Gazdaság kategória bejegyzései

Sok százezres megtakarítás napelemekkel

Az érintett települések polgármesterei és a sajtó jelenlétében ünnepélyesen átadták a mai napon a tapolcai orvosi ügyelet és a  kistérségi irodaház 14 millió 700 ezer forint bekerülési költséggel elkészült napelemes rendszerét.

Tóth Csaba, a Tapolca és Környéke Önkormányzati Társulás  elnöke a mikrofonnál, mellette a térség polgármesterei és országgyűlési képviselője.  A beruházás megtakarítást jelent Tapolcának és a környező falvaknak is.

A napelemek telepítéséről még 2016-ban döntött a Tapolca és Környéke Önkormányzati Társulás tanácsa, amelyre TOP-os pályázatot is benyújtottak. A sikeresen elnyert pályázat eredményeként, a százszázalékos állami támogatású projekt a közelmúltban megvalósulhatott. Az Ady Endre utcai orvosi ügyelet tetőhéjalására 22 darab, összességében 6 KW/h teljesítményű, a Nyárfa utcai kistérségi iradaházra pedig 72 darab, mintegy 20 KW/h villamosenergiát szolgáltató napelem panel került fel. Amint azt Tóth Csaba a társulás elnöke hangsúlyozta, a beruházás gazdasági jelentősége, hogy a két épület teljes villamos energia igényét alternatív forrásból biztosíthatják, tehát áramszámlára nem kell majd költeni a jövőben, ami éves szinten 800 ezer forintnyi megtakarítást jelent. –  Ez a megtakarítás a tagtelepülések működési hozzájárulását csökkenti- mutatott rá az elnök.

Összesen 22 darab, 20 kilowatt/h  áram előállításra alkalmas az orvosi ügyelet új napelemes rendszere. A berendezés a teljes évi villamosenergia igényt biztosítja a jövőben. /tl fotó/

Dobó Zoltán polgármester szerint, a beruházás nem feltétlenül jó üzlet az államnak, de az önkormányzatoknak, illetve a társulásnak mindenféleképpen segítség. – Bízom benne, hogy még sok hasonló, a lakosság és a környzetvédelem ügyét egyaránt szolgáló beruházás valósul meg a Tapolcán és a térségben. Dicséret illet mindenkit, aki részt vett a megvalósításban- mondta a város polgármestere. Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő kimelte, hogy a program elsődleges célja a települések megtartó erejének erősítése volt, illetve az, hogy növekedjen a helyben élők komfortérzete. – A közelmúltban számos TOP program keretében megvalósult beruházást adhattunk át a térségben, a jövőben a Magyar Falu program kínál hasonló lehetőségeket a kisebb településeknek. Nagyon örülök annak, hogy Tapolcán is megvalósult egy jó projekt. Gratulálok a társulás polgármestereinek! -zárta gondolatait az országgyűlési képviselő./tl/

Tizenkét pályázat érkezett be határidőre

Az Épített és szabadtéri terek infrastrukturális fejlesztése, eszközbeszerzés címmel közzétett, a Kulturális és hagyományőrző programok és rendezvények, az Ifjúsági, szabadidő-, egészségkultúra-, sport- és közösségfejlesztő programok, valamint a Kompetenciafejlesztő programok címmel kiírt helyi pályázatok leadási határideje december 31-ével lejárt.


