Szijártó János összes bejegyzése

Szelektíven a nagyival

Óvodások és többnyire nagyszülők vettek részt a Szelektíven a nagyival című projekt első, hétfőn megtartott rendezvényén.

A Tamási Áron Művelődési Központban a Tanúhegyek Egyesülete szervezésében olyan rendezvénysorozat kezdődött, amely a szakszerű hulladékgazdálkodás és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, valamint a környezet védelmére hívja fel a figyelmet.

Útfejlesztések várhatók

2018-ban országgyűlési képviselő lett, megszavazta az ápolási díj és az ágazati béremeléseket, támogatta a minimálbér emelését, a tapolcai térség képviselete mellett a Parlament Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnökeként is tevékenykedik. Több más mellett erről is szólt tájékoztatójában, a napokban Tapolcán Fenyvesi Zoltán, a tavalyi év értékelése során.

Mint mondta, jelentősen átalakult az élete 2018-ban azzal, hogy országgyűlési képviselő lett, ám nagy örömmel, lelkesedéssel vetette bele magát a munkába. – Kétharmados többség birtokában fogadtuk el a szigorított migrációs törvényt, s hoztunk több, a lakosság számára pozitív döntést, egyebek között az ápolási díj és a minimálbér emelését. Ami számomra meglepetés volt, az az ellenzék magatartása. Jó néhány képviselő figyelmen kívül hagyja a Parlament méltóságát, többen cirkuszt, botrányt keltettek. Úgy gondolom, hogy a választók nem ezért küldték oda őket. Lezajlott egy érvényes választás, amit el kellene végre fogadni és inkább a munkával foglalkozni. Ez azt hiszem a demokrácia alapszabálya, amit az ellenzék semmibe vesz – hangsúlyozta Fenyvesi Zoltán.
A képviselő a 400 túlóráról rendelkező törvény kapcsán komolytalannak nevezte a “tüntetgetéseket”, hiszen a tiltakozók már a rendelkezés elfogadása előtt az utcára vitték véleményüket. – Volt már arra példa, hogy egy döntést visszavontak – mint például a “vasárnapi boltzár” -, miután bebizonyosodott, hogy nem szolgálja az emberek érdekeit. A túlóratörvény esetében sem zárható ki elvben a későbbi módosítás, ha az a többség számára hátrányt jelentene, de ez jelen esetben messze nincs így. Pillanatnyilag a 400 túlóra kevesebb, mint az uniós átlag, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállalók legálisan több munkát végezzenek, önként, a nagyobb fizetés érdekében. Az elmúlt időszakban több munkavállalóval és több gazdasági társaság vezetőjével is konzultált, akik üdvözölték a változásokat – tette hozzá.
Az idei esztendő indulását “erősnek” nevezte Fenyvesi Zoltán, hiszen sok rendezvény volt a térségben, amelyekre hívták, várták.

– Külön öröm, ha egy új beruházást, fontos fejlesztést tudunk átadni, amelyre számos példa akadt a közelmúltban. De egyébként is szeretek eljárni a falvakba, hiszen ilyenkor a helyi közösség ereje is megmutatkozik, illetve személyesen tudok beszélni az itt élőkkel problémáik, felvetéseik, javaslataik kapcsán. Erre természetesen a fogadóórák is alkalmasak, amelyeken sokan kerestek meg az elmúlt időszakban. Az egyik, igencsak komoly probléma a Zalahaláp – Nyirád közötti út rendbe hozása. Jó hírként tudom mondani, hogy a tavasszal indul a tervezés és a tervek szerint az idei évben be is fejeződik az útfejlesztés. A “Faluprogram” részeként még további, rossz állapotban lévő szakaszok megújítását is tervezzük, többek között a Nyirád – Sümeg, a Szőc – Halimba Padragkút és a Sümeg – Csabrendek szakaszokét is. Jelenleg 150 milliárd forintos kerettel rendelkező “Faluprogram” után 2020-ban indul, hasonló feladatkörrel a “Kisvárosok” program is.
Fenyvesi Zoltán a Tapolca-Szigliget közötti kerékpárútról azt a tájékoztatást adta, hogy az a 411 millió forintos keretből a lehető legoptimálisabb nyomvonalon készül el. Sőt, várható a Szigliget és Badacsony között kialakítandó új rész is, mivel a bringások egyszerűn nem mentek fel a kijelölt Római útra, hanem többségében a 71-esen tekertek, nem kis baleseti kockázatot vállalva, előidézve ezzel.
Közeleg az Európa Parlamenti választás is, erről annyit mondott a képviselő, hogy az ellenzék egységesülése folytán itthon két lehetőség áll majd a választók előtt. Szavazhatnak egy bevándorláspárti “Soros-listára” és a nemzeti önrendelkezést megőrizni, az uniós határokat megerősíteni kívánó “Orbán-listára”.

