Szijártó János összes bejegyzése

„Harang csendül, ének zendül, messze zsong a hálaének…”

Karácsony? ”A Karácsony a legnagyobb csoda, Az Isten el nem múló mosolya.”

Ezzel a gondolattal nyitotta meg Molnár Erika Elnök Asszony a Magyar Páneurópa Unió tapolcai szervezetének december 11-én megtartott ünnepélyes összejövetelét. Nagy örömünkre szolgált, hogy elfogadták meghívásunkat, s így vendégül láthattuk Zichy Emőke református lelkész Asszonyt és Dr. Csernai Balázs katolikus plébános Urat. Vendégeinkkel az Adventről, a karácsony-várásról, a karácsonyra készülődésről beszélgettünk. Körünkben köszönthettük Kovács Melindát, a Tapolca Városi Televízió Főszerkesztő Asszonyát is. Melinda Wass Albert Karácsonyi versét szavalta el, mellyel megemlékeztünk azokról a társainkról, akik már nem lehettek közöttünk, így Dr. Fehér Károlyné Györgyikéről, a szervezet néhai, örökös tiszteletbeli Elnök Asszonyáról, akire mindenkor mérhetetlen szeretettel és tisztelettel gondolunk.

A továbbiakban Ady Endre Karácsony c. versét hallgattuk meg Szabó Gyula színművész úr előadásában, mely igazán meghitt pillanatokat varázsolt a finom süteményekkel, karácsonyi díszekkel feldíszített ünnepi asztalokon világító gyertyák fényei közé.

Páneurópa összejöv.2014.12.11 003

 

Elnök Asszony elmondta, fontos dolognak tartja, hogy rohanó mindennapjainkban figyeljünk egymásra, segítsük egymást, legyünk toleránsak, türelmesek egymáshoz, és azt kívánja, hogy az adventi gyertyák fényei karácsony után, hétköznapjainkban is kísérjenek el bennünket!

Tagjaink közül is sokan, nagy izgalommal készültek – sok esetben gyermekkorukat idéző – karácsonyi versek, rövid novellák elmondásával. A karácsonyi énekek éneklésébe Ónyi Klára nagy szeretettel segített be. A versek, énekek hallgatásába, a finom sütemények kóstolásába vendégeink is örömmel bekapcsolódtak, mellyel összejövetelünk egy jó hangulatú, meghitt, családias karácsony-várásra sikeredett, melynek végén mindenkinek áldott, békés karácsonyi ünnepeket, boldog újesztendőt kívánva váltunk el egymástól.

Végezetül nagy szeretettel szeretném megköszönni a Tamási Áron Művelődési Központ Igazgatónőjének, Tóth Boglárkának és minden kedves munkatársának, Rédli Károly Ügyvezető Igazgató Úrnak a szervezetünk részére nyújtott segítségüket, és Wass Albert soraival kívánunk számukra jó egészséget, további sok sikert munkájukban és magánéletükben egyaránt!

„Minden ember szépségtenger s mint a tenger csillagszemmel telve vagytok szeretettel…!

Molnár Erika MPUE Tapolcai Szervezetének elnöke, lejegyezte Belényesi Csaba a szervezet titkára

Szervezési hiba történt

Megérkezett a válasz lapunk írására (itt) , a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságától:

Tisztelt Szijártó Úr!

Puskás Zoltán igazgató úr megbízásából válaszolok levelére.
Először is köszönjük az együttműködést, hogy segíti a Tavasbarlang Látogatóközpont népszerűsítését.
A megnyitóra számos térségi vezető kapott meghívást, többek között a jelenlegi és korábbi polgármester is.
A megnyitón valóban nem lettek külön név szerint köszöntve,  szervezési hiba történt,  sajnáljuk és elnézést kérünk érte.
Szeretném tájékoztatni, hogy számos hatóság és intézmény vezérigazgatója is jelen volt az ünnepségen, akiket szintén nem köszöntöttünk név szerint.
 tavaspuskas
Tájékoztatni szeretném, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel 2015. február 28-ig adunk lehetőséget a tapolcai lakosoknak, hogy térítésmentesen meglátogassák a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpontot.
Kérem ezt legyen kedves a lehetőségeihez mérten mind szélesebb körben kommunikálni.
üdvözlettel:

