A bakonyszentjakabi pálos kolostor története

A Gyulaffyak magánegyháza címmel tartott előadást Hangodi László A kolostorok újabb éve 2018 előadássorozat keretében a könyvtár I. emeleti nagytermében, szeptember 18-án kora este.

A történész-főmuzeológus színes képet tárt a hallgatóság elé a kolostorról, ugyanis részletesen beszélt alapítóiról, alapításának valószínűsíthető idejéről, földrajzi elhelyezkedéséről, történelméről, felfedezéséről és feltárásáról is. Az alapítók a már jól ismert Gyulaffy család voltak, akikről már több előadás során is hallhattunk. Itáliai felmenőkkel rendelkező, a környékünkön komoly befolyással bíró família voltak, akik megtehették, hogy kolostort építtessenek csupán azért, hogy legyen hova temetkezniük, elhunyt családtagjaikért imádkozniuk. Az alapítás időpontját Pázmány Péter 1260-ra tette, azonban az előkerült gótikus, kora reneszánsz stílusú leletekből arra gondolhatunk, hogy azok a 16. századból valók. A helykiválasztással kapcsolatban elhangzott, a kolostor két tájegység, a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál található, sőt, azt is tudjuk, hogy már a középkorban a hegységről kapta a nevét (Bakonyszentjakab). A virágzás 1562-ig tartott, amikor a törökök elfoglalták Hegyesd várát, és a pálosok jobbnak vélték elhagyni ezt a környéket, soha nem tértek vissza. A kolostor első említése a 18. századból való, majd Rómer Flóris és Békefi Remig is foglalkozott vele. Az 1970-es években szondázó jellegű feltárások folytak a területen, tervszerű régészeti ásatások viszont csak 2014-ben kezdődtek. Azon túl, hogy kiásták a romokat, részleges helyreállítás is történt, ennek köszönhetően szabadtéri liturgiai szertartásokat is folytatnak az oltárnál. Napjainkra elmondható, hogy az egykori pálos kolostor újjászületését éli meg.