Szívük fölött viselik a szalagot

Két végzős osztály diákjai viselhetik immár a tapolcai Batsányi János Gimnáziumban eltöltött éveket szimbolizáló szalagot a szombati ünnepség óta.

A Csermák József Rendezvénycsarnokban felsorakozó osztályok tanulói, a pedagógusok, a szülők és a megjelent vendégek, köztük a város vezetői, önkormányzati képviselői a Himnusz elhangzása után először a még maradó osztályok nevében elbúcsúzó Ladányi Bíborka 11. A osztályos tanuló szavait hallották. – Másoknak talán olyan ez a nap, mint a többi, de nektek nem. Életetek talán legemlékezetesebb estéje vár rátok. Rövidesen továbbléptek, s ennek szimbólumaként viselitek ezt a kis szalagot a még hátralévő időben – mondta a 12. évfolyamos társak felé fordulva. Utána a gimnázium igazgatója és a város polgármester szólalt meg. Varga Tiborné úgy fogalmazott, hogy a szalagavató a felnőtté válás kapuja, ám hosszú még az az idő, amíg a tapasztalatok bölcsességgé érnek. – Kétségtelenül hoztatok már fontos döntéseket, például célt választottatok magatoknak, érettségire jelentkeztetek, megfogalmaztátok, mit szeretnétek elérni életetekben. Erre készített fel családotok, iskolátok, tanáraitok, segítőitek. Felnőtté válni nem egyszerű, nehézségek, szép pillanatok kísérik majd utatokat, de ne feledjétek, a siker kulcsa a tisztesség. Embernek lenni, embernek maradni, értéket képviselni. Legyen képességetek igent mondani a jóra, a szépre, teremtsetek értéket, álmodjatok nagy célokat és valósítsátok meg őket – emelte ki az igazgató asszony.
Dobó Zoltán ünnepi beszédében arról szólt, hogy ez a különleges nap nemcsak a diák, a család és a pedagógus ünnepe, hanem egy nagyobb közösségé, a Batsányi Gimnáziumé, vagy akár Tapolcáé is. – Az, hogy milyen lesz egy gyermek, az nem más, mint a felnőtt társadalom világról alkotott képének megtestesülése – utalt a szülők, az idősebb generációk felelősségére. A gyerekektől pedig azt kérte, soha ne feledjék, hogy mit kaptak tanáraiktól, szüleiktől, akiknek köszönhetően eljuthattak eddig.

A folytatásban Varga Tiborné tűzte fel a szalagot a végzős osztályok osztályfőnökeinek, majd Herczeg-Vecsei Katalin az “A”, Budai Ildikó pedig a “B” osztály tanulói számára. A látványos, Bán László és Buzás Balázs által betanított két nyitótánc előtt a 12. évfolyam nevében Vajda Rebeka 12. B. osztályos tanuló köszönt el a még maradó diáktársaktól. – Elérkezett ez különleges nap, most mi állunk itt, miattunk öltött mindenki szép ruhát, s jött el ide. Egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk, ami jelzi, hogy közeledik a gimnáziumban töltött idő vége. Ebben a négy évben megkomolyodtunk, gyerekekből majdnem felnőttekké váltunk, s az úton tanáraink, szüleink mindvégig segítettek minket – fogalmazott.
Az idén is Szalai László, az iskola szülői munkaközösségének elnöke nyitotta meg a hagyományos szalagavató bált.

képgaléria ITT

Szép tárlat felajánlásokból

Az elmúlt két évben beérkezett tárgyanyagból nyílt kiállítás a Wass Albert könyvtár földszinti aulájában a napokban.

