Keresik a megoldást

Mindenképpen szeretnénk megvalósítani a kerákpárutat, továbbra is keressük a megoldást – hangsúlyozta lapunk kérdése nyomán Bolla Albert, raposkai polgármester, az érintett négy település által létrehozott konzorcium vezetője.

Illusztráció (Szigliget – Balatonederics között): Töreky L.

Tapolca, Raposka, Hegymagas és Szigliget egy 2015-ben elkészült és 2016-ban beadott közös pályázat sikerének köszönhetően 411 millió forintot nyert a balatoni összeköttetést megvalósító beruházásra. Csakhogy ez az összeg nem elég, így alternatív megoldásokat kell keresni. Bolla Albert elmondta, hogy egyrészt az építési költségek lefaragása jöhet szóba, másrészt a nyomvonal módosítása, szintén az olcsóbb megoldás érdekében. – Számos utat, lehetőséget vizsgáltunk meg szakemberekkel, ám jelenleg még nincs egyértelműen kiforrott, végleges verzió. Ugyanis még azt sem tudjuk, hogy az irányító hatóság egyáltalán engedélyezi-e a nyomvonal módosítását. Ha igen, akkor a lehető legjobb útvonal kialakítása komoly tényező lehet. De szóba került, s vizsgáljuk a bazaltzuzalékos burkolat alkalmazásának a lehetőségét, ami nagyságrendekkel alacsonyobb költséget jelentene az aszfaltborításhoz képest. Egyelőre még minden képlékeny, de a háttérben keményen dolgozunk a projekt megvalósításáért – tette hozzá.

Van igény a strandra

Az idei nyári szezon egyértelműen bizonyította, hogy szükség van a tapolcai strandra. Nagyon sok tapolcai, környékbeli és itt nyaraló család vette igénybe a létesítmény szolgáltatásait júniusban, júliusban és augusztusban.


Erről Gáspár András tájékoztatta lapunkat. A strandot üzemeltető Tapolcai VG.Kft ügyvezető igazgatója elmondta, hogy képzett szakembergárdával szolgálták ki az igényeket, s ha apróbb hibák adódtak is a rendszer bonyolultságából adódóan, azt rövid időn belül úgy hárították el, hogy abból a fürdőzők nem észleltek semmit. A víz minőségére szintén nem lehetett panasza senkinek, a medencék kristálytiszta állapotban fogadták a vendégeket. Erről tanuskodik egybként a rengeteg pozitív visszajelzés is, amely az üzemeltető kapott interneten, elektronikus üzenetben és szóban egyaránt.
A vendégek jó néven vették az ülőfürdő fölé elkészített napvitorlát, ami árnyékot adott, sokan használták a homokos röplabda pályát (még versenyt is rendeztek) és nagy sikert aratott az idén megnyitott lángosos bódé is. Beigazolódott, hogy magyar strand lángos nélkül nem létezhet.
A létesítményt a nyáron nagy számban látogatták családok, ami részben a kedvezményes belépnek is köszönhető. Tapolcán három személy esetén, ha közülük az egyik gyerek, már családi jegyet válthatnak a vendégek.

A bányász örökre bányász marad

Bányásznapon koszorúzással tisztelegtek a nagy múltú szakma és Tapolca bányászöröksége előtt nyugalmazott bányaipari dolgozók, hagyományőrzők és tapolcai városvezetők a Kisfaludy utcai bányász emlékműveknél szombaton.

A történetében immár 68. alkalommal megrendezett Bányásznap a nemrégiben új helyére került Figurális rácskompozíció megkoszorúzásával kezdődött Tapolcán.

Balról: Podányi Tibor ny. bányamérnök, mellette Dobó Zoltán és Lévai József  koszorút helyez el a bányász emlékműnél /fotók: tl/

A délutáni ünnepségen Podányi Tibor nyugalmazott bányamérnök méltatta a hazai bányászszakmát, amely sokat vesztett jelentőségéből, ám ma is létezik . Mint elmondta, a Mátra és a Bükk alján mai napig létezik lignitbányászat, nyersanyagot szolgáltatva a villamos energiatermeléshez, ahogy országszerte kő és kavicsbányák is szolgálják az építőipari igényeket. A nyugalmazott okleveles bányamérnök Tapolca bányászati örökségéről is szót ejtett, méltatva annak korabeli jelentőségét, a bauxitbányászok munkáját, eredményeit. Hangsúlyozta, „ha nincs is bányájuk, de a bányászok mégis halálukig bányászok maradnak”. A beszédet követően a szakma képviselői, továbbá a város nevében  Dobó Zoltán polgármester és Lévai József alpolgármester koszorúzással tisztelegtek a hazai bányászat, a korabeli bányászok és Tapolca bányászati múltja, öröksége előtt.

A bányászünnep később Nyirádon folytatódott, ahol Nagy Gábor polgármester köszöntőjét követően, Székely Jenő a Bányász Szakszervezet elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Orbán Tibor a bányászati hagyományokat ápoló egyesületet képviselve tartott megemlékező előadást. /tl/