Dr. Kopek Annamária

osztályvezető
Ökoturisztikai és Környezeti-nevelési Osztály

Olvasónk írta a Tavasbarlangról

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Tapolca Újság online felületén közzétett,”Érdeklődünk, választ várunk” blogban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának 2015.01.22-én írt levelében foglaltakkal teljes egészében egyetértek.
Puskás úr, jól „elpuskázta”, kulturált magatartásnak nem nevezhető a Tavas barlang látogatóközpont avatásán városunk vezetőinek köszöntésének elmaradását,-ami lényegét
tekintve ez nekünk Tapolca város állampolgárainak is lehet üzenet, rólunk történő elfeledkezést jelentheti.
Magam sem”hullatok könnyeket” e miatt,- da a nagy kegy gyakorlásától sem, hogy január hónapban ingyen látogathatjuk a „Tapolca Város Szívében”fekvő létesítmény.
Nem, mert meggyőződésem, hogy évtizedek óta – és vajon meddig – a város költségvetésében a csak „Tavas barlang” körüli infrastruktúra „pár forinttal” többe kerül, mint e „próbaidőszak”a-ban a város lakói miatt kieső belépési díj bevételük. Megjegyzem, én nem fogom január hónapban meglátogatni a központot, ha hívnak sem!
Mitől tart az Igazgató Úr,-hogy talán visszakapjuk az Igazgatóság, egyik legnagyobb pozitív eredményt, folyamatos készpénzbevételt biztosító ágazatát?
A fent leírtakat természetesen vállalom.
Tapolca Város 1971.év óta lakó, élő állampolgára: Belényesi Csaba. Fő tér 1.2. e.5.

Érdeklődünk, választ várunk

Az alábbi elektronikus levelet küldtem a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság részére:

 

Tisztelt Puskás Zoltán Igazgató Úr!

 

Szijártó János vagyok, a Tapolcai Újság főszerkesztője. A látogatóközpont minapi megnyitóján részt vettem, az elsők között tudósítottam a jeles eseményről ( itt ), illetve örömmel értesültem arról, hogy a tapolcaiak ingyenesen látogathatják a létesítményt és a barlangot e hónap végéig, amit szintén azonnal közzétettem újságunk online felületén ( itt ). Természetesen mindez hetilapunk következő nyomtatott számában is kellő hangsúllyal szerepel majd.

Ezúttal egy némileg kellemetlen ügy miatt keresem, illetve kérem reagálását, amint arra ideje és lehetősége adódik. Többen szóvá tettek a látogatóközpont avatásán, hogy a megnyitó során nem köszöntötték a tapolcai polgármestert, Dobó Zoltánt. Továbbá a korábbi polgármestert, Császár Lászlót sem, aki nem mellesleg a Tavasbarlang-látogatóközpont alapkőletételében is tevőlegesen részt vett, amint az a vetítés során a fotókból is kiderült. Azt szeretném tudni, hogy szervezési hiba történt, vagy Önök eleve nem tartották fontosnak azt, hogy a tapolcaiak által Tapolcán felfedezett Tavasbarlanghoz kapcsolt turisztikai beruházás avatásán a lakosságot képviselő polgármestert (illetve a projekt indításakor hivatalban lévő másik polgármestert) név szerint köszöntsék? Mindkét említett személy a helyszínen tartózkodott, azaz részt vett az ünnepélyes  megnyitón.
Várom válaszát, tisztelettel:

Szijártó János
főszerkesztő
Tapolcai Újság
8300 Tapolca, Kisfaludy u. 2-6
Tel/Fax: 06 87/ 411-323
mobil: 06 30/ 866-5643
e-mail:  tapolcai7nap@gmail.com
online: www.tapolcaiujsag.hu

Lasztovicza Jenő emlékére

„Most nem az újságról, a sajtókapcsolatokról szeretnék veled beszélni… Nem lenne kedved esetleg a politikában is kipróbálni magad?”

jeno2

Ültünk egy korsó sör mellett a pizzériában, pontosabban az utcával határos asztalok egyikénél, kint a szabadban. Kellemes nyári este volt, a nappali hőség már alább hagyott.Jenő hívott meg, mondván szeretne velem beszélni. Akkor már néhány hónapja országgyűlési képviselőként tevékenykedett, és az őszi önkormányzati választásra épített tapolcai „csapatot”. 1998. augusztusában jártunk.

jeno_03

Mint ismeretes, több ezren kísérték utolsó útjára szombaton a január nyolcadikán 54 éves korában elhunyt Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselőt. (Tudósításunk itt)