– A tárgyak nagy része ajándékozás útján került intézményünkbe, összesen harminc adományozó jóvoltából 2017-ben és 2018-ban – mondta dr. Décsey Sándor igazgató beszédében. Majd hozzátette, hogy közülük huszonheten mintegy 400 tárgyat ajánlottak fel a tapolcai múzeum részére.
– Van még három nagyobb tárgyegyüttes, amelyekről mindenképpen szót kell ejteni, ám ezek nincsenek itt kiállítva, részben a még folyamatban lévő feldolgozottság okán. Másrészt úgy gondoljuk, hogy ezek mindegyike egy-egy önálló tárlatot is megérdemel annak témája és “számossága” miatt. Konkrétan a Batsányi Gimnáziumtól kapott, az egykori postaforgalmi szakképzésben használt oktatási, valamint fizikai, kémiai kísérletekhez alkalmazott eszközökről, dr. Kovács András, az egykori Kossuth utcai bőröndös és szíjártó műhelyből származó ajándékáról, illetve Töreky Ferenc képzőművész hagyatékáról van szó. Ezen kívül van még egy olyan különleges tárgy, egy szép falióra, amely a kiállítás plakátján látható. Lovász Gábor ajándéka egykor a polgári leányiskola tanári szobájában függött a falon. 1917-tól a hatvanas évekig szolgált ez az óra, 2018-tól pedig már itt van a múzeumban – mondta dr. Décsey Sándor, külön kiemelve a városi múzeum háláját az adományozók felé, hiszen a helyi emberektől, a helyi intézménybe érkező tárgyak jelentős szerepet töltenek be közös múltunk jobb megismerésében, az egykori élettér, a feledésbe merülő mindennapok bemutathatóságában.


A kiállított tárgyakat Hangodi László főmuzeológus mutatta be az érdeklődők számára. – Az adományozók itt látható “dísznévsora” azt bizonyítja, hogy a tapolcai múzeumügy egyre komolyabb társadalmi beágyazottságnak örvend városunkban, amely a jövőre nézve is biztató. Öt műtárgy csoportból rendeztük be jelen kiállításunkat, amelyet mostantól egészen május végéig tekinthetnek meg az érdeklődők. Az egyik műtárgycsoport iskolatörténetet tár elénk, a másik a két világháború közti időszak Tapolcájának mindennapjait villantja fel, a harmadik szintén e korszakot a helyi kézműiparra fókuszálva. A másik két műtárgycsoport a történelmi (világháborús) és a közelmúltbeli (90-es évekből) hadifelszerelést mutatja meg – sorolta fel ismertetőjében a főmuzeológus. Itt Hangodi László külön kitért Hegyi Gyuláék felajánlására, arra a “pompás”, 1861-es osztrák-magyar gyalogtiszti kardra, amely a múzeum gyűjteményében egészen különleges helyet foglal el immár. A tárlat nívóját érdekes fali tablókkal és egy régi, szintén felajánlásból származó “Singer” varrógéppel emelte a házigazda intézmény.

A sport tapolcai ünnepe

Pénteken rendezték meg Tapolcán a hagyományos sportbált a Csermák József Rendezvénycsarnokban, ahol a 2018-as évben szép eredményeket elérő tapolcai sportolókat, edzőket köszöntötték.

A vendégeket, résztvevőket Mezei Dániel sportriporter üdvözölte, majd Dobó Zoltán polgármester mondott ünnepi köszöntőt, kiemelve a tapolcai sportolók országos szinten is elismerésre méltó teljesítményét, illetve jó hírnevét.
A beszéd után a sportolók léphettek a színpadra, teljesítményük, eredményeik ismertetésével párhuzamosan.