Ennek apropóján tartott tájékoztatót Lévai József alpolgármester, a Közösen Tapolcáért Helyi Közösség vezetője. Mint elmondta, összesen tizenkét pályázat érkezett be, amelyek a rendelkezésre álló több mint 210 millió forintos keretből mintegy 160 milliós igény-nyel léptek fel. – A legnagyobb kerettel rendelkező infrastrukturális pályázatunkra négy támogatási kérelem érkezett be, itt alig 8 millió forint maradt meg. A kulturális, hagyományőrző programoknál nagyjából a felét pályázták le, bent maradt 17,5 millió. Az Ifjúsági, szabadidő-, egészségkultúra-, sport- és közösségfejlesztő programok esetében a 26 milliós keretből 9 milliót pályáztak, vagyis itt is maradt forrás. Ahogy a Kompetenciafejlesztő programok esetében is, ennél a résznél mintegy 6 millió. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a megmaradó pénzre ismét lehet pályázni. A következő, 2019. március 31-ig tartó időszak el is kezdődött ebben a tekintetben. A beérkezett támogatási igények alapján összességében szép eredményről számolhatok be, amelyhez jelentős részben hozzájárult két kollégám, Puskás Ákos és Harangozóné Horváth Katalin áldozatos munkája is. Rövidesen elindul a pályázatok jogosultságának ellenőrzése, illetve ha szükséges, a hiánypótlásra vonatkozó felhívás. Ezután kezdődik majd a tartalmi ellenőrzés, bízom benne, hogy február végére ezzel a munkák befejeződnek – mondta Lévai József. Az alpolgármester hozzátette, bízik abban, hogy sok sikeres pályázatról számolhatnak majd be az elbírálás után.

Kecskére a fenyőfát

Országszerte terjedőben lévő szokás, hogy a kidobott karácsonyfákat összegyűjtik a kecskék részére, ugyanis számukra téli vitaminpótlásnak kiváló.

Fotó: Archív

Talán elmondható, hogy a kecske meglehetősen megosztó állat. Általában tejét, és az abból készült sajtot vagy nagyon szeretik, vagy ki nem állhatják az emberek. Akik kedvelik az ízét, és még tartanának is otthon egy-két mekegő állatot, valószínűleg hamar elvetik az ötletet, ugyanis köztudott róluk, hogy mindent lerágnak, tehát kerti növények, gyümölcsfák közelébe nem igazán szerencsés elhelyezni őket. Az árnyoldalán kívül van pozitív velejárója is a „mindenevésnek”, ugyanis ami nekünk nyűg, felesleg, számukra finom eledel lehet. Ez a nyűg a karácsony utáni időszakban, vízkeresztet követően a kidobandó fenyőfa. Lapunk előző számában bemutatott Tóth Bálint borász osztott meg közösségi oldalán képet arról, amint kecskéi karácsonyról maradt fenyőfával táplálkoznak. Arról tájékoztatott minket, hogy mindenféle fenyőt megesznek, sokat kapott ismerősöktől, Diszelből, állatai egy jó ideig ellesznek velük. A jövő évre vonatkozólag azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy nagyobb gyűjtés keretében fogadnának fenyőfákat az ünnepeket követően. Bálint életfelfogásában, gondolkodásmódjában központi szerepe van a biogazdálkodásnak, újrahasznosításnak, a környezet megóvásának, ezért is próbálta ki a fenyőfák eme alternatív felhasználási módját, mellyel ember, állat és a természet egyaránt jól járhat.

Szorgalom, érték, minőség

A Csobánci Bormanufaktúrát talán már nem kell bemutatni a tapolcai és környékbeli lakosoknak, hiszen hosszú évek óta találkozhatunk velük a borhéten, és a Tapolca Expon is jelen vannak. Olvasóinknak szeretnénk betekintést nyújtani, milyen értéket képviselnek munkájukkal, szellemiségükkel lakóhelyünk gasztrokultúrájában, a manufaktúra fiatal borászával, Tóth Bálinttal beszélgettünk.

A Csobánci Bormanufaktúra borai a Szegedi Borfesztiválon.

