Az akadályversenyek “megszállottja”

Hazánkban is nagy népszerűségnek örvendenek az erőt és embert próbáló akadályversenyek. Külső szemlélőként nem is gondolnánk, hogy mennyi felkészülés, mekkora akarat és kitartás kell ahhoz, hogy valaki nem is egyszer, hanem többször is rajthoz álljon ezeken a megmérettetéseken. Lovász Barnabás mára a sportág „megszállottja” lett, életének szerves részét képezik a versenyek és az azokra való felkészülés. Legutóbb egy nap alatt két futamon is elindult. Utóbbi egy jótékonysági akció volt, ahol 333 induló jóvoltából összesen 2.464.208 Ft értékű támogatás gyűlt össze a Nagykanizsai Gyermekotthon javára.

Barnabás a sportág „megszállottja”. Legutóbb, Nagykanizsán egy nap alatt két futamon vett részt. A képen megfáradtan, de annál boldogabban a nap végén. /Fotó: Galambos László/

– Az akadályfutás eredete az ókori civilizációkra nyúlik vissza. A történelem során mindig voltak olyan megmérettetések, amelyek sokoldalúan tették próbára az embereket és akaraterejüket. Mondhatjuk, hogy ezeknek az erőpróbáknak a modernkori változata az angol Obstacle Course Racing (OCR) néven ismertté vált sportág, ami lényegében terepfutás akadályokkal tűzdelve. Idén megalakult a Magyar Akadálysport Szövetség, amely a többi nemzetközi szervezettel egyetemben próbálja összefogni és az olimpiai számok közé emelni ezt a sportágat. – kezdte az alapok tisztázásával Barnabás.

Kemény akadályokkal van tűzdelve a pálya. /Fotó: Spartan Race/

– A sportágon belül a Spartan Race versenyeken szoktam leggyakrabban indulni. A versenysorozat előzményének egy 2004-ben megrendezett, 48 órás „halálfutam” tekinthető. Ennek könnyített verziójaként működik nyolc éve, több mint harminc országban a Spartan Race. Három fő szintje van, a Sprint (min. 5 km és min. 20 akadály), a Super (min. 13 km és min. 25 akadály), valamint a Beast (min. 20 km és min. 30 akadály). Vannak ennél magasabb szintek is, de azok már nagyon kemény erőpróbák. Komoly kihívás még a Spartan Trifecta, amely egy naptári éven belül mindhárom szint teljesítését jelenti. Nekem ez két évvel ezelőtt sikerült, idén ismét tervezem. – folytatta a kedvenc versenysorozatának ismertetésével.

2016-ban Barnabásnak sikerült a Spartan Trifecta. Idén újra tervezi. /Fotó: Lengyel Anna/

Barnabás figyelmét egyik barátja hívta fel erre a sportra. Az alapokkal, a futással, majd a terepfutással kezdte, amelyben hatalmas segítséget kapott a Tapolcai Trappolóktól, közülük is Domán Gábortól és Földesi Józseftől. Emellett elkezdte kettlebell és TRX edzésekkel erősíteni magát, mára pedig már önmaga, egyedül végzi az erőnléti felkészüléseket.

A Tapolcai Trappolóknak sokat köszönhet. Ők vezették be a terepfutás világába és a mai napig sokat tanul tőlük. /Fotók: Tapolcai Trappolók/

Három évvel ezelőtt, Piliscséven indult első megmérettetésén, egy Legion Run versenyen, majd az év második felében, Eplényben, az első Spartan Race-én is célba ért. Onnantól nem volt „megállás”. Az akadályversenyek mellett rendszeresen indult félmaratonokon és a maratoni futóversenyt is teljesítette már.

A kezdet. A piliscsévi Legion Run verseny céljában. /Fotó: Lovász Barnabás/

Az első Spartan Race verseny után, Eplényben. /Fotó: Lovász Barnabás/

2016-ban teljesítette első maratoni versenyét. /Fotó: Lovász Barnabás/

Manapság már rutinosabban készül, sok tapasztalatot gyűjtött, tanult a hibákból, tudatosabban edz, jobban ismeri önmagát és azt, hogy mi vár rá. A terepfutás nagyon nagy hatással volt rá. Újra visszatalált a természethez, amely megváltoztatta az életét, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lett. Többek között ennek és a veganizmus (állatjogi mozgalom) alapos megismerésének hatására megváltoztatta az étrendjét is, december vége óta nem eszik húst, februárban pedig elhagyta a többi állati eredetű terméket is, növényi étrendre váltott. Mindezt próbálta „ésszel”, komoly utánajárással tenni, nehogy egészségének kárára menjen. A legutóbbi versenyen kiderült, nem volt miért aggódnia, váltása nem befolyásolta negatívan a teljesítményét.