Bár a politikai felkérésre akkor nemet mondtam, a korrekt munkakapcsolat (talán kissé több is annál), mindvégig megmaradt köztünk. Előfordult, hogy vitatkoztunk, néha mérgelődött, máskor meg elégedetten hívott, hogy igen, így gondolta, amit akkor és ott mondott, ami persze megjelent a megyei napilap aktuális számában. Munkánk tulajdonképpen 1998-tól 2014-ig összekötött minket.

jeno2006

Erről tavaly éppen ő beszélt, a Tamási Áron Művelődési Központban rendezett sajtófotó-kiállításom megnyitóján. Azt mondta: „Jó végig nézni a kiállítás képeit, hiszen bizonyos fokig képviselői munkám eredményei is vissza-köszönnek a fotókról. A város fejlődése is tükröződik, csakúgy, mint az elmúlt tíz évben itt bekövetkezett örömteli, vagy éppen drámai változások”. Szomorúan tett említést barátja, munkatársa, Ács János polgármester haláláról. Ma már együtt nézhetnek le szeretett városukra, egy másik világból.

Érdekes a sors. Azon a bizonyos kiállításon, 2014 márciusában négyen álltunk egymás mellett a Tamási aulájában, a figyelem közép-pontjában. Lasztovicza Jenő, Császár László polgármester, Barták Péter, a megyei napilap főszerkesztője és én, e lap újságírója. Ma már nem vagyok a lapnál, de Barták Péter sem főszerkesztő, ahogy Császár László sem polgármester.
Jenő sem képviselő immár. Rövidre szabott ideje lejárt, küldetése végéhez ért.
1961. december 21-én született Kiskőrösön. A Budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem növénytermesztő szakán szerzett diplomát. 1994-től tag-ja a Fidesznek. 1998-tól a párt városi elnöke. Ország-gyűlési képviselőként 1998-ban mérette meg magát először, azóta minden választást megnyert. 2006 és 2014 között a Veszprém megyei önkormányzat köz-gyűlésének elnöke. Tagja volt a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak is. 2013-ban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium útügyi miniszteri biztosává nevezték ki megyénkben.
Évtizedek óta képviselte a választókörzetében élő emberek érdekeit. Szerették és tisztelték. Családja egy édesapát, egy társat veszített el. Három gyermeke és felesége gyászolja.

jenofelarboc
Katonai tiszteletadással, félárbocra eresztett zászló mellett emlékeztek meg a január 8-án elhunyt képviselőről 9-én Tapolcán. A tapolcai és könyékbeli önkormányzatok polgármesterei, tisztség-viselői, osztoztak a jelen lévő család fájdalmában, gyászában.

Végső búcsút január 17-én, az új tapolcai temetőben vehettek tőle azok, akik ismerték, szerették.

jeno10

Képek és szöveg: Szijártó János

Ingyen belépés tapolcaiaknak

A napokban megnyitott Tavasbarlang-látogatóközpontot (tudósítás itt)  a tapolcai lakosok lakcímkártyájuk felmutatásával 2015. január 31-ig INGYENESEN látogathatják – tájékoztatta lapunkat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársa, Kopek Annamária. Az ingyenes lehetőség az újonnan átadott létesítmény megtekintése mellett a barlangi csónakázást is magába foglalja.  (szj)

Kilencvenöt éves nénit köszöntöttek

Havasi Gábor – Otthonában köszöntötte Cs. Varga Jánosnét, 95. születésnapja alkalmából Dobó Zoltán polgármester, Rig Lajos alpolgármester és Sólyom Károly képviselő.

varganeni

A kedves, idős hölgy nagyon örült a látogatóknak, akik egy csokor virággal, Tapolca Város borával és a miniszterelnök levelével fejezték ki tiszteletüket. Manci néni süteménnyel kínálta vendégeit, majd régi történetek mesélésébe kezdett, melyek bár több évtizeddel ezelőtt történtek, mégis olyan élénken élnek emlékezetében, mintha a közelmúlt történelmének eseményei lennének. Szeretettel gondolt vissza szeretteire, férjére és szüleire. Tapolcán született és azóta is itt él, bár két gyermeke messzire került, ő mégis hű maradt, -ahogy ő fogalmaz-, ehhez a csodálatos városhoz. Fiatalon egy ügyvédirodában dolgozott, majd férjhez ment és attól kezdve, az akkori kor szokásaihoz illőn háztartást vezetett, gyermekeit nevelte. Később a Vasutasok Szakszervezete Batsányi János Kultúrotthonban tevékenykedett adminisztrátori munkakörben, melynek igazgatója férje volt. A világháborúkról mély fájdalommal beszélt és azért imádkozik, hogy soha többé ilyen szörnyűség ne történhessen. A napi teendők elvégzésében Marika segíti, aki életvidám, hálás asszonynak festi le Manci nénit.

