikulásnapi és karácsonyi énekek gyakran közös éneklésre ingerelték az óvodásokat.

Egy-egy jól ismert slágernél szinte extázisban tomboltak, a széksorok között pedig táncra is perdültek a felszabadultabb kicsik.  Különösen a “Vannak még rossz gyerekek”  reflénnel szóló sláger hozta lázba az apró közönséget.

A télapó érkezése szinte csak hab volt a tortán, a bölcs öreget a felfokozott hangulat ellenére tisztelettudóan fogadták, hallgatták a helyi óvodások.

A koncert mellett plusz élmény is jutott az apróságoknak, hiszen megtekinthették a művelődési intézmény vasút-modellezőinek  pazar terepasztalát, amelynek sínpárján a kedvükért elindult a valósághű, miniatűr szerelvény. /TL/

Nyírettyű a könyvtárban

Adventi koncerttel ajándékozta meg a népi hangszeres muzsika kedvelőit a napokban  a Pro- Comitatu díjjal kitüntetett Nyírettyű együttes.

A Nyírettyű együttes a W.A Könyvtárban. Az együttes tapolcai alapító tagja, Mózner Miklós balról az első.

Ezúttal a  Wass Albert Könyvtár emeleti olvasótermében adott teltházas koncertet az öttagú formáció. A karácsonyi, ünnepváró hangulatot az első pillanattól megteremtette a több mint három és fél évtizede sikeresen működő, Veszprém megyei zenetanárokból álló együttes. A zömében közismert népdalok, gyermekdalok  mindegyike valamiképpen az ünnepkörhöz kötődött.  A hazai népi zenei hagyományokat követő, a különböző tájegységek jellegzetességeit felvonultató hangszeres játék hűen visszatükrözte azt a semmihez sem fogható lelkiállapotot, különleges érzésvilágot amelyet a nép lelkében zengetett meg Jézus születésének örömhíre. A tapolcai közönség értékelte, kedvelte a Nyírettyű tolmácsolásában  az igényesen előadott népi muzsikát, őszinte tapssal, tetszésnyilvánítással jutalmazta a művészeket. /TL/

Halápi fiatalok rajzait díjazták

Kiállították és díjazták Zalahalápon az óvodások, kisiskolások és felsős nevezők legszebb rajzait. Idén közel nyolcvan pályamunka érkezett az adventi rajzpályázatra, amelynek témája a karácsonyvárás volt.

Az elmúlt hetekben elkészült szép gyermekrajzokat a kultúrház nagytermében állították ki, ahol nagy érdeklődés mellett rendezték meg  a hét közepén a díjátadó ünnepséget. A megjelent helyi családokat, fiatalokat Bedő Lajos polgármester köszöntötte, aki örömének adott hangot, hogy Zalahalápon immár három éves hagyománya van az Igaz pedagógus házaspár által létrehívott és évről, évre egyre népszerűbb adventi rajzpályázatnak.

Idén Hangodi László, a Wass Albert Könyvtár muzeológusa, képzett rajztanári minőségében értékelte és javasolta díjazásra a halápi gyerekek, zömében a Szín-Vonal iskola alapfokú művészeti képzésében résztvevő helyi fiatalok alkotásait. – A rajzokból kiderült, hogy a halápi tanulóifjúság két dolgot nagyon vár, az egyik a karácsony, a másik a téli szünet várható élményei. A beérkezett pályamunkák azt az örömöt is hirdetik, amit a rajzolás, az alkotás folyamata jelent a helyi gyermekeknek-fogalmazott.  Hangodi László ara biztatta a fiatalokat, hogy minél többet rajzoljanak, alkossanak, hiszen az iskolai éveket követően, erre az önfeledt tevékenységre már egyre kevesebb lehetőségük lesz. Később Igaz Csilla tanárnővel közösen, korosztályonként átadták a legjobb, legszebb alkotásoknak járó díjakat és a részvételért járó elismeréseket. /tl/

/fotók: Töreky László/

Kalamárisok az iskolában

A Bárdos-napok alkalmával Lovász Gábor tapolcai műgyűjtő mutatta be kalamárisait a Bárdos székhelyintézményben.

A huszonegy darabból álló gyűjteményt először állította ki a tulajdonos, célzottan a diákok számára. Mint az a tárlatot megnyitó Hangodi László muzeológus, történész ismertetőjében elhangzott, régen az iskolás gyerekek különböző formájú tintásüveget használtak, amely madzagra kötve lógott az iskolatáskán, vagy az irkacsomón.