Diáksport kategóriában Nagy Mónika Julianna (atlétika), Nagy Tamás Levente, Pável Zoltán, Tulok Levente, Molnár Áron (4×100 váltófutás), Sulyok Melani, Kovács Bianka, Tarsoly Borbála vívócsapat), Cserép Dorina, Konczek Lina Melodi, Szörtsey Lili, Varga Boglárka (vívócsapat), Németh Emília Anna (úszás), Szita Márton (kosárlabda), Érseki Tamara és Bodó Boglárka (sakk) vehetett át elismerést. Kiváló sportoló, versenyző élsport-utánpótlás kategóriában Fekete Júlia, Vadászi Bíborka (atlétika), Buzás Bertalan, Margl Roland, Ács Márton, Juhász Judit (sakk), Nagy Imre (thai boksz), Kulcsár Márton (kosárlabda) és Szekér Balázs (futball) teljesítményét értékelték. Kiváló sportoló, versenyző élsport-felnőtt kategóriában Antal Anett, Kondrák Sára (kézilabda) és Tóth Béla (thai boksz) kapott kitüntetést. Kiváló edző iskolai- és diáksport valamint a kiváló edző- élsport utánpótlás és felnőtt kategóriában Virág Károly (atlétika, kézilabda, foci), Bodó Norbert (sakk) és Csikós Tibor (kosárlabda) teljesítményét ismerték el.

Az idén is adtak át “Hoppá”-díjakat. Ebben a kategóriában ezúttal Kocsor Kata Laurát (futás), Kovács Andrást (fogathajtó), Lovász Barnabást (futás, Spartan Race) és Szánti Imrét (szkander) díjazták. A TVSE Sakk Szakosztály, a TVSE Kosárlabda Szakosztály és a Tapolca Vívóklub különdíjban részesítette a kiemelkedően teljesítő versenyzőit. A sakkszakosztálytól Tóth Csongor, Kötéljártó Áron, Tóth Barnabás, Kasnya Péter, Dénes Márk, Kosztolánczi Gyula, Paréj József, Presznyák István, a kosárlabda szakosztálytól Papp Botond, Konter Máté, Nagy Liliána, Vajda Nóra, Bajner Benedek, Németh Katalin, Kovács Kristóf, a vívóklubtól Tóth Adrienn, Kovács Dániel, Makkos Bence állhatott fel a színpadra.

Tapolca önkormányzata a nemzetközi sportéletben elért kimagasló teljesítményéért különdíjban részesítette Földesi József futót, Pék László lovast, Gyevnár Kálmán labdarúgót, Hársfalvi András labdarúgó kapust és Kernya József karatést.
A Tapolcai Testnevelés és Sport kitüntetést az önkormányzattól az idén a Tapolcai Honvéd SE – Tapolcai Trappolók Csapata kapta, míg a legjobb sportolói címet Juhász Judit sakkozó érdemelte ki. A díjat a futóknak Dobó Zoltán polgármester, és dr. Németh Mária Anita jegyző adta át, míg Juhász Judit a polgármestertől és Boczkó Gyulától, a díj alapítójától vehette át az elismerést.

A program részeként idén Szasza Dj szolgáltatta a zenét, továbbá remek produkcióval közreműködött Szász Kitti, négyszeres világbajnok freestyle labdarúgó, női freestyler, valamint szép táncbemutatóval az Eraklin Táncklub Egyesület.

Képgaléria ITT

Magyarnak lenni, tudod mit jelent…

Február 16-án, szombaton mutatják be a Magyarnak lenni, tudod mit jelent… című zenés irodalmi emlékestet a Tamási Áron Művelő-dési Központban.

