A megye legjobb játékvezetője

A megye legjobbjának választották, mellette huszonöt éves tevékenységét is elismerték Takács Gábor helyi labdarúgó játékvezetőnek.

Takács Gábor  tevékenységét ismét elismerte a szakma /Fotó: Májer Edit/

Az év eleje megtisztelő elismeréseket tartogatott Takács Gábor labdarúgó játékvezetőnek. Ajkán, a megyei labdarúgó játékvezetői évzáró bálon, az ellenőri osztályzatok alapján a 2018. évben Veszprém megye Legjobb játékvezetőjének választották, majd Siófokon, a szakmában eltöltött huszonöt éves tevékenységének elismeréseként vehetett át díjat a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságától.

A megye legjobbjának járó díj, illetve a 25 éves pályafutásáért kapott elismerés. /Fotók: Májer Edit, Takács Gábor/

Gábor lapunkkal megosztotta, úgy érzi, elégedett lehet huszonöt év távlatából. Ez a szakma sok lemondással jár, viszont az új ismeretségek, barátságok kárpótolnak mindent. Olyan helyekre juthatott el a hosszú évek alatt, ahová lehet, hogy magánemberként sohasem – bejárta az egész országot. Számos elismerést kapott már munkájáért, ezt a két újabbat is nagy megtiszteltetésként élte meg. – Mindenképpen köszönet jár a családomnak, illetve az asszisztens kollégáknak is. Ez egy igazi csapatmunka volt, nélkülük nem jutottam volna eddig, nem jött volna össze ez az újabb siker.  – vallotta a játékvezető. Hozzátette, ez egy rendkívül szép szakma, aki ezt alázattal, becsülettel csinálja, egész életében szeretni fogja.

Munka közben a játékvezető társakkal. Gábor is állandó résztvevője a helyi sporteseményeknek. Itt éppen a tavalyi, XX. Tapolca Kupa – Nemzetközi Nagypályás Öregfiú Labdarúgó Tornán. /Fotó: Csermák József Rendezvénycsarnok/

Gábor életében meghatározó a labdarúgás, másfél éve  a helyi TIAC VSE elnöki tisztségét is betölti. /Májer Edit/

Gábor 2017 nyarán vette át az elnöki tisztséget a TIAC VSE-nél. Egy  tavalyi csoportkép a megyei nyugati csoport U16-s tapolcai labdarúgóiról, akik a harmadik helyen zárták a bajnokságot. /Fotó: Májer Edit/

Bronzérem és szép helyezések vívásban

Budapesten rendezték meg február elején az Olimpici Grand Prix harmadik állomását, a Vasas Kupa – Kulcsár Győző Emlékversenyt, ahol a Tapolca Vívóklub párbajtőrözői is szép számmal jelen voltak, mellette érmet is hoztak haza.

Sulyok Melani állhatott a versenyen Tapolcáról dobogóra, annak a harmadik fokára (balra). /Fotó: Tapolca Vívóklub/

Aznap Sulyok Melanit szólították a tapolcaiak közül dobogóra, aki az újonc leányok 124 fős mezőnyében szerzett bronzérmet. Többen végeztek a legjobb harminckettőben. Törpici korosztályban a 63 leány induló között 20. Konczek Lina Melodi, míg a 78 fiú közt 22. Makkos Norbert László. Gyermek korosztályban a 116 leány közül 16. Cserép Dorina, 20. Tarsoly Borbála, 21. Cséri Sára, 30. Konkoly Evelin, míg a 140 fiú közül 29. Bicsérdi Csongor, 31. Makkos Bence. A Serdülő leány korosztály 104 indulójából 15. Sulyok Melani, 18. Tarsoly Borbála, 24. Kovács Bianka. Edzőjük Gauland Zsófia.
/Májer Edit/

Interjú Borbély Tamással, “Az év agrárembere Fiatal gazda” győztesével

A badacsonyi borvidék ismert borteremelőjét, Borbély Tamást egy nyolcvan fős szakmai plénum “Az év agrárembere” címre választotta ki. Tamás a “Fiatal gazda” kategóriában lett az országos agrárszakmai díj 2018. évi birtokosa. A 38 éves borász szakember nem számított a sikerre, de rendkívüli megtiszteltetésként élte meg az elismerést.

