Varrodai bonyodalmak, vidám jelenetek

Szántó Péter, A csomagolt lány című darabját mutatta be a Tamási Áron Művelődési Központ Amatőr Színjátszó Klubja szombaton este. A kifejezetten könnyed és szórakoztató előadás, a kedvesen ironikus, kareoki jelleggel előadott KFT-s dalbetétekkel gazdagított színházi produkció elnyerte a közönség tetszését, nagy tapsot kapott a helyi publikumtól.

Az amatőr színjátszók vezetője, Havasi Gábor ezúttal egy modern darabot vett előtt a kínálatból, a cél egyértelműen a gondtalan szórakoztatás volt, amely a színészek többségének igazi örömjátékot kínál három ( két hétvégi és egy hétfői) előadás erejéig. A cselekmény egy varrodában játszódik, ahol a munkahelyi kapcsolatok és intrikák, üzleti és magánéleti zűrök és legfőképpen a szerelem, a szerelmi kapcsolatok és törekvések, manipulációk és tévedések bonyolítják a történetet. Annak ellenére, hogy az előadás sok szempontból, főleg a cselekmény pontosabb megértetése terén sokkal jobb is lehetett volna, bővelkedett kiváló és rendkívül szórakoztató egyéni alakításokban. Erzsi és Nóri ( Korponai Kitti) és Andris (Havasi Gábor) közös játéka minden alkalommal élményszámba ment.

Remek alakítást nyújtott Pocó szerepében (Hatvani Mátyás) és a Dézit alakító Talabér Melánia is. Az átszellemült játék, mint az egyik, talán legfontosabb színészi erény azonban a többi amatőr előadónál is érződött. Dominek Ilona (Joli mama szerepében), Baracskai László (Dzsoni bácsi), Tóth Edit (Ildi), Szabó Tímea (Bernadett), Némethné Varga Katalin (Anikó), Havasi Marcell (Wagner), Szélessy Patrik (titkár), Fiam Kristóf (Kraut) szerepében nyújtott helyenként kiváló alakítást. Benkő Erzsébet, Gergely Józsefné, Dezső Anna, Vassné Sárossy Gabriella pedig mellékszereplőként  vizsgáztak jól.

A könnyed szórakoztatás a színház világában gyakran dalok, slágerek, zenei betétek megjelenését is jelenti. A csomagolt lány egyes jeleneteit a KFT együttes olyan  slágerei dobták fel, mint a Volvó, az Afrika, az Elizabet, az Ég és Föld, A szomorú szerelmek hercege és többek között a Ha kövér leszek, amelyeket kareoki jelleggel, maguk a szereplők énekeltek el. /tl/

Gyepűtiprás tizenhatodszor

Immár tizenhatodik alkalommal rendezték meg a régi hagyományt felelevenítő gyepűtiprást Tapolca-Diszelben a Hajagos és Csobánc hegyeknél.


A szombati borongós, csöpörgős idő ellenére az idén is szép számmal vettek részt a programon, amely ismét megerősítette az ötletgazdákat abban, hogy jól döntöttek, amikor elindították a rendezvényt. A szervezők, illetve a főszervező Bakos György, a városrész önkormányzati képviselője, valamint a Trio pince képviseletében Knolmayer Ferenc finom borokkal, pogácsával várta a kiindulási ponton, a temető melletti kereszteződésnél az érkezőket. Innen indult el a közel nyolcvanfős csapat a hegyi pincék irányába. A résztvevők ezúttal is több helyszínt látogattak végig. Először Csóka Ferencékhez, majd a Bakos családi pincéhez tértek be. Utána Szedlák József és Mátyás Helga birtokához érkeztek, ahol népzenével fogadták a vidám csoportot. Innen Román Dezsőék családi pincészetéhez sétáltak át, majd a településrész kultúrházában fejezték be az idei programot. Itt Bene Károly meleg vacsorával és Szürkebaráttal várta a csapatot, a zenét Krejczigner István szolgáltatta.


Bakos György a helyszínen elmondta, a gyepűtiprás hagyománya az egykori szőlőbirtokosok tavaszi találkozóján alapszik, amikor közösen megállapították a birtokhatárokat, azaz kitaposták, kicövekelték a gyepűt. Ezt a régi szokást tartják életben, úgy, hogy közben megkóstolják a helyi gazdák finom borait. A hagyomány a szervezők, a házigazdák, illetve a résztvevők közreműködése folytán tovább él, amiért a településrész képviselője külön köszönetet mondott a rendezvény végén.

Tapolca zsidósága és a szabadságharc

A helyi zsidók, az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban betöltött szerepéről tartott előadást Hangodi László a Lapidáriumi esték programsorozat keretein belül, kedd délután, a városi könyvtár első emeleti nagytermében.