Riportjainkban olyan helyi kötődésű emberek történetét tárjuk fel, akikre méltán lehet büszke városunk közössége. Manapság nem divat a hazához, a szülőföldhöz ragaszkodni, – pláne nem mezőgazdaságban dolgozni-, mint tudjuk, sokan vándorolnak ki Magyarországról, költöznek el akár Tapolcáról egy könnyebb élet reményében. Szerencsére vannak néhányan, akik mertek nagyokat álmodni, a semmiből kemény munkával csodát teremteni. Ilyen Bálint is, aki 14 éves kora óta – tehát körülbelül tizenhárom éve – jár-kel, dolgozik a szőlősorokban, kezdetben édesapját segítve, majd egyre nagyobb részt vállalva a munkálatokból.

Bálint 14 éves kora óta – tehát körülbelül tizenhárom éve – jár-kel, dolgozik a szőlősorokban, kezdetben édesapját segítve, majd egyre nagyobb részt vállalva a munkálatokból.

Egy kis területen kezdtek szőlőt termeszteni, mára birtokaik vannak a Csobáncon, a Köves-hegyen, a Hajagos északi részén, a Hosszú-hegyen is. Rengeteg feladat vár rájuk, azonban el sem tudják képzelni, hogy az olyan hagyományt, mint a jó hangulatú baráti szüret, kombájnnal helyettesítsék, hiszen az lélekromboló lenne – vélekedik Bálint. A főbb munkafolyamatokat (például metszés) a család végzi, főként az édesapja és ő, valamint segítséget nyújt az édesanyja, a felesége, testvére is. De kanyarodjunk vissza oda, miért vágtak bele egy ilyen családi gazdálkodásba! Bálinthoz közel állt a földművelés gondolata, szeretett volna egy olyan terméket létrehozni, amit le lehet tenni az asztalra, ami értéket képvisel. Ami igaz, hogy vérverítékkel jár, de látja a gyümölcsét, egyfajta művészetként is felfogható. Egy kívülálló azt hinné, ha valaki beletanul a borászatba, onnantól simán megy minden. A beszélgetés során elhangzott a ma oly gyakran használt szó, a klímaváltozás, ami a szőlő életét, a borászok munkáját is befolyásolja. Bálint elmondása szerint vannak olyan szőlőfajták, amelyeknél az optimális érettség néhány napra szűkült, amit a szüretelés időpontjának kijelölésénél jól meg kell választani, hogy utólag, különböző technológiákkal kevésbé kelljen belenyúlni a végtermékbe. 2018 időjárása az élővilágra nézve kemény volt, sokáig tartó aszály, majd hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék. A szőlőnek ez nem kedvezett, ám a magas humusztartalommal rendelkező talaj némileg segített ezen, ami a biogazdálkodásnak köszönhető, ehhez pedig ragaszkodnak, a szőlőben és a pincében egyaránt.  A következő egy évben a cél EU- bio- logoval ellátni a borokat, majd 2020-ban a Demeter minősítés elnyerése, amelyet akkor kaphatnak meg, ha a biodinamikus alapelveknek megfelelnek. Ezzel párhuzamosan szeretnének a nemzetközi piacra is kijutni, mert úgy látják, külföldön is van igény a magyar fajtákra, ami egyezik az elveikkel, nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a jövőben például a Kadarkára és a Furmintra is. Boraik már országszerte ismertek, borheteken, borfesztiválokon találkozni velük Szegeden, Győrben, és a fővárosban is, Budapesten több borboltban is kaphatók italaik. Mivel ismertségük egyre nő, télen a pincéjükben tartanak borkóstolókat, nyárra már egy borterasz nyitása is tervben van.

Bálinték évek óta a tapolcai borhét résztvevői.

Persze, néha Bálint is elkeseredik, úgy érzi, hagyni kellene az egészet, de ragaszkodik, kötődik a földhöz, amit művel, és nem tudná elnézni, hogy olyanok vegyék meg, akik agyonvegyszereznék, a talajt tönkretennék. Való igaz, vannak szegényesebb évek, ami a mennyiséget illeti, de a borok minőségéből nem engednek. Jó példa erre a közelmúltban a sárgamuskotály esete, amire azt hitték, aromaszegény lesz, végül kiderült, megérte foglalkozni vele. Karácsony közeledtével a borász jó szívvel ajánlja nedűiket azoknak, akik a fogyasztói társadalom ellenpólusát képezve valami értékes dolgot szeretnének ajándékozni, vagy éppen az asztalnál a klasszikus magyar karácsonyi ételekhez egy-egy pohár helyben termett Olaszrizlinget, Kékfrankost vagy Pinot noirt fogyasztani.