Az évtizedes hagyománnyal rendelkező programot idén is Bertalan Csaba rendezi, ám a korábbi hagyományokhoz képest több vonatkozásban is történt változás. A kezdettől Wass Albert írónak állított emléket a szervező Tapolcaiak a Nemzetért Egyesület, ám ezúttal másokra (írókra, költőkre) is emlékeznek, illetve nem az egyesület, hanem a városi könyvtár lépett segítőként, szervezőként az esemény mögé. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korábbi irodalmi színpad-jellegű produkció, a jelentős támogatás folytán ezúttal inkább színházi külsőt kap. A helyszín sem a mozi, hanem a Tamási Áron Művelődési Központ lesz, és a tavalyi, meglehetősen puritán körülményekkel ellentétben (tavaly még a hangosítást sem tudták megoldani a szervezők a moziban), ezúttal minden adott lesz ahhoz, hogy a zenés műsor volumenében is elnyerje a közönség tetszését. Bár most nincs jubileum (2018-ban volt, hiszen Wass Albert erdélyi magyar író, költő száztíz évvel korábban, 1908-ban született és halála huszadik évfordulója is tavaly volt, mivel 1998-ban hunyt el), ezért a szervezők kiterjesztették a megemlékezést rajta kívül Tormay Cecile-re, Sajó Sándorra, Zas Lórátnra, Gyóni Gézára és Reményik Sándorra. Az ő műveiket is hallhatják, láthatják az érdeklődők szombaton 18 órától.
A közel két órás, gazdag zenei részekkel, színes koreográfiákkal és néptánccal színesített irodalmi műsorban közreműködik Bányai Barbara, Bertalan Csaba, dr. Décsey Sándor, Hatvani Mátyás, Havasi Gábor, Kovács Melinda, Lamport Gusztáv, Májer Edit, Novák István, Sárközi Vivien, Szabóné Korponai Kitti, Román Iván, Vitus Kata, a Nagyboldogasszony Római Katolikus Általános Iskola, a Rock-Inger és a Badison zenekar (gyakorlatilag egy zenekar, két énekessel) a Batsányi Táncegyüttes, valamint a Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület. A szereplők, résztvevők és a szervezők mindenkit szeretettel várnak. „Idézzük meg együtt a huszadik század méltatlanul elhallgatott íróit és rajtuk keresztül a századot melynek eseményei mindmáig hatással vannak ránk” – olvasható az esemény beharangozójában a közösségi oldalon.

Elismerték Török Attiláné munkáját

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – a KÓTA – a Magyar Kultúra Napja alkalmából idén is kitüntette a hazánkban (és határon túl is) a magyar kóruséneklésben és zenetanításban eredményesen tevékenykedő szakembereket.

Török Attiláné karnagy (balra) a Tapolcai Kamarakórussal 2013 szeptemberében, egy kórustalálkozón a Tamási Áron Művelődési Központ színpadán