“Visszatalált” a természethez. A terepfutás közel áll hozzá. /Fotó: Tapolcai Trappolók/

– A nyolcadik és kilencedik akadályversenyemet egy napon, április 14-én, Nagykanizsán teljesítettem. A pálya 8,19 km hosszú volt 223 méter szintemelkedéssel és 24 akadállyal, amit én 1:40:05 idő alatt teljesítettem. Színvonalas volt a pálya, megdolgoztattak minket a szervezők. Az is megfog újra és újra ebben a versenyben, hogy nem tudom előre mi vár rám. Nem mindegy, hogy melyik akadályhoz mennyire sárosan, vizesen érkezem oda. A legegyszerűbbeken is el lehet bukni és a legnehezebbek is sikerülhetnek váratlanul. Age Group kategóriában indultam, ami azt is jelenti többek között, hogy semmilyen külső segítséget nem fogadhatok el, teljesen önállóan versenyzek. Az akadályok – vízben, sárban, földön – igazi kihívások, volt itt is például farönk cipelés, dárdadobás, kötélmászás, majomlétra és sok más izgalmas feladat. Természetesen nem ér véget a verseny, ha hibázol. A legtöbb akadálynál van lehetőség büntetőfeladatra. 30 burpee – azaz négyütemű fekvőtámasz karhajlítással – szabályos elvégzésével ki lehet váltani az elrontott akadályt. Nekem egy nap alatt, a két futamon 300 burpee-t sikerült „gyűjtenem”. – kezdte élménybeszámolóját az idei versenyről.

Az Élménykülönítmény színeiben indult a nagykanizsai Spartan Sprinten. Itt is izgalmas feladatokat kellett teljesíteni. /Fotó: Spartan Race/

A táv sikeresen teljesítve. Barátja, a szintén tapolcai Galambos László nem először indult Barnabással akadályversenyen. /Fotó: Lovász Barnabás/

– A nagykanizsai második futam a jótékonyság jegyében zajlott. Nem volt időmérés, nem voltak kötelezőek az akadályok és a burpee-k, de én az első futam szabályai szerint menten végig, mint ha az is egy Age Gruop kategóriás hagyományos Sprint lett volna. Ezen jótékonysági futam nevezési díjaiból befolyt összegét idén egy helyi gyermekotthonnak ajánlották fel a szervezők. Mindemellett azért is volt különleges számomra az a nap, mert a jótékonysági futamtól függetlenül bekapcsolódtam az Élménykülönítmény adománygyűjtési akciójába is. A Bátor Tábor javára gyűjtöttem, akik daganatos és krónikus beteg gyerekek ingyenes élményterápiás táboroztatásán dolgoznak. Én a tábor biztonságos magaskötélpálya-programját szerettem volna támogatni, amelyre 150000 Ft -ot tűztem ki célul. Nagyon hálás vagyok az adományozóknak, mert eddig 165000 Ft gyűlt össze. Hatan indultunk aznap az Élménykülönítmény színeiben és összesítve 664601 Ft -on áll a gyűjtésünk. Ezért is volt különösen fontos számomra a nagykanizsai verseny, mindvégig eszemben és a szívemben voltak a gyerekek. – emlékezett vissza.

A nagykanizsai második, jótékonysági futamon több, mint háromszázan indultak. /Fotók: Spartan Race/

Barnabás elmondta, amikor egy-egy versenyen leküzdi az akadályokat, beér a célba, az mindig energiával, önbizalommal tölti el és erőt ad a „hétköznapok” akadályaihoz. Mindig új és különleges élményekkel lesz gazdagabb. Újra és újra rajthoz áll, hiszen életének ez már a része, így érzi teljesnek magát. Legközelebb júniusban, Várgesztesen a Super-en, majd októberben Miskolcon a Beast-en tervez indulni. Kiemelte, hogy nagyon változatosak ezek a versenyhétvégék, hiszen többféle szintű megmérettetést szerveznek egymást követő napokon, és a legkisebbekre is gondolnak a gyermekfutamokkal.

Újra és újra rajthoz áll. Már az élete része a verseny. /Fotó: Spartan Race/

Érzelmileg is kötődik a sporthoz, különösen a terepfutáshoz és ehhez a sportághoz. Minden versenyen, felkészülésen rengeteget tanul, új emberekkel találkozik, akik inspirálják. Úgy gondolja, a legtöbb sportágban, így az akadályfutásban is mindenki egy közös célért küzd, nincsenek ellenségek, inkább csak ellenfelek. Segítik a másikat, ez pedig követendő példa.
A testmozgást igyekszik minél hatékonyabban beépíteni mindennapjaiba, hétköznapokon legtöbbször kora reggel sportol. Nincs egyszerű dolga, hiszen egy másik időigényes hobbiját választotta hivatásának, a zenélést, ami gyermekkorától kezdve jelen van életében. Tavaly diplomázott a Kodolányi János Főiskola Jazz basszusgitár szakán, jelenleg pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz bőgő szakán tanul. A Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola basszusgitár tanára, ahol zenekari gyakorlatot is vezet. Mindemellett különböző zenei stílusú formációkkal koncertezik basszusgitárral és nagybőgővel egyaránt. Szabadidejét szereti családi és baráti körben tölteni, szívesen olvas, néz inspiráló történeteket és igyekszik keresni a fejlődési lehetőségeket az élet egyéb területein is.
/Májer Edit/

A zene a hivatása. Több hangszeren is játszik./Fotók: Lovász Gábor/