A változás benzinje ott van a múltunkban

Nagy népszerűségnek örvendtek a Richter Egészségváros program során megrendezett előadások, mely keretein belül Szily Nóra újságíró, pszichológus az általa megszerzett tudást és a saját tapasztalataiból levont következtetéseket, tanulságokat, tanácsait osztotta meg az elsősorban nők alkotta hallgatósággal.

Telt “ház” fogadta Szily Nórát Tapolcán, a Richter a nőkért sátorban.

Az előadás a Változás, változtatás 40 felett- avagy lehet-e újrakezdeni, és ha igen, HOGYAN? címet viselte. Az előadónő őszintén vallott életéről, az őt ért, és az általa kezdeményezett változásokról, változtatásokról, ezzel bizalmas légkört teremtett a „Richter a nőkért” elnevezést viselő sátorban. Ötletei gondolkodásra serkenthették a közönséget. Javasolta, fogalmazzunk meg életünk hátralévő részére célt, mottót, hiszen „Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart”- idézte az egykori római szónok, Seneca gondolatait. Manapság életünket nagyban befolyásolják a reklámok, előtérbe helyeződött a materializmus, látszólag úgy tűnhet, mintha boldogságunk, sikereink is az említett dolgoktól függnének. Mindenekelőtt ismernünk kell önmagunkat. Főszerkesztőnek lenni jó dolog lehet- gondolhatnánk. Nórának volt szerencséje kipróbálni magát ebben a szerepkörben, de saját elmondása alapján nem érezte magát jól benne, ugyanis nem szeret főnök lenni. Ahogy boldogságunk receptje sem egyezik meg, az előadónő szerint van, aki a nyugalom, más az aktivitás, míg egyesek a filozofálás útján jutnak el hozzá, a pszichológusnő például az utóbbiak táborába tartozik. Tehát ismernünk kell magunkat, tudnunk kell, mi tesz minket boldoggá, azonban arra is fel kell készülnünk, a változás nem fog ingyen, bármiféle áldozat nélkül bekövetkezni. Az előadónő az elmúlt évek során szabadidejében nem utazott, pihent, hanem idejét és pénzét tanulásra, képzésre áldozta. Élete nehéz időszakairól is beszámolt, köztük arról, amikor eltüntették a képernyőről és egyedül maradt. Miután túllendült rajt, mint minden másból, ebből is tanult, mint mondta, „a kudarc a siker velejárója”. Úgy véli, érdemes néha visszatekinteni, látni, mi mindennel küzdöttünk már meg, mert erőt tudunk belőle nyerni. Az előadás vége felé arról a Nóráról beszélt, aki az általa elképzelt és megálmodott parasztházban él, házi kedvenceivel körülvéve, boldogan. Idejéből ránk szánva néhány percet, válaszolt szerkesztőségünket érdeklő kérdésekre. Bizonyára többen elgondolkoztunk, az előadás címében miért pont a 40 évet jelölte meg. Úgy véli, életünk közepén járva hajlamosak vagyunk a leltározásra, mi az, amit már elértünk, mi az, ami előttünk van még. Azt gondolja, más világot élünk, mint néhány generációval ezelőtt, lehet még ennyi idősen is újat kezdeni, „vannak még előttünk hegycsúcsok, nem csak a völgy”- fogalmazott. A másik kérdés az volt, nehezebbnek látja-e a mai nők helyzetét, mint elődeinkét. Szerinte régen sokkal szigorúbb „kotta” szerint zajlott az élet, a nők korán szültek, negyvenes éveikben már nagymamák lettek, sokan egy munkahelyen dolgoztak egész életükben. Egyszerűbb, kiszámíthatóbb volt, de biztos rengeteg megalkuvással, elégedetlenséggel, szabadságvággyal járt. Ma előttünk áll a szabadság, a választás lehetősége, persze kockázatokkal együtt. A Richter Egészségváros előadónője örül, hogy napjainkban él és alkot, élete nincs társadalmi elvárások közé beszabályozva, és azt teheti, amire vágyik.