Fotó: Havasi Gábor

Hősökre emlékezünk

Úgy gondolom,hogy szinte mindenkinek van olyan felmenője: nagyapa, dédnagyapa, aki a DON- kanyarban vesztette életét, vagy sebesülten, illetve hosszú orosz(szovjet) fogság után tért csak haza Magyarországra.
Az 1939-ben kirobbant II. világháború első igazán nagy véráldozatot követelő hadi események veszteségei az 1943.január 12-én az orosz (szovjet)áttörés következtében történtek a DON- kanyar térségében,amit 200 km szélességben a 2.magyar hadsereg védett.
Az áttörést követően az elesettek, eltűntek, fogságba esettek és sebesült magyar katonák száma 130 ezer fő lehetett,a 200.000 főre becsült magyar hadseregből.

A 72 éve szülőföldjétől kétezer kilométerre bevetett 2. magyar hadsereg gyakorlatilag megsemmisült, és csak a töredéke tért haza. Magyarország XX. századi történelmének egyik legnagyobb tragédiáját, mint második mohácsi vészt emlegetünk.
1942 tavaszán a magyar politikai vezetés kényszerhelyzetben ugyan, de még a győzelem reményével küldte a frontra a 2. magyar hadsereget.

A megfelelő fegyverzet, felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek, haltak meg és estek fogságba feleslegesen a farkasordító hideg orosz télben, majd a megsemmisítő vereséget követően vonultak vissza, rendezetlenül, pánikban és kétségbeesve, az életükért küzdve.

A Szovjetunióban élő magyar emigránsok – politikusok és írók – pontosan ismerték a fronthelyzetet.Frontkatonák, hadifoglyok és sebesültek szájából, el is követtek amit lehetett, hogy az akkori Kossuth-rádió adásaival rádöbbentsék a magyarságot a katasztrófára. Sajnos, nem volt se közösségük, se tömegük, se hitelük idehaza.
Márpedig az igazság tudatosításához nem elegendőek a tények, a közvetítő szó hitele is szükséges.
Hazajutott hőseink a legnagyobb szenvedéseket a visszavonuláskor,orosz tankoktól üldözötten , – 40 fokos orosz télben élték át.

Csoóri Sándor író a visszavonulásról a következő életképeket jegyezte fel „A Magyar Apokalipszis”című gyűjteményében,amit egy Kiskunfélegyházi férfi :F.László, mondott el.

1. „ Megpillantok egyik délelőtt egy magányos lovat a hó fal közelében. Áll szétterpesztett
Lábakkal, mint aki a dolgát készül elvégezni. A nyakából rövid, jeges kötőfék lóg. Nem úgy látszik, mintha sebesült volna. Fúj a szél bitangul. Csak úgy metszi a csontot. Odalépek hozzá, megfogom szépen a kötőféket: no, gyia, te szegény. Nem mozdul. Rántok egyet rajta, úgy se. Csak áll csökönyösen, megvetemedett lábakkal. Még meg is kopogtattam a nyakát. Kopogott, mint a bádogajtó. Akkor látom, hogy álltó helyében megfagyott.”

2.„ Csapatokra bomolva törtetnek a hóban. Nem messze tőlük orosz(szovjet) páncélosok nyargalnak, vonják köréjük a gyűrűt. Elégett, hóba fulladt autók, szánkók körös-körül. Roncs ágyúk, dermedt ponyvák és lótetemek.
S akkor tűnik szemébe a kép: egy lefaragott, lenyúzott ló csontvázon egy magyar baka kucorog. Összehúzódzkodva, reménytelenül kicsire. László közelebb lép hozzá, hogy menésre ösztökélje. De már késő: a katona megfagyott.”

Honvédjeink, hősök voltak magyarok, akik mindannyi ónk számára példamutatóan kitartottak, védték állásaikat, – mindaddig, amíg volt mivel harcolniuk.
Úgy gondolom, hogy nem feledkezhetünk meg a családjukhoz hazajutott,a magyar hazát szerető hazatért hős honfitársainkról sem. Sorsuk, – példaértékű számunkra.