Koszorúztak és emlékeztek a badacsonyi borrend tagjai

Az idén decemberben harminc éves Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrend tagjai, tisztségviselői koszorút helyeztek el  szombaton a Mojzer család síremlékénél a város régi temetőjében. Az 1905-ben elhunyt Mojzer Ferenc tapolcai városbíróra, a kor neves  kocsmárosára a borlovagok mint szellemi elődre, ötletadóra tekintenek.

Knolmajer Ferenc elnök-nagymester  (középen) ünnepi beszédet mond a Mojzer síremléknél a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrend 30 éves évfordulója alkalmából

A Mojzer síremléknél Knolmajer Ferenc tartott ünnepi beszédet. Azt elnök-nagymester összefoglalta a harminc éves Vinum Vulcanum borlovagrend történetét és tevékenységét a kezdetektől, napjainkig. Elhangzott, a borrend megalakításának gondolata Jeck Tibor örökös tiszteletbeli nagymesterben fogalmazódott meg 1987-ben, Rómában, a szőlészek és borászok világtalálkozóján, ahol Badacsony megkapta a szőlő és bor nemzetközi városa címet. Jeck Tibor és társai hazatérve szinte azonnal hozzákezdtek a hazai borrendek létrehozásához. Akkor már közös meggyőződésükké vált, hogy a borrendek emelhetik a borvidék rangját, tekintélyét és hitelesen népszerűsítik a termőtáj borászati termékeit- hangsúlyozta Knolmájer Ferenc. Badacsonyban a három borászati nagyüzem, az állami gazdaság, a helyi mezőgazdasági szövetkezet, valamint a badacsonyi hegyközség szövetkezet támogatásával, 1988. december 18-án Rizapusztán, tizenhét alapító fővel megalakult a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrend. Az alapítók, Jeck Tibor , Józsa János, Ferenczi Kálmán, Kozári Géza, Kiss Ervin, Ács János, Varga Zoltán, Lichtnecker Gyula, Mezőssy Zoltán, Lamport Józsefné, Németh István, Kulka Gábor, Szabó István, Szita László, Tuffner József, Zsoldos Zoltán, Dr. Mohácsi Ferenc voltak- hangzott el a megemlékezésen.

Csizmadia László borrendi tag (jobbról a harmadik) a jó öreg kocsmáros, Mojzer Ferenc emlékét idézte meg Eötvös Károly Balatoni utazás című írása alapján

Csizmadia László a Vinum Vulcanum tagja  a “borlovagrend olvasmányából” olvasott fel, Eötvös Károly Balatoni utazás című könyve egy részletével idézte meg a nagy szellemi előd, a ” jó öreg kocsmáros, vendéglős ” Mojzer úr emlékét, aki “nem a haszonért, hanem kedves vendégéért örült, aki mindig jobb bort adott, mint amilyet kértek,  és mindig többet, mint amennyit vártak”- állt az irodalmi szemelvényben.

Knolmájer Ferenc és Kulka Gábor koszorúzással, főhajtással tiszteleg a hajdani tapolcai vendéglős, városbíró Mojzer Ferenc síremléke előtt

A Mojzer síremléknél, a borrend nevében Kulka Gábor a nagytanács tagja, alapító és Knolmajer Ferenc elnök-nagymester helyezte el a megemlékezés koszorúját.

