Tapolcai kínálat a pályaválasztók előtt

Három tapolcai középiskola népszerűsítette képzéseit szombaton, a Tamási Áron Művelődési Központ aulájában, illetve a Széchenyi iskolában megrendezett pályaorientációs napon. 

A helyi továbbtanulást népszerűsítő rendezvényen a TÁMK-ban a  Batsányi János Gimnázium és a Tapolca-Diszelben működő Veszprémi Szakképzési Centrum Gönczy Pál Szakközépiskolája és Szakiskolája  mutatta be reál tárgyi, illetve szakmai képzéseit a pályaválasztás előtt álló tapolcai és környékbeli általános iskolás fiataloknak. A Széchenyi István Baptista Középiskola ugyanakkor Móricz Zsigmond utcai épületében fogadta a fiatalokat és közvetlen közelről mutatta meg számukra az ott tanulható, a jövőben biztos megélhetést  nyújtó szakmákat és azok oktatási hátterét.

Dobó Zoltán polgármester szerint  Tapolcán is számos jó lehetőség kínálkozik a továbbtanulásra

Az eseményt megnyitó Dobó Zoltán polgármester az iskolák igazgatói, tanárai és az érintett tanulók jelenlétében azt hangsúlyozta, hogy a tapolcai általános iskolai és középiskolai oktatási intézmények összefogása eredményezheti azt, hogy  Tapolcán tanuljanak tovább a fiatalok. A polgármester arra biztatta a pályaválasztás előtt álló diákokat, hogy tudásszintjüknek és elképzeléseinek megfelelő iskolát válasszanak, ugyanakkor vegyék figyelembe, hogy a bemutatott képzések tekintetében erre Tapolcán is számos jó lehetőség kínálkozik. /tl/

A terepautózás élménye volt az ajándék

Több éves baráti kapcsolat eredményeként idén is terepjáró autós erdei túrára vitte november 10-én, szombaton délelőtt a megyei ÉFOÉSZ fogyatékkal élő fiataljait az érdi  Landrover Túra Egyesület és országos baráti körük.

Az “éfoészos”  fiatalok egy,  a tavalyinál is hosszabb útvonalon és a korábbinál tucatnyival több Landrover tulajdonos részvételével élhették át a terepautózás nem mindennapi élményét. 

Az immár négy éve megrendezett eseményre a megye szinte minden városából érkeztek sérült fiatalok, hogy a nem mindennapi élményt először, vagy ismételten átélhessék.  – A landroveresekkel ez már egy hosszú ideje ápolt gyümölcsöző baráti kapcsolat. Évekkel ezelőtt ők kerestek meg minket, hogy segítenének nekünk, mi szívesen fogadtuk őket. Azóta folyamatos kapcsolatban állunk, amiben tudnak segítenek, gyakran adományokat is kapunk tőlük. Fiataljaink számára az évente megrendezett Landrover túra már az izgatottan várt események közé tartozik  – mondta el lapunknak a helyszínen Horváthné Somogyi Ildikó megyei ÉFOÉSZ elnök. Megtudtuk, idén a fiatalok egy a tavalyinál is hosszabb útvonalon és a korábbinál tucatnyival több Landrover tulajdonos részvételével terepjárózhattak a lesencei, uzsai erdőségben. A karitatív eseményt az illetékes erdészet is támogatta, biztosítva számukra a lehetőséget, az izgalmas és szép útvonalat. /tl/

Szép csillagászati sikertörténet

Világra szóló csillagászati eredmény született a badacsonytördemici obszervatóriumban Slíz-Balogh Judit csillagász, a Batsányi gimnázium egykori tanulója, kutatásai nyomán. ELTE-s kutatók igazolták a Kordylewski-porhold létezését.

Az ég a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange pontja környékén 2017. augusztus 19-én éjjel

A közös tömeg-középpontjuk körül keringő két nagy égitest gravitációs mezőjében Euler 1767-ben fedezett föl három, Lagrange pedig 1772-ben további két olyan egyensúlyi pontot, amelyikbe egy harmadik kis tömegű testet helyezve, az a két égitesttel szinkronban együtt keringve nem változtatja meg relatív helyét. Ezeket a pontokat nevezték Lagrange-féle egyensúlyi pontoknak. A csillagászok több ezer kis égitestet találtak a Nap-Jupiter, Nap-Mars, Nap-Neptunusz kettős rendszerek Lagrange-féle egyensúlyi pontjaiban. A Föld-Hold rendszerben is található ilyen Lagrange-féle egyensúlyi pont.
Amióta 1961-ben Kazimierz Kordylewski lengyel csillagász két fényes foltot észlelt a Föld-Hold rendszer Lagrange-pontja környékén, azóta e képződményt Kordylewski-porholdnak hívják. De ő ezt az úgynevezett porholdat nem tudta lefotózni. Sok csillagász kétségbe vonta e porhold létét, mondván, hogy ha össze is gyűlne ott bolygóközi anyag, akkor a Nap, a nap-szél és a többi bolygó gravitációs hatása gyorsan kisöpörné onnan. Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsővel ELTE-s kutatók – Slíz-Balogh Judit, Barta András és Horváth Gábor – most új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. A magyar kutatók a Monthly Notices of the Royal Society folyóiratban megjelent kétrészes cikkükben úgy vélik, hogy a porhold polarimetriai észlelése rehabilitálja Kordylewski méltatlanul elfeledett és sokak által megkérdőjelezett, 1961-es úttörő megfigyelését.