A díjátadó ünnepséget a közelmúltban rendezték meg a budapesti Szent Imre Gimnáziumban. Megyénkből “tanári kategóriában” Török Attiláné Dolinka Erzsébet (Zsóka néni) kapott kitüntetést, aki a Tapolcai Bárdos Lajos Általános Iskola Székhelyintézményének nyugalmazott ének tanára és kórusvezetője, valamint a Tapolcai Kamarakórus karnagya.
Az elismerésre Erdélyi Ágnes karnagy (a KÓTA országos választmányának tagja, Veszprém Város Vegyeskarának karnagya) terjesztette fel sokak “Zsóka nénijét”, míg az ünnepsége elhangzott méltatást, a szintén nyugdíjas iskolaigazgató, a korábbi kolléga, Keszler József állított össze. Török Attilánéval beszélgettünk.
– Nem szeretem, ha túl nagy a felhajtás körülöttem. Végzem a dolgom, lelkiismeretem szerint. Természetesen annak örülök, ha elismerik a munkámat, de tudom, hogy az eredmények sok-sok “munkatársam”, gyerekek és támogató kollégák, áldozatos munkájának is köszönhető. Hálás vagyok, hogy gyermek és ifjú éveim során is példamutató pedagógusok irányítása mellett nevelkedhettem – mondta, majd némi rábeszélés után megtudtam néhány fontos részletet kezdetekről, illetve későbbi pályájáról.
A veszprémi lány 1970-ben kapott matematika-énekzene tanári diplomát a Szegedi Tanárképző Főiskolán, és ebben az évben került Tapolcára az akkori 1. számú Általános Iskolába, ahol pedagógusi pályája végéig dolgozott, ahogy Keszler József írta a méltatásban, “minden igyekezetével a rábízott gyerekekkel és értük”.
A Népművelési Intézetben felsőfokú kórusvezetői tanulmányokat fplytatott, és “A” kategóriájú karnagyi minősítést szerzett. Hittel vallja ma is a Kodályi eszmét. Zene és művészetek nélkül silány az élet. Akkor, kezdőként sokan nem értettek egyet vele. Néha később sem. Elveit következetesen megtartva gyakran szembeszállt a múló divatos áramlatokkal.
– Az ének-zene, a művészetek szeretete határozta meg eddigi életemet és ez már nem fog változni. Vallom, hogy csak akkor számíthatunk igazi teljesítményre, ha hajlandók vagyunk érte komoly erőfeszítéseket tenni, néha bizony lemondások árán is. De ez az élet minden területére igaz. Minden igyekezetemmel arra törekedtem az iskolában, hogy a gyerekek szeressék és műveljék a zenét, a művészeteket. Erre a tanórán kívül jó alkalom a közösség összekovácsolását is szolgáló kóruséneklés. Ami a felnőtteket illeti, 1991-ben alapítottuk meg a Tapolcai Kamarakórust, amely ma is meghatározó része a város kulturális életének. Több száz fellépés van már az együttes háta mögött, az évek során hatalmas repertoárt “gyűjtöttünk össze” – mondta Török Attiláné.
Az iskolai évekről szólva ki emelni, hogy olyan gyermekkórust szervezett az iskolában, amely bárhol megállta a helyét. Ő kezdeményezte és neki köszönhető többek között, hogy az iskola felvette Bárdos Lajos zenepedagógus nevét. Keszler József méltatásából az is kiderül, hogy kórusával tevékeny résztvevője volt mindig a Bárdos Iskolák kórustalálkozóinak és az Ifjúsági kórusmozgalomnak. Minősítő hangversenyeken rendre kiváló eredményt ért el gyermekkórusával. Többször kapták meg az „Év kórusa” elismerést. Kiemelkedő esemény volt Szőnyi Erzsébet A makrancos királylány című meseoperájának bemutatása a szerző jelenlétében.
Ötletgazdája és lelkes szervezője Tapolcán a templomi hangversenyeknek. A hagyománnyá vált Cecília-napi és karácsonyi hangversenyeket ő indította el. Több kitüntetés tulajdonosa, a városában végzett kulturális, művészeti munkáját 2012-ben díszpolgári kitüntetéssel ismerték el. Tapolca zenei, művészeti életének meghatározó egyénisége ma is. Tapolcán Ő a Zsóka néni.

Kiemelkedő eredményekkel zárta az évet a veszprémi központ

Az elmúlt évben majdnem duplájára nőtt az állomány létszáma, az országban elsőként nyitottak felsőoktatási intézményben toborzó irodát, több mint kétszáz szerződéses és tartalékos katonát vonultattak be, és közel hatezer ügyféllel tartottak kapcsolatot. Ilyen évet zárt a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH KIKNYP) veszprémi Toborzó és Érdekvédelmi Központja.

