Tolerancia, párbeszéd, együttműködés

Ghia Marcell SVD, indonéz származású pap volt az ökumenikus istentisztelet vendége hétfő este, a református templomban.

Ghia Marcell SVD, indonéz származású pap volt az ökumenikus istentisztelet vendége hétfő este, a református templomban.

A híveket Molnár Csaba Bertalan református lelkész köszöntötte, majd örömét fejezte ki, amiért ennyien megjelentek, és ilyen sokan voltak kíváncsiak a verbita szerzetesre. Az ünnepélyes kezdet után a Szentlélekhez való fohászkodás következett, Szakács Péter római katolikus plébános közbenjárásával. Az imában helyet kaptak olyan, napjainkat érintő és világunkat jellemző problémák, mint a megosztottság, a hit erősítésének szükségessége. Ezt követte a bűnvalló imádság, amelyben többek közt olyan vétkek szerepeltek, mint az igazságos cselekedetek, és az idegenekkel, szegényekkel való törődés hiánya, az elnyomottak meg nem védése, az egymással való ellenségeskedés, az önzés, vagy éppen a közösségi oldalakon történő hamis dolgok terjesztése és a tiszteletlenség. Az igehirdetés után a vendég atya bemutatkozása következett, akitől sok érdekességet hallhattak a megjelentek.

Az igehirdetés után a vendég atya bemutatkozása következett.

Megtudhatták, Marcell atyának a fogadalmának letétele előtt három országot kellett megjelölni, ahol később dolgozni szeretne, ám hazánk nem szerepelt a listán, mégis szívesen elfogadta a kinevezést, bár hozzátette, a nyelvet, kultúrát és a klímát nehéz volt megszoknia. Indonéziával kapcsolatban elhangzott, hogy a legnagyobb szigetország, három időzónával, két évszak van, egy nyári és egy esős, amiből kifolyólag nincsen tél, így nem kell téli gumi, nem kell fűteni sem, lehet spórolni – jegyezte meg humorosan a szerzetes. Ugyanakkor rengeteg etnikai csoport, rengeteg nyelv van. Majd beszélt az Indonéz állam filozófiai alapjairól, amelyek közt szerepel a demokrácia, a (szociális) igazságosság, az egység és hit az egyetlen Istenben. Mi talán elképzelni sem tudjuk, ott a vallási sokszínűség ellenére a legtöbb szigeten béke van, az ottaniak vendégszeretők, hagyománytisztelők, létezik a nyitottság, a párbeszéd, Marcell atya szerint ez a kulcsa mindennek. Amíg ott élt, sose látta, hogy keresztények szidták volna a muszlimokat, ahogy a „mérsékelt” muszlimok sem bántották őket, a gond csak a radikálisokkal volt. Úgy véli, itt könnyebben létrejön az összefogás, különösen jók az ilyen alkalmak, mint az ökumenikus imahét, de kérdésként tette fel, vajon mi történik utána? Vannak-e közös programok? A közbenjáró imádságok után Molnár Csaba Bertalan megköszönte Marcell atyának, hogy elfogadta a meghívást, és elmondta, úgy érezte, az Úrjézus szólt a szerzetes szavain keresztül. Az elbocsátó áldásokat megelőzően a református lelkész egy programot hirdetett, a katolikus templomban most pénteken, délután öt órakor egy szegedi baptista lelkipásztor tart majd igehirdetést, ahova szeretettel várnak minden érdeklődőt.

Sokan voltak kíváncsiak Marcell atyára, a református templom megtelt hívőkkel.

Tapolcai zsidók és a borkultúra

Két és fél évszázadnyi időt ölel fel Tapolca város életéből Hangodi László, Zsidó borászdinasztiák Tapolcán és szerepük a térség borkultúrája történetében (1703-1944) című műve, amelyet a napokban mutattak be a Szent György Panzióban, stílusosan Lessner Mór hajdani házában.

Hangodi László, P. Miklós Tamás és Neszler Imre a könyvbemutatón

Neszler Imre Attila a Tapolcai Értékmegőrő Egyesület elnöke, a tapolcai ó zsinagóga tulajdonosa elmondta, három éve határozták el, hogy hiánypótló jelleggel helyi kutatómunkát finanszírozva,  könyv formájában is emléket állítanak a várostörténet egy jelentős fejezetének, a korszakhoz szorosan kötődő, jelentős zsidó családoknak, személyiségeknek. – Erre a munkára alkalmasabb, hozzáértőbb személyt nem is találhattunk volna, mint Hangodi László történész, főmuzeológust – hangsúlyozta az elnök, majd köszönetet mondott a kiadvány létrejöttéhez szükséges anyagi támogatásért a Tapolcai Értékmegőrző Egyesület tagjainak és Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselőnek. A könyvet P. Miklós Tamás a Balatonfürdei Helytörténeti Múzeum szakmai vezetőjének kérdéseire válaszolva, maga a szerző mutatta be a jelenlévőknek.

Hangodi László elmondta, könyvében hármas felbontásban közelítette meg a témát. Az első fejezetben egy korvázlatot készített a város újkori történetének jellemzőiről, erre illesztette a második fejezetet, amely a zsidóság helyi történetének kezdeteiről, közéleti, kulturális és gazdasági életben betöltött szerepéről szól. A kiadvány harmadik fő fejezete a valóban borászdinasztiáknak nevezhető, kiemelt jelentőségű tapolcai zsidó családok, családtagok rövid történetét mutatja meg az olvasónak. A könyv emlékeztető, összegző, figyelemfelkeltő vállalás volt a részemről, amelyet a Tapolcai Értékmegőrző Egyesület kérésére igyekeztem a legjobb tudásom szerint megvalósítani-mondta Hangodi László.

A könyv bemutatását követően többen is szót kaptak, számos kérdés, hozzászólás hangzott el a témában. A jelenlévők, akik között nagy számmal jelentek meg a könyvben is megemlített zsidó családok leszármazottai, továbbá helyi politikusok, közéleti személyiségek, egyaránt nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták a kiadványt, többen nyilvánosan is köszönetet mondtak a szerzőnek. /tl/