Ahogy fogalmazott, az “esélytelenek nyugalmával ment el egy jó kis gálára”, de ő lepődött meg a legjobban, hogy végül a nívós kitüntetéssel térhetett haza. A vele folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a díj nem véletlenül került hozzá, hiszen a borvidék és a magyar bor ügyét, népszerűsítését legalább akkora lelkesedéssel és szakértelemmel képviseli, mint egy aranyérmes Borbély kéknyelű vagy olaszrizling előállítását.


Az “Év agrárembere díj” egyike azoknak a megmérettetéseknek amelyek politika- , sőt szakmapolitika mentessége megkérdőjelezhetetlen, ráadásul egy olyan nívós elismerés Magyarországon, amely a teljes hazai agráriumot felöleli, amelyre sokan odafigyelnek. A díjazottak kiválasztása többfordulós rendszerben történik, a zsűri tagjai a gazdasági és szellemi élet különböző területeiről érkezve vizsgálják, értékelik a nevezettek bemutatkozó anyagait, szakmai munkáját és döntő mértékben társadalmi szerepvállalásaikat. – Már az is nagy örömmel töltött el, szinte győzelemként éltem meg, hogy az első három közé bekerültem- árulta el Tamás, aki a 23 hektáros szőlőterületen, családi vállalkozásban végzett szőlészeti-borászati tevékenysége mellett, az ágazat és a borvidék népszerűsítését is kiemelt feladatának tekinti. Ez utóbbival járó tisztségeit, szerepvállalásait felsorolni is nehéz, hegyközségi vonalon végzett munkák, a szervezet elnöki feladatai, borút- és turisztikai egyesületi, továbbá borlovagrendi, borakadémiai tagsággal járó tevékenységek, a borfogyasztást, borvidéket népszerűsítő munkák helyben és országos szinten egyaránt jellemzik mindennapjait. Vallja, hogy a magyar prémium borok nemzetközi szintéren is megállják a helyüket, minőségben, zamatban, beltartalmi értékben gazdagok, egyedi értékeket képviselnek, amit ma már egyre nagyobb számban értékelnek az igényesebb belföldi fogyasztók is. Persze bőven van még hova fejlődni. – A hazai fogyasztók szerencsére hazai borokhoz nyúlnak elsősorban. Azt látom, hogy a borkultúrához közvetlenül kapcsolódó országos és helyi rendezvények, kóstolók, versenyek rendkívül népszerűek. A Badacsonytól Szent György-hegyig prosperáló igényes termelők vendéglátó helyein rengeteg vendég, turista fordul meg. Nyilván szükség lenne arra is, hogy a külföldön élő, dolgozó potenciális fogyasztó rétegből minél többen térjenek haza és akkor a jelenlegi forgalmi mutatók is megindulnának fölfelé. Az elkövetkező hónapok egyik nagy feladata lesz, hogy a mennyiségi és minőségi értelemben is kiváló 2018-as évjárat ma még pincékben nyugvó borait miképpen tudjuk eljuttatni a fogyasztókhoz, milyen támogatásokra lesz szükség a cél érdekében. A kulturált borfogyasztás fokozott hazai promóciója és külföldi exportpiaci lyukak megtalálása jelenthet megoldást a helyzetre- véli a fiatal szakember. Vajon egy fiatal magyar szőlősgazda, borász helyzete és lehetőségei milyenek a francia, vagy éppen olasz kollégáihoz képest ? – Sajnos az elmúlt ötven év tömegpiaci megközelítése az egyediséget és a helyi értékeket hagyta veszni leginkább, amelyre ma a legnagyobb szükség lenne a borpiacon. Egy külföldi termelő számára nagy előny, hogy minőségi tömegbort képes előállítani, hiszen a birtoknagyságból, a hatszor, tízszer nagyobb szőlőterületekből adódó gazdasági, technológiai előnyt az árakban is tudja érvényesíteni. Ők jobb ár-érték arányú tömegbort tudnak lerakni az asztalra, a magyar termelők a kis 65 ezer hektárnyi országos szőlőállománnyal nehezebben rúgnak labdába a piacon. Kitörési lehetőségeink a külföldön kevésbé ismert magyar és helyi fajtáinkban, egyedi adottságú termőterületeinkben vannak. Úgy gondolom, hogy továbbra is a helyi adottságokra kell koncentrálni és megmutatni a fogyasztóknak, hogy igenis, nagyon jó boraink vannak- állítja Borbély Tamás.