Több más mellett erről is beszélt Soós Gyula őrnagy, az MH KIKNYP veszprémi központjának parancsnoka tapolcai tájékoztatóján hétfőn.
Kiemelte, az elmúlt hónapokban feltöltötték az üres beosztásokat, így egy tiszt, két altiszt és két legénységi állományú katona érkezett a központhoz, hogy a megnövekedett feladatokat hatékonyabban el tudják látni. Májusban ugyanis az országban elsőként Veszprémben nyílt egyetemi épületben toborzó iroda, ahol a fiatalok mellett a megyeszékhelyen élők is tájékoztatást kaphatnak a katonai szolgálati formákról. A diákok azonban nemcsak az irodában találkozhatnak a katonákkal, a toborzók bejárnak előadásokra is tájékoztatót tartani, közös kiállításokat szerveznek, és jelen vannak az egyetemi rendezvényeken is. A központ parancsnoka hangsúlyozta, hogy ezt az együttműködést tartja az elmúlt év legnagyobb eredményének.
– A toborzás területén kiemelkedően teljesített az állomány. 2018-ban közel 80 rendezvényen voltunk jelen, 90 ezres látogatottsággal. A pályaválasztási napokon és állásbörzéken 10 ezer diákot és álláskeresőt értünk el megyeszerte, a munkaügyi központokban 159 tájékoztatót tartottunk, amelyeken közel 8 ezer érdeklődő vett részt – mondta, majd hozzátette, hogy az elmúlt esztendőben 120 szerződést kötöttek katonai szolgálatra, és 90 tartalékos kezdte meg kiképzését a megyéből.
Azt is megtudtuk, hogy az Érdekvédelmi Részleg Veszprém megyében öt nyugállományú klub és két katonai hagyományokat ápoló civil szervezet munkáját segíti, valamint több mint 2600 nyugállományú katonáról, hadi árváról és özvegyről gondoskodnak. A hadisírokkal összefüggő munkáról szólva a parancsnok kifejtette, 2018-ban a megyében 77 településen 86 temetőt és 111 emlékművet mértek fel, és 33 hősi katonasírt találtak, emellett a levéltári kutatás eredményeképpen 80 település 1483 katonahősének adatait gyűjtötték táblázatba. A megyéből 16 középiskola diákjai teljesítik az 50 órás közösségi szolgálatukat hadisír gondozás területén a központ szakállományának irányításával.
Az országos eredményekről is kaptunk tájékoztatást. Eszerint 2018-ban 4700 fővel létesítettek jogviszonyt, ebből 200 hallgató, 2000 szerződéses, 2500 fő pedig tartalékos katona, ami kimagasló eredménynek számít az elmúlt évekhez képest. A veszprémi központ az alakulat egyik zászlóshajója, és ahhoz, hogy az említett a kimagasló eredményeket elérjék, szükséges az együttműködő alakulatok, önkormányzatok, szervezetek segítsége.
A Magyar Honvédségben 2019 szeptemberétől egy olyan új tanfolyamrendszerű Altisztképzés veszi kezdetét „Acélkocka” Altisztképzési Rendszer néven, amely egy életre szóló karrier lehetőségét is magában hordozza.
Soós Gyula külön szólt a szisztematikusan egymásra épülő teljesítmény- és tudás-orientált képzési rendszerről, amely a folyamatos fejlődés és az életre szóló karrier lehetőségét kínálja a 18. életévüket betöltött, legalább érettségivel rendelkező fiatalok számára. Az egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasság mellett a büntetlen előélet is követelmény, a többi már a választott szak (harckocsizó, általános tüzér, repülésbiztosító és még számos más lehetőség) függvénye. A tanfolyamrendszerű képzés időtartama egy év, amely egy öthetes katonai alapkiképzésből és egy 18 hetes altiszti alap-tanfolyamból, valamint egy 20-24 hetes szakmai felkészítésből áll. A bevonulás tervezett időpontja az alapkiképzés megkezdésére Szentendre helyőrségbe 2019. július közepe. Jelentkezni, érdeklődni a lakóhely szerinti illetékes toborzó irodában lehet.
Az őrnagy beszédében aláhúzta a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére nyújtott biztos munkahelyet és illetményt. Ez többek között azt jelenti, hogy a választott szakterületen őrmesterként kezdheti meg pályafutását és karrierje építését a jelentkező. Alapilletmény ekkor már a 2018-as évnek megfelelő nettó 190 ezer forint, ami kiegészül a Magyar Honvédség által nyújtott egyéb juttatásokkal.

Tamburmajor bot a karnagynak

A fúvószenekar jubileumi koncertje a remek muzsika mellett bővelkedett a szép mozzanatokban. Ezek között említendő, hogy Péni Béla karnagy, munkája elismeréseként egy csodálatos vezénylő botot, úgynevezett tamburmajor botot vehetett át Őri Jenőtől.