A kalamáris egyidős a tintával. A szó eredete a latin calamus szóból származik, amely nádból készült íróeszközt jelent, ugyanis a rómaiak rézből, majd nádszálból faragott vesszővel írtak. A középkori latin nyelvben calamarium, azaz tintatartó lett. Kezdetben cserépből, keményfából készítették, mert ezek az anyagok kevésbé engedték át a tintát. A díszes kalamáris a 19. században élte virágkorát. Főleg porcelánból, üvegből, márványból, rézből, ezüstből készítették, amely az íróasztal dísze volt, szinte státuszszimbólumnak számított.

A század második felében főleg a keménycserépgyárakból kerültek ki az írókészletek. A falusi tanítónak, középiskolai tanárnak csak fából készült jutott. A kiállítás alkalmával a gyerekek megismerhették még az írókészlethez tartozó itatóst az úgynevezett trappert és a porzót, amely a tinta száradására szolgált. A sótartóhoz hasonlító porzóedénybe fehér, vagy sárga színű homokot tettek, olykor arany-ezüst színű csillámporral vegyítve. A felesleget lefújták a papírról. Kihegyezett lúdtollal írtak, amit a vásárokban kapható tollhegyező késsel faragtak ki.

Elismerés a Tamásinak

A véradó mozgalom támogatásáért és a példás együttműködésért az elmúlt héten elismerésben részesült a Tamási Áron Művelődési Központ Veszprémben a megyeházán. A Magyar Vöröskereszt Veszprém megyei vezetőségétől Barczáné Tóth Boglárka intézményvezető vette át az oklevelet, aki kollégájával, Dégi Alexandrával volt jelen az ünnepségen. A méltatásban elhangzott, hogy csak az idei esztendőben tizenöt (!) vér-adást rendeztek a Tamásiban, és azt is kiemelték, hogy a ház saját csatornáin, saját lehetőségeit használva is hirdette, népszerűsítette a programot.

Helyi értékekről döntöttek

A Települési Értéktár Bizottság péntek délelőtti ülésén megszavazták, újabb négy helyi érték kerül be az eddigi 16 mellé a települési értéktárba, közülük kettőt a megyei értéktárba is jelölnek. A közelmúltban a  megyei értéktárban is helyet kapott Malom-tavat és a  tavasbarlangot, kiegészítve és együtt a teljes helyi barlangrendszerrel,  a kiemelt nemzeti értékek között látná szívesen a bizottság. 

Az  értéktárba kerülésért járó időjárásálló, kültéri emblémát és az igazoló oklevelet mutatja Dr. Décsey Sándor elnök. Tapolca eddig két értéket tudhat a megyei értéktárban. /fotók:tl/

Dr. Décsey Sándor a Helyi  Értéktár Bizottság elnöke a bizottsági ülésen a  települési értéktárba történő felvétel kérdésében szavazásra bocsátotta Batsányi János költő és Marton László szobrászművész munkásságát, valamint a tapolcai “szabó céhkorsót” és a “mészáros céhládát” . Marton László és Batsányi János életműve azonban nem csak a város immár hivatalos kulturális értékei közé kerül, azokat a megyei értéktárba is jelöli a bizottság. A  tapolcai múzeumban őrzött tárgyi emlékek esetében elhangzott, hogy sok más várostól eltérően Tapolcán rendkívül kevés a céhemlék, azok a II. Világháború végén elpusztultak, ezért e két megmaradt érték fontos dokumentuma a város gazdasági múltjának. Az értéktár bizottság elnöke beszámolt arról is, hogy a napokban a megyei értéktárba bekerült a tavalyi évben jelölt tapolcai tavasbarlang, valamint a Malom- tó és környéke. A diszeli Látványtár és Tapolca első világháborús emlékhelyének felvételét viszont elutasították, ezek nem kerültek be a megyei értéktárba. Az ígéretek szerint, a döntéshozók a jövőben személyesen megtekintik, és remélhetőleg újra fontolóra veszik a két utóbbi településérték felvételét- számolt be az elnök. A megyei értéktárba került geológiai, természeti értékeink ( Malom-tó, tavasbarlang) esetében a bizottság arról is döntött, hogy a tapolcai barlangrendszerrel együtt a legfelső szintre  jelöli azokat, tehát a  kiemelt nemzeti értékek közé történő felvételüket is támogatja. Mint elhangzott, a megyei értéktár jelölése nem feltétel, az közvetlenül is megtehető.

A döntéseket egyhangúlag, teljes egyetértésben hozta meg a bizottság. Elhangzott, Tapolcán bőven van szellemi, tárgyi érték amelyeket jelölni lehetne a helyi értéktárba, ám a társadalmi érdeklődés mégis mérsékelt volt az elmúlt időszakban. Ezért Dr. Décsey Sándor arra kérte a város lakosságát és civil szervezeteit, hogy javaslataikkal támogassák az értéktár bizottság munkáját, hogy több tapolcai megőrzésre érdemes kincs, szellemi, tárgyi emlék kerülhessen oltalom alá. /Töreky László/