A gazdálkodás szintjén a Borbély birtokot számos hasonló méretű hazai társához hasonlóan, a több lábon állás jellemzi. A saját tulajdonú szőlőterületek szakszerű megmunkálása, gondozása, a családon belüli munkamegosztás, a pincemunkák, számos borversenyen elért siker, a kereskedelmi forgalomban, illetve borturisztikai környzetben egyaránt történő értékesítés, együtt, egymással kölcsönhatásban játszanak szerepet a birtok stabil, több családtag és számos alkalmi és állandó alkalmazott megélhetését biztosító működésében. Arra a kérdésünkre is választ kaptunk Borbély Tamástól, hogy az Év bortermelőj- díjat, amelyre már hétszer jelölték, már évek óta csak az óhajtott elismerések között van, pótolja- e a most megítélt, Év Agrárembere kitüntetés. – Nincs bennem csalódottság, hiszen tudom, hogy mindenki mögött aki jelölést kap Az év bortermelője címre, hatalmas teljesítmény, több évtizedes kemény munka áll. Akik odakerülnek, nagy alázattal és rendkívüli szakértelemmel teszik a dolgukat. Bekerülni a döntőbe, közéjük, már önmagában is óriási megtisztelteltetés volt. A remény, a lehetőség azonban továbbra is fennáll, legközelebb talán nekem ítélik a díjat…/tl/

Szelektíven a nagyival (frissítve!)

Óvodások és többnyire nagyszülők vettek részt a Szelektíven a nagyival című projekt első, hétfőn megtartott rendezvényén.

A Tamási Áron Művelődési Központban a Tanúhegyek Egyesülete szervezésében olyan rendezvénysorozat kezdődött, amely a szakszerű hulladékgazdálkodás és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, valamint a környezet védelmére hívja fel a figyelmet.