Az igazgatóhelyettes a Járdányi Pál Zeneiskola dolgozói nevében nyújtotta át a nem mindennapi ajándékot, a Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekar 35 éves jubileumi koncertjén. Ünnepi beszédében, az együttes méltatásán, s történetének főbb állomásainak felsorolásán túl külön szólt a karnagyhoz, egyben a zenekar legrégebbi tagjához, az alapítóhoz, a csapat „második apukájához”.
– Most pedig engedjenek meg néhány rövid gondolatot, felsorolás jelleggel, amelyek eszembe jutnak Péni Béla karnagy úrról, a zenekarhoz kapcsolódó 35 éves tevékenysége okán, a teljesség igénye nélkül. Megszállottság, az ügy iránt érzett feltétlen tisztelet, a cél, vagyis az egyre jobb zenekari hangzás elérése érdekében vállalt rengeteg plusz munka, a 35 év alatt megtartott sok-sok próba, a szabadidő jelentős részének feláldozása, az együttes folyamatos vezetése, koordinálása, menedzselése, célok megfogalmazása, a művészeti munka irányítása. A sokszor nem könnyű pedagógiai feladatok megoldása, a koncertekkel, a belföldi és külföldi utazásokkal együtt járó szervezési és operatív feladatok felvállalása, nyári zenekari táborok szervezése, közösségteremtés – fogalmazott Őri Jenő.

– És most – folytatta az igazgatóhelyettes – a 35 év, az alapító karnagy szempontjából, egy kicsit más, talán szokatlan aspektusból. Ha csak a rendszeres péntek esti próbákat vesszük figyelembe, az elmúlt 35 év alatt ez 1820 alkalmat jelent, amely kerek 5 évnek felel meg. És ebben még nem vettük figyelembe a számos fel-lépést, szereplést. Mindnyájan tudjuk, „A sikeres férfi mögött keresd a nőt!” Engedjék meg, hogy ezen a ponton köszönjem meg a karnagy úr mögött álló, az elmúlt évtizedekben mindig biztos hátteret nyújtó, gyakran áldozatokat is vállaló család támogatását, kiemelve a feleség, Tünde szerepét, aki a sok-sok segítség mellett 1994-től közel 10 évig vezette az együttes mazsorett csoportját is. Megkülönböztetett köszönet illeti a mindenkori zenekari tagok családjait is, a szülőket, akik támogatásukkal, segítségük-kel nagyban járultak hozzá a zenekar sikereihez. Köszönet azoknak a kollégáknak, akik hosszú éveken keresztül a háttérből segítették a művek betanítását és aktív részesei voltak a fellépéseknek, szakmai megmérettetéseknek. Az elmúlt 35 év alatt a Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekar értéket teremtett, az ország amatőr ifjú-sági fúvószenekarai között előkelő helyet vívott ki magának. A magas szakmai szint elérésénél talán csak annak megtartása a nehezebb feladat, különösen egy olyan környezetben, ahol a média egy része is a napról napra, hétről hétre való hosszú távú munka helyett az egyik pillanatról a másik-ra való sztárrá válás alternatíváját kínálja. A zenekarban való együtt muzsikálás fantasztikusan erős közösség-formáló erejére az együttes kiváló példát nyújt. Hosszú évek óta figyelem nagy örömmel és csodálattal azt a belső erőt, amellyel a zene-kar nehéz feladatokat is könnyedén tud megoldani, legyen szó egy komolyabb koncertre való rákészülésről, a hangszerszállításról, pakolásról, vagy éppen a minőségi hangzás, a közös ügy érdekében vállalt feszített plusz próbákról. Nagyon jó látni, ahogyan az idősebb zenekari tagok mindig is fogadták és fogadják, segítik az éppen belépő fiatalokat, átadva azt a hitet, amelyet ők is a korábbi generációtól kaptak – hangsúlyozta Őri Jenő, s egyben sok sikert, eredményes éveket kívánt a jövőre vonatkozóan.