Az eseményen elhangzott, a térség országgyűlési képviselője, Fenyvesi Zoltán a napokban kitüntetéssel ismerte el a borlovagrend tevékenységét, amelyet a helyi borkultúra érdekében fejtett ki az elmúlt három évtizedben. /tl/

A jó munkáért köszönet járt

A városüzemeltetési csoport fizikai és szellemi dolgozóit egy közös év végi számvetésre, illetve ünnepi koccintásra hívták össze a polgármesteri hivatal udvari tanácstermébe szerdán délelőtt.


Kozma Henrik alpolgármester, a városüzemeltetési munkacsoport vezetője, a csoport elmúlt években elért eredményeiről, gondjairól, örömeiről és terveiről beszélt a dolgozóknak. Hangsúlyozta, három év alatt felépült egy olyan önkormányzati csapat, amely minőségi gépállományát jelentősen felfejlesztve, a város parkfenntartását az elmúlt időszakban már önállóan képes volt ellátni. – Bátran kimondhatom, ez a csapat 2018-ban nagyon jól helytállt- fogalmazott.

Dobó Zoltán szintén a köszönet hangján szólt a jelenlévőkhöz. Elmondta, a teremben ülő munkatársaknak köszönhetően, országos összehasonlításban is megállja a helyét Tapolca köztisztasága, rendezettsége. A  jól végzett munkát  szerény pénzjutalommal  és egy-egy palack ajándék borral is megköszönte idén a város a dolgozóknak. /tl/

Megtörtént a csatorna terület átadás

A város szennyvíztisztító telepének korszerűsítésével és szennyvízhálózatának fejlesztésével kapcsolatos projekt újabb mérföldkőrendezvényéhez érkezett. December 10-én megtörtént a csatorna munkaterület átadás.

A KEHOP-2.2.1-15-2015-00021 „Észak- és Közép-Dunántúli szennyvízelvezetési és- kezelési fejlesztés 1. (ÉKDU 1.)” projekt sajtó nyilvános mérföldkőrendezvényét a Tamási Áron Művelődési Központban tartották. Dobó Zoltán polgármester köszöntötte a meghívottakat, majd a kivitelezésért felelős Colas Alterra Zrt. részéről Demsa Norbert építésvezető vázolta fel a projekttel kapcsolatos munkálatok következő fázisait. A felmerülő kérdésekre is válaszolt.

A mérföldkőrendezvényen Demsa Norbert építésvezető (balra) és Dobó Zoltán polgármester fogadta a meghívottakat és válaszolt a kérdésekre. /Fotó: Májer Edit/

Aznap Tapolca város szennyvízcsatorna hálózatát érintő rekonstrukciós munkák vonatkozásában történt munkaterület átadás kivitelezésre, a Stadion utca, a Kossuth Lajos utca, a Nagyköz utca, a Szent László utca, a Szent István utca és a Dobó tér helyszínek esetében. A szennyvíztisztító telep rekonstrukcióját követően jelenleg a hat hónapos próbaüzem zajlik, a hatályos MÜT alapján a próbaüzem vélhetően 2019 áprilisáig tart majd. A projekt leigazolt készültségi foka Tapolca település vonatkozásában 93,23 %.
Tapolca város szennyvíztisztító telepének korszerűsítése és szennyvízhálózatának fejlesztése a Kohéziós Alap és a hazai központi költségvetési előirányzat által nyújtott támogatásból, 6,19 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével valósul meg. (me)

Utak javítása, fejlesztése

Útfejlesztésről, aszfaltozásról, csapadékvíz-elvezetésről tartott tájékoztatót Kozma Henrik alpolgármester a városházán.