A civil szervezet közel 2,7 millió forintos támogatásban részesült, s ebből valósulhatott meg a „Szelektíven a nagyival” című programsorozat. Ennek részeként a gyerekek hétfőn megismerkedhettek a kukásautóval, majd Lim-lom mese és Bolba mese keretében interaktív mesejátékot láthattak a Tamási Áron Művelődési Központban, illetve a “hulladékmentes étkezésről” kaptak ízelítőt. Kedden az unokák és a nagyszülők egy közös élménytúrán vehettek részt, ami a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tihanyi Levendula-házának megtekintését tette lehetővé. Szerdán a nagyszülők számára szakmai előadásokat tartottak a szervezők, a házi komposztálásról, a hulladékmentes háztartásról hallhattak hasznos tanácsokat, tippeket és ötleteket a résztvevők.
A program elsősorban a nagyszülőket és az óvodásokat célozta meg, hiszen a hulladékgazdálkodással, annak kommunikációjával foglalkozó szakemberek felmérései alapján, éppen ezt a két korosztályt lehet a leghatékonyabban bevonni a szelektív gyűjtésbe. Hasonló projekt immár második alkalommal valósul meg Tapolcán.
A rendezvényen részt vett az NHSZ Tapolca Nonprofit Kft. képviseletében Ficsor Elza ügyvezető igazgató asszony, akit az üveg szelektív gyűjtése kapcsán tapasztalható szűk keresztmetszetről, valamint a lakosság számára biztosított edényzet-kapacitásról kérdeztünk.
– A megye teljes területén az Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer keretében valósul meg a szelektív gyűjtés. A papír, a műanyag, az italos karton, illetve a fémfrakció tekintetében a “házhoz menő” eljárás működik szinte mindenhol. A kertes házaknál edényzetes vagy zsákos formában, társas házaknál kiépített “szelektív szigetek” segítségével valósul meg a gyűjtés. Az üveg egy olyan frakció, amelyet jelenleg nem lehet házhoz menően gyűjteni, ezért itt csak a “szigetes” forma létezik. Legnagyobb probléma az üvegnél a mellé rakott szennyezettség, ami a szakemberek számára is komoly fejtörést okoz. Van már elképzelés arra, hogy az üveggyűjtést is kiterjesszék házhoz menő formában a többihez anyaghoz hasonló módon, ám ennek technikai lebonyolítása még számos kérdést vet fel. Tény, hogy a papír és a műanyag csomagoló anyagokat technológiailag lényegesen egyszerűbb begyűjteni – mondta az ügyvezető igazgató asszony. Ficsor Elzától azt is megtudtuk, hogy van lehetőség a kihelyezett edényzet szűkössége esetén a bővítésre.
– Akinél a sárga színű, 120 literes edény már nem elegendő, kérheti a nagyobb, 240 literes kék színű edényt. A térítésmentes cseréhez be kell fáradni az ügyfélszolgálatra és ott jelezni az igényt. A sárga edényt a Zalahaláp melletti hulladéklerakónál, a mérlegháznál lehet leadni, s ugyanitt át is veheti az ügyfél a nagyobbat. Ha esetleg még így is kevés kapacitás, akkor lehet átlátszó, 120 literes szelektív zsákot igényelni, szintén térítésmentesen. Az ilyen zsákokat a gyűjtéskor a kuka mellé lehet kitenni, a vonatkozó szabályok betartásával – válaszolta kérdésünkre.

Útfejlesztések várhatók

2018-ban országgyűlési képviselő lett, megszavazta az ápolási díj és az ágazati béremeléseket, támogatta a minimálbér emelését, a tapolcai térség képviselete mellett a Parlament Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnökeként is tevékenykedik. Több más mellett erről is szólt tájékoztatójában, a napokban Tapolcán Fenyvesi Zoltán, a tavalyi év értékelése során.

Mint mondta, jelentősen átalakult az élete 2018-ban azzal, hogy országgyűlési képviselő lett, ám nagy örömmel, lelkesedéssel vetette bele magát a munkába. – Kétharmados többség birtokában fogadtuk el a szigorított migrációs törvényt, s hoztunk több, a lakosság számára pozitív döntést, egyebek között az ápolási díj és a minimálbér emelését. Ami számomra meglepetés volt, az az ellenzék magatartása. Jó néhány képviselő figyelmen kívül hagyja a Parlament méltóságát, többen cirkuszt, botrányt keltettek. Úgy gondolom, hogy a választók nem ezért küldték oda őket. Lezajlott egy érvényes választás, amit el kellene végre fogadni és inkább a munkával foglalkozni. Ez azt hiszem a demokrácia alapszabálya, amit az ellenzék semmibe vesz – hangsúlyozta Fenyvesi Zoltán.
A képviselő a 400 túlóráról rendelkező törvény kapcsán komolytalannak nevezte a “tüntetgetéseket”, hiszen a tiltakozók már a rendelkezés elfogadása előtt az utcára vitték véleményüket. – Volt már arra példa, hogy egy döntést visszavontak – mint például a “vasárnapi boltzár” -, miután bebizonyosodott, hogy nem szolgálja az emberek érdekeit. A túlóratörvény esetében sem zárható ki elvben a későbbi módosítás, ha az a többség számára hátrányt jelentene, de ez jelen esetben messze nincs így. Pillanatnyilag a 400 túlóra kevesebb, mint az uniós átlag, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállalók legálisan több munkát végezzenek, önként, a nagyobb fizetés érdekében. Az elmúlt időszakban több munkavállalóval és több gazdasági társaság vezetőjével is konzultált, akik üdvözölték a változásokat – tette hozzá.
Az idei esztendő indulását “erősnek” nevezte Fenyvesi Zoltán, hiszen sok rendezvény volt a térségben, amelyekre hívták, várták.