A kutatók számítógépes modellezést is végeztek, és a modellezéssel kapott részecskeeloszlás hasonló szerkezetet mutat, mint ami a Kordylewski-porhold jeleiből ki-olvasható. így ez a modellezés is alátámasztja a Kordylewski-porhold létezését.
A polárszűrőkkel fölszerelt távcsövekkel vizsgálható például a Föld légköre, a napkorona, a Naprendszer bolygóinak és holdjainak felszíne. A kutatók röviden a következőket nyilatkozták: „Képalkotó polarimetriával közel 90 fokos fázisszög mellett sikerült észlelnünk a Kordylewski-porhold polarizációs lenyomatát a Föld-Hold rendszer egyik Lagrange-pontja körül. A poron szóródó napfény az elmélet szerint részlegesen lineárisan polárossá válik, a polarizációirány pedig merőleges a Nap, a földi megfigyelő és a porhalmaz közép-pontja által meghatározott síkra. E megjósolt polarizációirányt mértük α polarizációfok mintázatán.
Ez az egyik legerősebb bizonyítéka annak, hogy az általunk mért poláros napfény nem a Föld légkörén, hanem távolabbi égitesten szóródott. A porhold keletkezésének és szerkezetének, azaz részecskesűrűség-eloszlásának számítógépes modellezésével nyert eredményeink is megerősítik, hogy valóban a Kordylewski-porholdat észleltük” – magyarázta Horváth Gábor egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptikai Laboratóriumának vezetője.
„A háromdimenziós négytest probléma (Nap, Föld, Hold, porrészecske) csak numerikusan oldható meg. A számítógépes szimulációval azt vizsgáltam, van-e esély egyáltalán bármennyi anyagot is találni az L5 Lanrans-pont környékén Szimulációim arra vezettek, hogy a részecskék mozgása kaotikus, a Föl-Hold rendszer L5 pontja pedig képes több éven át is jelentős mennyiségű anyagot megtartani. Ezen anyagfelhő alakja folyamatosan változik, pulzál és örvénylik. Képalkotó polarimetriai vizsgálataimat három, egymáshoz képest 120 fokkal elforgatott lineáris polárszűrővel fölszerelt, hűtött CCD-kamerával végeztem 180 másodperces expozíciós idővel” – mondta a méréseket és megfigyeléseket folytató Slíz-Balogh Judit, az ELTE csillagásza.
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a porhold elhelyezkedésének ismerete fontos az űrhajózás szempontjából az űrbalesetek elkerülése végett. A felfedezésről, azonnal több mint 20 nyelven és több mint 200 tudósítást jelentettek meg az internetes hírközlő csatornák. A megjelenés óta számos külföldi interjú is készült a kutatókkal.
Balogh Judit középiskolai tanulmányait a tapolcai Batsányi János Gimnáziumban végezte, 1975-ben kitűnő eredménnyel érettségizett. Még ebben az évben sikeres felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetemre. 1980-ban a Gépész-mérnöki karon matematikus-mérnöki szakon szerzett diplomát. 2005-ben iratkozott be az ELTE csillagászati tanszékén meghirdetett másoddiplomás csillagász képzésre, amit kitűnő eredménnyel végzett el, ezután beiratkozott az ELTE-n működő fizika Doktori Iskolába csillagász doktori képzésre. Ekkor kiépített Tördemicen egy csillagvizsgálót maga részére. A doktori képzés során találkozott a Biofizika Tanszék Környezetoptikai Laborjának a polarimetriás méréseivel, és a laborvezető professzor, Horváth Gábor javaslatára kezdett a Föld-Hold Lagrange pontjaiban a Kordylewski lengyel csillagász által 1961-ben észlelt, nagyon halvány „porhold” keresésébe. Ezeket a porholdakat eddig senkinek sem sikerült rögzítenie, csak „látták”. Juditnak sikerült egy különleges, a Horváth professzor által kifejlesztett képalkotó polarimetriás méréssel kimutatni ezt a  porholdat az egyik Lagrange-pontja körül. Mindez csaknem 12 évi kitartó munka eredményeként született meg, világszerte szenzációt keltve a tudományos körökben.

             Farkas Gyula
            ny. középiskolai tanár, Tapolca

Külügy, turizmus, pályázat

Fenyvesi Zoltán a napokban vette át a Parlament Nemzeti összetartozás bizottságának alelnöki tisztét, így ezzel párhuzamosan, a megnövekedett feladatkör miatt, lemondott az Európai ügyek bizottságában betöltött tagságáról.