A Hajagos-hegyen két másik út kritikus szakaszaival szerettük volna kezdeni a helyreállítást, de a külső körülmények úgy hozták, hogy egy harmadik helyen történhetett meg a javítás, a szilárd burkolattal történő ellátás. A 7524-es számú útnál az volt a gond, hogy jelentősen eltért a nyomvonal a térképhez viszonyítva, a 7307-esnél pedig egy villamos földkábel kiváltásának szükségessége hátráltatta a tervezett munkát. Ami viszont elkészült, az lényegesen megkönnyíti a közlekedést. Összességében, a tereprendezéssel, anyagköltséggel együtt ez a beruházás 774 ezer forintba került – mondta Kozma Henrik.
Azt is megtudtuk, jól haladnak a munkálatok a Szent György utca végénél, az elkerülő útnál kialakítandó csapadékvíz elvezetésére szolgáló ároknál. Ez most nyílt árok, de a tervekben egy felülről zárt csővezetékkel oldanák meg az elfolyást, illetve ezen a részen lehet majd egy átereszt kialakítani az elkerülő út alatt, Kisapáti irányába. Ez jelentős mértékben javítana azon a problémán, amelyet az időnként a nagyobb mennyiségben lehulló csapadékvíz okoz a déli városrészben.
A Martinovics utcánál is át kell majd alakítani a mostani nyílt árkot, hogy utána aszfaltozni is lehessen. Az alpolgármester arról is tájékoztatott, hogy a Hunyadi utca és a Damjanics utca aszfaltozását november 30-ig kellett volna a vállalkozónak elvégeznie, de több akadály is felmerült, többek között a szükséges aszfaltot nem sikerült időben beszerezni. – Erre, valamint a téli időszakra való tekintettel módosítottuk a szerződést, ami azt jelenti, hogy a be-ruházást 2019. május 31-ig kell befejezni. A jövő évben, forrás függvényében szeretnénk még több utcát is aszfaltozni Tapolcán, többek között a Stadiont, a Vajdát, a Fenyvest és a Simon Istvánt – tette hozzá az alpolgármester.

Cserélik a gyepet a sporttelepen

A TIAC VSE- hez kötődően, a TAO támogatások révén megkezdődött a Városi Sport – és Szabadidő Centrum közel ötven éves füves labdarúgó pályájának gyepcseréje, valamint az épület korszerűsítése.

A felújítások leglátványosabb eleme a centerpálya gyepcseréje. Érdemes kilátogatni a létesítménybe, hiszen nem mindennapi történéseknek lehetünk tanúi. / Fotó: Májer Edit/

– A jelenlegi felújítások a 2017/2018-as bajnoki szezonra beadott pályázathoz kapcsolódnak. Az MLSZ-szel közel egy évig húzódtak a tárgyalások, egy adminisztratív probléma, összegbeli kérdés tekintetében. Végül sikerült megállapodásra jutni, jóváhagyták az épület és a pályafelújítást is – tájékoztatta lapunkat Takács Gábor, a TIAC VSE elnöke.
A munkálatok leglátványosabb része a labdarúgó centerpálya gyepcseréje. Ez egy hosszú folyamat, mely több fázisból áll. November elején szelektív gyomirtózással kezelték a felületet, majd a héten felmarták a pályafelszínt. Tíz centimétert gyalulnak le a játéktérről, utána kvarchomokkal szórják fel, ugyanilyen vastagon. A felújítás része az öntözőrendszer cseréje is, ez magában foglalja az öntözőfejek karbantartását, cseréjét, javítását. Ezt követi majd a pályafelszín kialakítása. Minimális lejtést fognak belevinni, a hatékonyabb esőelvezetés érdekében. Miután ez kész, visszaépítik az öntözőrendszert, melynek próbaüzeme, ha minden a tervek szerint halad, és az időjárás is engedi, a februári hónapra tehető. A füvesítési munkálatokkal zárul a pályafelújítás. Ha kijön a jó idő, utána még fél évig nem lehet a játéktérre lépni. Pályaavatóra jövő ősszel lehet számítani.