Köszönetet kell mondanom;
Csoóri Sándor írónak és költőnek ,” A MAGYAR APOKALIPSZIS” munkájában megírtakért. amit a második magyar hadsereg doni összeomlásáról készülő dokumentumfilm anyag gyűjtése közben , a Jó Isten segedelméből hazajött élő magyar emberek emlékeit a Don-kanyarnál feltártakat,a visszavonulást,a hazatértek életét felfedte, – és én azt olvashattam,Veletek megoszthattam.

Köszönetet kell mondanom;
,Homonnai János Úrnak a Veszprémi Lovassy László gimnázium
Történelemtanárának, aki figyelmembe ajánlotta az AKOPALIPSZIS művet, ami tartalmazza a „ Don-kanyar”, az előtte és utána bekövetkezett eseményeket.

Köszönetet kell mondanom;
a Vass Albert Könyvtár munkatársainak,akik önzetlenül segítségemre voltak abban,hogy e pár mondatos megemlékezésemet összeállíthattam.

Befejezésül;
dr.Zempléni Miklós a 2.magyar hadsereg egykori honvédorvosának

„A BOLDOG SZUNNYADÓKHOZ „című verséből vett kifejező idézetet kérem,
hallgassátok meg;
“Aludjatok, ti áldott hőseink, pihenj te néma hadsereg!
Ringasson békén a távoli rög, s ne bántson könny, mely
értetek pereg.
Aludjatok csak DON menti holtak, folyó mentén szunnyadó bakák,
Aludjatok csak, néma szent hadak, pihenni édes, pihenni jó,
S nyugtasson a DONNAK zúgása, mint a Tisza folyó.”
Köszönöm a lehetőséget,hogy gondolataimat elmondhattam!

Tapolca,2015.január 15.
Belényesi Csaba
Magyar Páneurópai Unió Egyesület Tapolcai Szervezetének titkára

Karatésok születésnapja

A Tapolca VSE Kyokus-hin Seibukai Karate Szakosztály a Szent György panzióban tar-totta év végi összejövetelét, a karate iskola 35. évfordulóján.

Az eltelt 35 év alatt sok más karate iskola is jelen volt a városban, mégis a kyokushin az egyetlen, amely a kezdetektől a mai napig fennmaradt.
Az összejövetelen  nem-csak az évfordulót ünnepelték, hanem az új övfokozatok átadását is.
Kernya József, a szak-osztály vezetője kérdé-sünkre elmondta, hogy a karate  gyakorlása közben két lélektani határt különböztetünk meg. Az első a fekete öv elérése, amikor a tanuló a fekete öv megszerzésével a mesterek csoportjába tartozik. Az ehhez vezető út igen hosszadalmas és nehéz. A mai naptól  fekete öv viselésére jogosultak: Páhi Zoltánné 1. Dan, valamint Németh Veronika 1. Dan.
A 2. Dan viselésére (fe-kete öv 2 aranycsík) jo-gosult Szabó Tamás.
A karatéban a második lélektani határ a 3. Dan, amely  egyben a Sensei (Tanító)  cím viselésére jogosít. Ezt a mai naptól Sensei Kövér László jogosult viselni, aki a tapolcai karate iskola egyetlen ma is aktívan gyakorló alapító tagja.
A díjátadó befejező mo-mentumaként Kernya Jó-zsef szakosztályvezető ki-magasló elismerésben részesült.
A harmincöt éves karateedzői, oktatói  munkájáért a Magyar Kyo-kushin Karate Seibukai Szervezet támogatásával a  4. Dan  Viselésére jogosította Sensei Kernya Józsefet.                       (ae)

2014-ben a legeredményesebbek

Antal Edit – Amilyen jól zárult a 2014. év az Sz-L Bau Balaton Vívóklubnál, olyan jól indult a 2015-ös esztendő.

2014: A párbajtőr szakágban most lett először a legeredményesebb egyesület az Sz-L Bau Balaton Vívóklub, megelőzve olyan nagynevű klubokat, mint a Vasas, a Honvéd és a BVSC. 15 114 ponttal A sorrendet a korosztályos magyar bajnokságokon, az Európa- bajnokságokon és a világbajnokságokon elért I-VIII. helyezések után kapott pontok alapján számítják ki. Az Sz-L Bau  15114 ponttal lett a legeredményesebb.

2015: Január 4-én kadet magyar bajnokságon I. helyezést szerzett a Kalácska Botond, Cziráki Bálint, Farkas Csaba, Csere Bence összeállítású párbajtőr- csapat. Január 18-án Siklósi Gergely is aranyérmet szerzett a magyar válogatott színeiben a Bázelben rendezett junior Világkupa-csapatversenyen.