A bányász örökre bányász marad

Bányásznapon koszorúzással tisztelegtek a nagy múltú szakma és Tapolca bányászöröksége előtt nyugalmazott bányaipari dolgozók, hagyományőrzők és tapolcai városvezetők a Kisfaludy utcai bányász emlékműveknél szombaton.

A történetében immár 68. alkalommal megrendezett Bányásznap a nemrégiben új helyére került Figurális rácskompozíció megkoszorúzásával kezdődött Tapolcán.

Balról: Podányi Tibor ny. bányamérnök, mellette Dobó Zoltán és Lévai József  koszorút helyez el a bányász emlékműnél /fotók: tl/

A délutáni ünnepségen Podányi Tibor nyugalmazott bányamérnök méltatta a hazai bányászszakmát, amely sokat vesztett jelentőségéből, ám ma is létezik . Mint elmondta, a Mátra és a Bükk alján mai napig létezik lignitbányászat, nyersanyagot szolgáltatva a villamos energiatermeléshez, ahogy országszerte kő és kavicsbányák is szolgálják az építőipari igényeket. A nyugalmazott okleveles bányamérnök Tapolca bányászati örökségéről is szót ejtett, méltatva annak korabeli jelentőségét, a bauxitbányászok munkáját, eredményeit. Hangsúlyozta, „ha nincs is bányájuk, de a bányászok mégis halálukig bányászok maradnak”. A beszédet követően a szakma képviselői, továbbá a város nevében  Dobó Zoltán polgármester és Lévai József alpolgármester koszorúzással tisztelegtek a hazai bányászat, a korabeli bányászok és Tapolca bányászati múltja, öröksége előtt.

A bányászünnep később Nyirádon folytatódott, ahol Nagy Gábor polgármester köszöntőjét követően, Székely Jenő a Bányász Szakszervezet elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Orbán Tibor a bányászati hagyományokat ápoló egyesületet képviselve tartott megemlékező előadást. /tl/