– Külön öröm, ha egy új beruházást, fontos fejlesztést tudunk átadni, amelyre számos példa akadt a közelmúltban. De egyébként is szeretek eljárni a falvakba, hiszen ilyenkor a helyi közösség ereje is megmutatkozik, illetve személyesen tudok beszélni az itt élőkkel problémáik, felvetéseik, javaslataik kapcsán. Erre természetesen a fogadóórák is alkalmasak, amelyeken sokan kerestek meg az elmúlt időszakban. Az egyik, igencsak komoly probléma a Zalahaláp – Nyirád közötti út rendbe hozása. Jó hírként tudom mondani, hogy a tavasszal indul a tervezés és a tervek szerint az idei évben be is fejeződik az útfejlesztés. A “Faluprogram” részeként még további, rossz állapotban lévő szakaszok megújítását is tervezzük, többek között a Nyirád – Sümeg, a Szőc – Halimba Padragkút és a Sümeg – Csabrendek szakaszokét is. Jelenleg 150 milliárd forintos kerettel rendelkező “Faluprogram” után 2020-ban indul, hasonló feladatkörrel a “Kisvárosok” program is.
Fenyvesi Zoltán a Tapolca-Szigliget közötti kerékpárútról azt a tájékoztatást adta, hogy az a 411 millió forintos keretből a lehető legoptimálisabb nyomvonalon készül el. Sőt, várható a Szigliget és Badacsony között kialakítandó új rész is, mivel a bringások egyszerűn nem mentek fel a kijelölt Római útra, hanem többségében a 71-esen tekertek, nem kis baleseti kockázatot vállalva, előidézve ezzel.
Közeleg az Európa Parlamenti választás is, erről annyit mondott a képviselő, hogy az ellenzék egységesülése folytán itthon két lehetőség áll majd a választók előtt. Szavazhatnak egy bevándorláspárti “Soros-listára” és a nemzeti önrendelkezést megőrizni, az uniós határokat megerősíteni kívánó “Orbán-listára”.

Hivatás, szolgálat, karrier

A Tapolcai Rendőrkapitányság toborzói Révfülöpön és Balatonrendesen szólították meg a határvadász szolgálat iránt érdeklődőket.

A tapolcai rendőrök 2019. február 17-én délelőtt Révfülöp és Balatonrendes polgármesteri hivatalaiban várták a határvadász-képzés iránt érdeklődőket. A toborzók személyesen adtak tájékoztatást a rendőri szakma sajátosságairól, illetve azokról a személyi, egészségügyi, pszichikai és fizikai feltételekről, amelyek a jelentkezéshez szükségesek.

A toborzás folyamatos, a jelentkezésről és annak feltételeiről tájékoztatást kaphatnak a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Humánigazgatási Szolgálatán, valamennyi rendőrkapitányságon és rendőrőrsön, valamint a rendőrség honlapján.

Irodalom, zene és tánc a hazaszeretet jegyében

Magyarnak lenni: tudod mit jelent? -kérdezte Sajó Sándor az elmúlt évszázad egyik különösen vészterhes, drámai évében, 1919-ben. A megrendítő költemény visszatérő motívumának, költői kérdésének címét viselte az az irodalmi, zenés műsor,  amelyet nagy sikerrel mutattak be az elmúlt hét szombatján a Tamási Áron Művelődési Központban. A közönség ovációval, álló tapssal jutalmazta az előadást.

