50 éves Tapolca sakksportja

Az idén ötven éves Tapolca sakksportja. A kerek évforduló alkalmából közös ünneplésre hívták a szakosztály mai és korábbi versenyzőit, edzőit.

A Tamási Áron Művelődési Központban elsőként Dobó Zoltán köszöntötte a megjelenteket. A polgármester úgy fogalmazott, szerinte a sakk nem csupán sport, hanem egy nevelési eszköz is, amelynek pozitív hatása az élet szinte minden területén érvényesül. Másrészt méltatta az elért nagyszerű eredményeket, amelyek Tapolca számára komoly hírnevet hoztak az elmúlt fél évszázadban.

Puskás Ákos, a TVSE elnökhelyettese arról szólt, hogy az évtizedeken átívelő, kiemelkedő teljesítmény – Kovács Márta, Mádl Ildikó, Lakos Nikoletta – mellett nem szabad azokról sem megfeledkezni, akik 1969-ben megalapították a sakkszakosztályt. Fazekas György és Paréj József neve e tekintetben ma is fogalom a hazai sakkéletben, s az utódok számára példaként szolgál tevékenységük, úgy az utánpótlás-nevelésben, mint a versenyzési lehetőség biztosításában. Fazekas György arról beszélt, örömmel látja, hogy az egykor Tapolcán sakkozó ifjak ma a sportág eredményes csapatvezetői, edzői, játékosai. Külön kiemelte Paréj József kitartó munkáját, aki a honvédségi támogatás megszűnése után is képes volt egyben tartani a szakosztályt. Paréj József,  a maga sajátos, humorral átszőtt stílusában felidézett több régi, emlékezetes eseményt, fordulópontot a tapolcai sakk történetéből.

– Emlékszem 1969-ben, november 7-én, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját tartották országszerte, mi, itt helyben mást is ünnepelhettünk. Konkrétan azt, hogy néhány sakkszerető emberrel együtt megalakítottuk a szakosztályt. Nagyon fontos momentum volt 1971. tavasza, amikor Osváth András mester ellátogatott Tapolcára, s találkozott az akkori Mereszjev SE játékosaival. Úgy látta, hogy az akkori megyei csapat érdemes a támogatásra, s neki köszönhetően még ez év őszén nyolc erős mesterjelölt sakkozó katona vonult be Tapolcára, tovább erősítve az együttest. Jelentős előrelépés volt, amikor 1974-ben megszereztük az NB II-ben való szereplés jogát – elevenítette fel a kezdeteket az alapító. A csapat később a legmagasabb osztályban is szerepelt, illetve számos kiválóságot adott a sakkéletnek. Ebben közrejátszott az is, hogy a honvédség irányítottan Tapolcára vonultatta be sorkatonai szolgálatra az ifjú sakkozókat, akik játékosként és edzőként is olyan nívót biztosítottak, amely alapján a várost a sakk vidéki fellegvárának tartották. Paréj József, az idén nyolcvan esztendős nyugalmazott katona elérzékenyülve mondott köszönetet a szintén nyugalmazott katonatisztnek, Fazekas Györgynek, aki – mint mondta – mindig mellette állt, s aki minden segítette, támogatta a szakosztályt.


Az ünnepi alkalmat megragadva Istvándi Lajos, a szakosztály mostani vezetője fejezte ki háláját a mai csapat nevében a két alapítónak, majd pezsgős koccintással, közös vacsorával, kötetlen beszélgetéssel, az emlékek felidézésével folytatódott az estébe nyúló program.

További képek ITT