A helyi zsidóság kérdésköre nem lehet ismeretlen azok számára, akik rendszeresen látogatják a történész-főmuzeológus előadásait, ugyanis több ízben szó esett már róluk, arról, hogy nagy mértékben nőtt számuk a reformkor éveiben, vagy, hogy milyen funkciót töltöttek be a város kulturális életében, valamint a kereskedelemben. Az előadás kezdetén iskolájukról, zsinagógájukról, zsidó családok borászatainak fejlődéséről hallhattak a megjelentek, amelyek alapján elmondhatjuk, jelentős hatással voltak a város arculatának alakulására. A forradalom küszöbén meglehetősen megosztó volt a zsidósághoz való attitűd. Egyes országrészekben a keresztény lakossággal együtt örültek a reformoknak, azonban nem mindenhol zajlott ilyen békésen, esetenként erőszakos cselekményekre került sor, Pozsonyban például tízen estek áldozatul az irigységnek, butaságnak, antiszemitizmusnak- tudtuk meg Hangodi Lászlótól. A „mi megyénkben”, az akkori Zala megyében rend, béke és nyugalom volt, együtt ünnepelték a polgári átalakulást. ’48 nyarán elrendelték a vármegye teljes zsidóságának összeírását, Tapolcán 101 fő tartozott a zsidó hitközségbe, akiket név szerint, foglalkozásukkal együtt ismerünk. Amikor a Honvédség létrehozásáról döntöttek, egészségügyi és fizikai feltételei voltak a belépésnek, a vallási hovatartozás nem számított, így ezt lelkesedés kísérte. Az előadás hátralévő részében a toborzásról, menetelésről, harcokról, a hetedik zászlóalj sorsáról tájékoztatta a közönséget a felkészült előadó, korabeli naplóbejegyzések felolvasásával fűszerezve. Zárásként a Magyar Zsidó Lexikon néhány gondolata került megosztásra, amely során híres történelmi személyiségek nyilatkoztak a zsidók, szabadságharcban betöltött szerepéről. Jókai Mór azt hangsúlyozta ki, hogy ugyan nem volt polgárjoguk, mégis életüket áldozták a hazáért. A programsorozat következő alkalma során, május 14-én a város nemzetőreiről lesz majd szó.

A helyi zsidóság kérdésköre nem lehet ismeretlen azok számára, akik rendszeresen látogatják a történész-főmuzeológus előadásait.

Katasztrófavédelmi verseny, tapolcai fölénnyel

Hosszú évek hagyományait folytatva idén is a Tapolcai Bárdos Lajos Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézménye adott helyet a körzeti katasztrófavédelmi versenynek szombaton.

A felmenő rendszerű ifjúsági katasztrófavédelmi verseny (Ajka,Sümeg, Devecser és Tapolca járások iskoláinak részvételével) előzménye egy internetes forduló volt, ahol a benevezett hatvanöt csapatnak 60 kérdést kellett megválaszolniuk 30 perc alatt. Közülük jutott be korcsoportonként 8-8 együttes a tapolcai megmérettetésre. Erről a szervezők nevében Horváthné Dér Erzsébet tanárnő tájékoztatta lapunkat.

A feladatok ezúttal is változatosak, érdekesek voltak, annak ellenére is, hogy a kellemetlen időjárás miatt idén az iskola épületében alakították ki az állomásokat. A gyerekek elméleti és gyakorlati feladatokkal találkoztak, amelyeknél számot adhattak arról a tudásról, amit egy váratlan esemény, akár katasztrófahelyzet alkalmával hasznosíthatnak.
Az általános iskolai kategória első három helyét a Kazinczy Tagintézmény csapatai szerezték meg. Első lett a Tűzmadarak (Egerváry Noel, Szabó Noé, Báder Zsófia, Mátyás Dorka), második a Tűzgolyók (Czimondor Gergely, Szita Márton, Sabján Gergő, Konter Máté), harmadik a Tomboló 4es (Tóth Szabolcs, Bogdán Dominik, Máté Zalán, Széll Dániel).


A középiskolások versenyét a Batsányi János Gimnázium és Kollégium Lánglovagok (Horváth Csaba, Major Marcell, Nagy Tamás, Mohos Bence) néven jegyzett együttese nyerte meg, a második és harmadik helyen az ajkai Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola két együttese végzett, sorrendben a Sugárcső (Bognár Dávid, Kiss Máté, Magvasi Norbert, Szokodi Csaba), valamint a Bajnokok (Tuba Sára, Szalai Zsófi, Nagy Eszter, Németh Fanni).
A versenyen részt vettek még a Tüskevári Általános Iskola, a sümegi Kisfaludy Gimnázium és az ajkai Bánki Donát Szakközépiskola csapatai. Az első három helyezett április 16-án Veszprémben megyei versenyen vehet részt, ahonnan már csak 1-1 csapat juthat tovább az országos döntőre, amelyet Budapesten rendeznek április 27-én.