Dicsőség a hősöknek. Színpadon a Batsányi Táncegyüttes és a hagyományőrzők

A produkcióban részben már jól ismert,  helyi amatőr színészek, művészeti csoportok, tapolcai zenészek, énekesek, diákok mellett, az előadás célját, szellemiségét magukénak érző ismert közéleti szereplők vettek részt: Bányai Barbara, Bertalan Csaba, dr. Décsey Sándor, Hatvani Mátyás, Havasi Gábor, Kovács Melinda, Lamport Gusztáv, Májer Edit, Novák István, Sárközi Vivien, Szabóné Korponai Kitti, Román Iván, Vitus Kata, a Nagyboldogasszony Római Katolikus Általános Iskola, a Rock-Inger és a Badison zenekar tagjai, a Batsányi Táncegyüttes, valamint a Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület.

A színpadon Bertalan Csaba,  a Magyarnak lenni, tudod mit jelent… című előadás rendezője

“Hazát és hitet nem cserél az ember, miképpen arcot sem, mindhármat őseink hagyták ránk és a hűség kötelez”. “Talán eljön majd az idő, amikor azok lesznek a magyar gyermekek példaképei, akik oly sok esetben életüket, vérüket áldozták hazánkért”- összegezte és fogalmazta meg az előadás végső üzenetét Bertalan Csaba, az igényesen kivitelezett és kiváló színpadi, színészi teljesítményekben is bővelkedő, élőzenés irodalmi est rendezője. Az előadás forgatókönyve szerint, egy fiatal fiú megkapja apjától a dédnagyapa visszaemlékezéseit, egy számára különös könyvet, amely a “boldog békeidőktől”, az első és második világháború évein keresztül , az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit is felölelve, egyfajta világnézeti és erkölcsi tanulságtétellel szolgál az unoka, az okostelefonok világának fiatalja számára.

Élőzenés produkció.  A Badison és Rock-Inger zenekari tagok mellett, Román Iván játszik hegedűn

Miközben a színpadon a történelmi eseményekhez, drámai történésekhez szervesen kapcsolódó, a nemzeti gondolat jegyében fogant költemények, dalok hangzottak el, a kivetített óriás képeken megjelenő szimbólumok, korabeli fotók, újság címlapok, nemzeti jelképek, jelentős magyar irodalmárok és politikus személyek arcképei erősítették a mondanivalót. Az előadás minden percét az a nemzet iránti  kitartó hűség hatotta át, amelyek sajnálatos módon olyan magyar történelmi sorsfordulókhoz, tragédiákhoz kötődnek, amelyek lelki természetét leginkább Wass Albert, Tormay Cecile, Sajó Sándor, Zas Lóránt, Gyóni Géza és Reményik Sándor ( zömében az elcsatolt határon túli területekhez kötődő, évtizedeken keresztül elhallgattatott,  fizikai vagy szellemi száműzetésre ítélt) írók, költők műveiből ismerhet meg a ma embere.

A Nagyboldogasszony általános iskola diákjai zenekari kísérettel énekelnek az 56-os hősökre emlékezve: “Avanti ragazzi di Buda” 

A tapolcai publikumnak jól láthatóan tetszett a produkció, annak mondanivalója, a kivetített díszletek és az őszinte átéltségről tanúskodó prózai és verses szavalatok, táncok és dalok együttese, sokáig zúgott a taps. Az előadást megelőzően Dobó Zoltán polgármester és Dr. Décsey Sándor a Wass Albert Könyvtár és Múzeum igazgatója ajánlotta a közönség figyelmébe a produkciót, melyet a tapolcai önkormányzat, annak számos intézménye, helyi vállalkozások és magánszemélyek egyaránt támogattak. /tl/