A szelektív gyomirtózással kezelt füvet a héten marták fel és emelték ki a játéktérből. /Fotó: Májer Edit/

A héten az időjárás is kedvező volt ahhoz, hogy jó tempóban haladjanak a pályafelújítási munkákkal. /Fotó: Májer Edit/

A felújítások másik része az épület rekonstrukcióra fókuszál, konkrétabban a nyílászárók cseréjére és a szigetelésre. Az emeleti munkálatokkal nagyon gyorsan, két nap alatt végeztek, hasonló eredményre számítanak a földszinten is. Ennek teljes befejezése januárra várható, a szigeteléssel pedig megvárják a tél végét.

Két nap alatt lezajlott az emeleti nyílászárók cseréje. A földszinten is hasonló tempóban haladnak.  Az alsó képen a nyilvános mellékhelyiségek felújítása zajlik éppen. /Fotók: Májer Edit/

A jelenlegi munkálatok a TAO pályázatok keretén belül valósulnak meg. A korszerűsítéshez szükséges összeg 30%-os önrészét az önkormányzat, 70%-át pedig a TAO pályázatokban résztvevő helyi és környékbeli támogatók biztosították. Takács Gábor külön kifejezte köszönetét minden ebben résztvevő partnernek.

Már jóváhagyott határozat van a 2018/2019-es bajnoki szezonra beadott TAO pályázatra vonatkozóan is. Ez egy pályakarbantartó gép beszerzését, a hangosító rendszer korszerűsítését, digitális eredményjelző telepítését, a labdarúgóhálók cseréjét, napkollektor építését, a játékos kijáró felújítását, a kispadok cseréjét, a center pálya világításkorszerűsítését, valamint a gimnázium melletti műfüves pálya felújítását foglalja magában. /Májer Edit/

Jól halad a Május 1. utcai beruházás

A második emeleti födém, ha úgy tetszik a harmadik emeleti padozat, előregyártott vasbeton szerkezeti elemeit emelték fel daruval csütörtökön a Május 1. utcai építkezésnél.

Erről a beruházó cég tulajdonosai, Cserép János és Soós Attila tájékoztatták munkatársunkat a helyszínen. Mint megtudtuk, az idei évben még a harmadik emeletet is szeretnék befejezni, úgy, hogy az is tető alá kerüljön. Ezen kívül beépítik az év végéig a földszinti, valamint az első és második emeleti lakások nyílászáróit, hogy januárban, februárban haladhassanak a belső munkálatokkal. Ez azt is jelenti, hogy a lakásokat akár a nyáron át is adhatják az új tulajdonosoknak. Addig természetesen a külső homlokzat szigetelését befejezik, illetve az udvar kialakítását is. Összesen harminchat lakás lesz a most készülő épülettömbben és még ennyi a szomszédos, új épületben, amelynek alapjait tavasszal rakják majd le. Az autók, járművek tárolására garázsok, udvari parkolóhelyek állnak majd rendelkezésre. Úgy tudjuk, nagy érdeklődés mutatkozik az új lakások iránt, szép számmal vannak már konkrét tulajdonosok.

A Május 1. utcában a 2005-ös alapkő-letételnél bemutatott, három egymásba kapcsolt épületszárnyat és az általuk határolt két zárt udvart bemutató terv csak részben valósult meg. Az építkezés a lakáspiac kedvezőtlen alakulása miatt megállt, az akkori beruházó nem tudta teljesíteni terveit, csak a “C” épületet adták át, a “B” épület félbemaradt, az “A”-nak neki sem álltak. Tizenhárom évet kellett arra várni, hogy megjelenjen a piacon két tőkeerős cég, amelynek vezetői a városban mutatkozó lakáshiányra alapozva lehetőséget láttak a projekt újragondolásában. A beruházó cég tulajdonosai, Cserép János és Soós Attila, ők alapították a Csobáncház Kft-t a Vektorbau Invest Kft. és a Jánház Kft. együttműködésével, és nagy valószínűséggel nem csupán a “B”, hanem az “A” épületet is felhúzzák.