A haza bölcsére emlékeztek

Deák Ferenc az államférfi, a politikus, a jogtudós, a „haza bölcse” 1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön. Ebben a hónapban Tapolcán is mindig megemlékeznek róla.

deakfe

                                                                                                     Fotó: Kovács Melinda

Vitus Kata szavalata után Lévai József alpolgármester idézte fel Deák alakját, munkásságát Kollátor János tapolcai szobrász domborművénél. Az alkotást Deák Ferenc születésének kétszázadik évfordulója alkalmából állította a város 2003-ban, amit akkor Medgyessy Péter miniszterelnök avatott fel.
– Az évforduló akkor kiváló alkalom volt arra, hogy Deák elnyerje, visszanyerje helyét a 19. századi magyar történelem panteonjában, legnagyobb kortársai, Kossuth, Széchenyi között. Helyét a korábbi időkben attól függően nyerte, vagy veszítette el, hogy ki hogyan értékelte az 1867-ben létrejött osztrák-magyar államközi szerződést, a kiegyezéses államrendszert. Néha még azt is feledve, hogy lényegében az 1848. április 11-én szentesített törvények már rögzítették az 1867. február 15-én létrejött megállapodás alapelveit. Deák műve nem több, s nem kevesebb, mint a 48-as alapelvek, a magyar állami önállóság szempontjából következetes, taktikus érvényre juttatása – mondta az alpolgármester.

További képek a rendezvényről ITT

– A 1867-es kiegyezés kapcsán a legnagyobb kihívás a belpolitikai béke megteremtése volt. Deák Ferenc magatartása azt üzeni, a belpolitikában nincsenek ellenségek, csak ellenfelek. A kortársak közül sokan vádolták őt gyávasággal, mondván gyenge, aki békét köt. De a kiegyezéshez mindig nagyobb bátorság kell. Nincs nemzeti érdekérvényesítés nemzeti konszenzus nélkül. “Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni” – idézte Lévai József Deák Ferenc örök érvényű szavait.
Az ünnepi beszéd után az önkormányzat, illetve a pártok, szervezetek képviselői helyeztek el koszorút a domborműnél.