Erről az országgyűlési képviselő tájékoztatta lapunkat hétfőn. – Ez azt jelenti, hogy továbbra is a külügyi kabinet alá tartozom, és a külügy a meghatározó számomra, amikor nem a saját választókörzetem képviseletében járok el. Ebből adódóan immár több alkalommal képviselhettem hazánkat külföldön, így EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) konferenciákon szólaltam fel, Berlinben a Bundestagban, valamint az Európa Parlamentben, Brüsszelben. Igazán megtisztelő volt számomra, hogy itt én fejthettem ki a kormány és a Fidesz frakció álláspontját arról, hogy mi hogyan képzeljük el Európát. Mi egy erős, nemzetek Európájában gondolkodunk, s azt mondjuk, az Európa Unió akkor lesz erős, ha a nemzetállamok is azok. Egyáltalán nem támogatjuk az amerikai modellt, nem szeretnénk föderális európai egyesült államokat létrehozni. Többek között ezért nem akarunk csatlakozni az Európai Ügyészséghez sem, hiszen szerintünk ez szuverenitásunkat veszélyezteti – fogalmazott a képviselő.
Fenyvesi Zoltán arról is szólt, hogy a turizmust továbbra is kiemelt területként kezeli, annak fellendítésén dolgozik, s lehetőségeihez mérten minden olyan rendezvényen, konferencián részt vesz, amely ezt a célt szolgálja.
– Nagyon örülök annak, hogy régiónkból idén két szakember is elnyerte az országban adható legmagasabb turisztikai díjat. Badacsonyból Laposa Bence borász, illetve a tapolcai születésű Könnyid László, aki egy hévízi hotel vezetője. Büszke vagyok arra, hogy a hat kiadott díjból kettő az én választókerületembe került. Ez is azt bizonyítja, hogy itt a turizmus jelentősége kiemelkedő.
Ami Tapolcát illeti, az idegenforgalom tekintetében kiemelten fontos a Szigligettel való összeköttetést megvalósító kerékpárút fejlesztés. Erről is szólt a politikus.
– A Balatonnal való közvetlen bringás kapcsolat komoly előnyt jelentene a városnak és a közvetlen környéknek is. Ám az erre beadott nyertes pályázat nem új történet, legalább egy éves, mint ahogy a Batsányi Gimnázium fejlesztésére elnyert pályázat is, sőt még a tapolcai szegregátum társadalmi felzárkóztatására elnyert támogatás is. Ezeket összegezve azt lehet mondani, hogy több mint egy éve itt áll a fejlesztésre felhasználható, közel egymilliárdos összeg a város kasszájában, ám egy “kapavágás” sem történt. Ez a tény veszélyezteti valójában a fejlesztéseket, nem pedig az, hogy nincs pénz. Értem én, hogy nőnek a költségek, de ez a gond azokat a kisebb településeket is sújtja, akik már megvalósították pályázattal támogatott fejlesztéseiket. Nekik is ugyanúgy meg kellett vásárolni az építőipari anyagokat, ki kellett fizetni a munkadíjakat. Ha a gimnázium fejlesztésére 290 millió forint áll rendelkezésre, akkor annyiból kell tető alá hozni a beruházást, ha pedig az eredeti tervekhez ragaszkodik a város, akkor saját keretből ki lehet egészíteni a hiányzó összeget, esetleg keresni más forrást. Egyet nem szabad tenni, ekkora összeget elengedni. Mert még egyszer ennyi pénz nem lesz erre a célra. A kerékpárút kapcsán sajnos hasonlókat tapasztaltam. Mindenesetre itt a konzorcium vezetőjét, Raposka polgármesterét összehoztam a Magyar Kerékpáros Szövetség vezetőségével, akik szakmai segítséget nyújthatnak a tervezésben, s a kialakításban. Erre a projektre 414 millió forintot nyert a négy település (Tapolca, Raposka, Hegymagas, Szigliget) alkotta konzorcium, ez az összeg már nem lesz több, ebből kell megoldani. Az én feladatom az volt, hogy segítsem a pályázatot, ez megtörtént, most már a szakembereken a sor. Azt gondolom, hogy Tapolca esetében most a megnyert pályázatok megvalósítására kellene helyezni a hangsúlyt, hiszen az autóbusz pályaudvar környéki közlekedés fejlesztésére is nyertek 280 millió forintot, abból sem lett még semmi. A tanuszoda projekt esetében szintén hasonló a helyzet, hiszen a város régen elnyerte a létesítés lehetőségét. Sümegen már úsznak a gyerekek, itt meg még azon megy a vita, hogy hol legyen a helyszín. Mindenesetre arra számítok, hogy Tapolca tovább fejlődik, de ehhez az is szükséges, hogy a városvezetés képes legyen megvalósítani a pályázatokat – hangsúlyozta Fenyvesi Zoltán.